Vöröskeresztes
centenárium| Vöröskeresztes centenárium
|
Felsőrajk díszpolgára |
100 éves a zalaapáti alapszervezet
Százéves fennállását ünnepelte a Zalaapáti Vöröskeresztes Alapszervezet, a Magyar Szent Korona Országainak vöröskeresztes egylete 1914. október 5-én alakult meg 81 helyi taggal. A centenárium előtt tisztelegve emléktáblát lepleztek le az orvosi rendelő épületénél, majd az iskola rendezvénytermében folytatódott az ünnepség.
Kovács Tibor, a Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének alelnöke idézte fel a nagy múltú szervezet történetét, melyet példás akarattal hoztak létre, s amit nagy örömmel fogadott a lakosság. Az egylet 12 község összefogásával hadikórházat létesített, ami 1914. november 27-én már fogadta az első húsz sebesültet. Érdemeik közé tartozik a pacsai járási egyetemleges egylet megalakítása 1933-ban. A szónok a későbbi évtizedekről is beszélt, többek között arról, hogy 1959-ben a zalaapáti ifjú egészségőrök legjobbjai voltak a járási elsősegélynyújtó versenynek, a hatvanas évektől kezdve pedig polgárjogot nyert a véradás faluban, melyben ma is élenjár a vöröskeresztes alapszervezet.
A beszédet követően Dr. Boldizsár Ágnes, helyi vöröskeresztes alapszervezet
elnöke, Koller Csabáné titkár, valamint Vincze Tibor polgármester leleplezte a
centenárium tiszteletére elhelyezett emléktáblát az orvosi rendelőnél.
– Száz évvel ezelőtt nagy dolgokat hajtottak végre elődeink, amit ha igazán meg
akarunk becsülni, a jelenben is tenni kell – hangsúlyozta Vincze Tibor a
rendezvényteremben tartott ünnepségen. Szólt arról, hogy Zalaapátiban a bencések
a keresztény hitre alapozva tették meg az első lépéseket, hiszen az önzetlen
segítség nem más, mint a keresztény tanítás alapja, Krisztus tanítása pedig nem
más, mint a szeretet. Ezen alapszik a vöröskeresztes munka lényege is,
hangsúlyozta.
A centenáriumát ünneplő szervezet munkásságát Baracskai Józsefné, a vöröskereszt
megyei igazgatója is méltatta.
Koller Csabáné titkár a jelenről elmondta, százfős tagságú alapszervezetük
évente három alkalommal szervez véradást 160-170 fő részvételével. Emellett más
tevékenységeket is végeznek. A védőnői szolgálattal közösen baba-mama klubot
működtetnek, elsősegélynyújtó szakkört és versenyt szerveznek fiataloknak,
egészség- és sportnapokat rendeznek a lakosságnak. A rászoruló családokat
ruhagyűjtéssel segítik. Az elődeik kiváló munkája kötelezi őket, s büszkék arra,
hogy az önkormányzattal közösen már kétszer elnyerték a humanitárius település
címet.
Fischer József helyi lakos 150-szeres véradó. 1978 óta ad rendszeresen vért,
ami, mint mondja, jó társaságbeli elfoglaltságnak indult. Ez a nagy szám annak
köszönhető, hogy eleinte plazmát is adott, ami kétszeres véradásnak számít.
Szívesen teszi, mert segít embertársain, és remek utána a közérzete.
Antal Lívia
a zalai Rédics és a szlovéniai Göntérháza (Genterovci) között
Több mint három kilométer hosszú, magyar és szlovén beruházásban, európai uniós támogatással épült összekötő utat és ezzel együtt határátkelési pontot avattak kedden a zalai Rédics és a szlovéniai Göntérháza (Gente-rovci) között.
Az összesen több mint 1,7 millió eurós (félmilliárd forintos) összegből készült, 3,2 kilométeres út avatásán Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára felidézte, hogy januárban a magyar és a szlovén miniszterelnök Felsőszölnök és Kétvölgy között avatott egy hasonló, a határok átjárhatóságát könnyítő utat. Az akkori megbeszélések szerint a magyar-szlovén határon hat új útkapcsolat megteremtéséről állapodtak meg a kormányfők, s a mostani, Rédics és Göntérháza közötti avatást követően jövőre jó eséllyel újabb két út építése kezdődhet közös beruházásban.
Stanislav Rascan, a szlovén Külügyminisztérium főigazgatója arról beszélt, hogy a két ország közötti, minden területen baráti és jószomszédi kapcsolatokban az energia, a közlekedési infrastruktúra, a tudomány, az oktatás és a kultúra területén is van még lehetőség a fejlődésre. Szlovénia számára Magyarország a hatodik legfontosabb gazdasági partner, tavaly 1,7 milliárd euró (mintegy ötszázmilliárd forint) volt a két ország közötti áruforgalom értéke. A múlt évben a magyar vállalkozások 55 millió eurós beruházást hajtottak végre Szlovéniában, míg a szlovén cégek 20 millió eurót fektettek be Magyarországon.
Anton Balazek, Lendva polgármestere elmondta: az 1,4 kilométeres szlovén
útszakasz több mint félmillió eurós költséggel épült meg. Az Európai Unió 350
ezer euróval támogatta a munkálatokat, a szlovén állam 50 ezer euróval járult
hozzá, a lendvai járás hivatala pedig 110 ezer eurót biztosított.
Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója
az MTI kérdésre közölte: magyar oldalon 1,8 kilométer hosszú utat építettek a
korábbi földút nyomvonalán. Az 1,2 millió eurós költségeket 85 százalékban uniós
forrásból, 15 százalékban hazai forrásból finanszírozták.
Az út érdekessége, hogy a határátkelési ponton folyó pataknál szlovén oldalon
nem hidat, hanem az út szintjénél mélyebbre ereszkedő gázlót építettek, a patak
áradásakor a víz elönti az útburkolatot.
MTI
 |
vigh lászló
Vigh Lászlónak díszpolgári címet adományozott Felsőrajk képviselő-testülete, aki polgármesterként 20 éven át (1994 és 2014 között) irányította a települést. A rendezvényre dr. Molnár Ágnes országgyûlési képviselő elhozta Orbán Viktor gratuláló levelét. A miniszterelnök úgy vélekedett: Vigh László gondos gazdája volt a rábízott javaknak, segítője a rászorulóknak, szervezője és tagja a közösségnek, melynek köszönhetően a falu jobb hely lett. A volt polgármester érdemei közé tartozik az alapítványi iskolarendszer és az alapfokú oktatás megőrzése, a rajki vár és várudvar építése, bővítése, a termelői vásár elindítása, a közintézmények, járdák, utak rendbetétele a faluban. Országgyûlési képviselőként többek között részt vett az Alaptörvény létrehozásában valamint a közigazgatási reform megvalósításában.
|