Mozaik

Soha nem látott összefogás az árvíz ellen

Murarátka köszönetét fejezi ki

Pillanatok alatt ellepte gumicsizmámat a víz, és olyan taszítást kaptam, hogy nem mertem tovább menni. A Béke utcában lakó két idős asszonyt végül két fiatal hozta ki, a harmadikat a tűzoltók mentették ki, akkor már a víz a mellkasukig ért – idézte fel a szeptember 13-i eseményeket Pál Józsefné, Murarátka polgármestere.

– Szombat hajnalban negyed háromkor riasztottak, hogy Újrátkán az udvarokban másfél méteres víz áll. Az éjszakai felhőszakadás miatt már nem bírták tovább a hegyi patakok, s nagy erővel öntöttek ki. Volt olyan, akinél a belvíz a konyhaablakon tört be az Akácfa utcában. Szeptember 14-én délután öt órakor elkezdtük rakni a homokzsákokat, a Mura áradásától tartva először az újrátkai holtágnál alakítottunk ki nyúlgátat, ami szerencsére megvédte a falut. Nagy veszélyben voltunk, hiszen a Mura hétfőn este 9 és tíz óra tetőzött, minden eddiginél magasabb szinten, 553 centiméteren. A korábbi legnagyobb vízállás 515 centiméter volt 1972-ben. 550 centiméternél mondták, hogy még 30 centiméter várható, de ez szerencsére nem történt meg. Összesen 15 ezer homokzsákot raktunk ki több ponton a településen, ezek egyelőre a helyükön maradnak. Hétfőn három teherautó hordta egész nap a homokot.

– Kik segítettek a védekezésben?
– A katasztrófavédelem, a polgári védelem és a vízügyi hatóság munkatársai mellett az itt élő 260 lakosból mindenki, aki csak mozogni tudott, részt vett a védekezésben. Egyszerre hét ponton kellett védeni a falut, így mindenki talált magának feladatot a gyerekektől kezdve az idősebbekig bezárólag, nem beszélve a képviselő-testület tagjairól és a 13 közmunkásunkról. A belvíz elhárításában sokat segítettek a kanizsai hivatásos és a becsehelyi önkéntes tűzoltók, a Mura elleni védekezésben a szegedi vízügy szakemberei valamint a körmendi rendészeti iskolások is közreműködtek. A környékbeli településekről a polgármesterekkel együtt jöttek az emberek segíteni.
A falu lakossága nevében szeretném kifejezni köszönetemet minden szervezetnek és minden egyes embernek, akik részt vettek a védekezésben. A nagy baj közepette öröm volt megtapasztalni ezt a soha nem látott országos és helyi összefogást, amit csak a hála szavaival tudunk megköszönni.

– A belvízelvezetés feltételei rendelkezésre állnak?
– Igen. A Start közmunkaprogramban minden évben kitisztítjuk a csatornákat és az árkokat. A két patakot a vízügy néhány évvel ezelőtt kikotorta, önkormányzatunk a fákat vágatta ki. Egy polgári védelmi gyakorlat során nyúlgátat építettünk korábban, amit földdel erősítettünk meg. A belvizet nem a rendszer hiányossága, hanem az a hatalmas mennyiségű csapadék okozta, amit a csatornák és árkok már nem tudtak levezetni.

– Hogyan tudják enyhíteni a lakosság kárait?
– Az árvízzel nem is lett volna gondunk, ha előtte a belvíz nem sújt bennünket. Újrátkán a Kossuth, a Béke és az Ady utcai lakásokban 30-40 centiméteres víz állt, ami bútorokat, műszaki cikkeket, a pincékben tárolt burgonyát, zöldségeket tette tönkre. A víz a tűzifát, a kerítést és a kapukat is elvitte. A visszavonuló belvíz nyomán csirkék, tyúkok tetemeit is össze kellett szedni. Ahogy megtörtént a baj, szinte azonnal jött a segítség, amit nagy hálával köszönünk. A szombathelyi Katolikus Egyházmegyei Karitász a Coop által felajánlott tisztító- és fertőtlenítő szereket juttatta el, melyet 57 családnak osztottunk ki. Egy budapesti cég nagy mennyiségben beltéri festéket ajánlott fel, amit szintén a karitásztól kaptunk meg. A tönkrement bútorokat, szőnyegeket, ruhákat, ágyneműket két konténerben a Zala-Depo szállította el. A cég külön autókat küldött az egyéb hulladékoknak.

– A ruházat és élelmiszerek pótlásában hogyan tudnak segíteni?
– A szombathelyi karitásztól ételkonzerveket, burgonyát, ruhákat és ágyneműt kaptunk. Az Ökumenikus Segélyszervezet 11 legkárosultabb család részére vásárlási utalványt adott, melyet építőanyag, bútor, elektromos berendezés, mosógép, hűtőgép vásárlására fordíthatnak. Nagyon köszönjük ezt a hatalmas segítséget, ami megkönnyíti az újrakezdést a károsult családoknak. Köszönet jár a lakosságnak és a képviselő-testületnek is, megmutatták összetartásukat a bajban.

– Az összetartás bizonyítéka Murarátkán, hogy a testület és a polgármester is maradt, hiszen nem volt más induló az önkormányzati választásokon.
– A lakosság belénk vetett bizalmát fejezi ki ez, amit az előttünk álló immár öt évben is igyekszünk megszolgálni. Jómagam a negyedik ciklusomat kezdem. Két éve mentem nyugdíjba, azóta nem veszek fel fizetést, a testület tagjai pedig soha nem vettek fel térítést. Úgy gondoljuk, inkább maradjon meg ez a falunak.

– Gyönyörűen gondozzák a köztereket, látom, bővítik a vendégházat.
– Nagy gondot fordítunk köztereinkre, az őszi munkák során kétezer tő árvácskát ültettünk ki. Az építkezésnél is kértem, vigyázzanak a virágokra, illetve az útban lévő növényeket átültettük máshova. A Leader-pályázaton elnyert támogatásból bővítjük a turistaházat egy csónakházzal, megnöveljük a vizesblokkot, továbbá kialakítunk egy teraszt és egy rámpát az akadálymentes közlekedéshez. Az épület új tetőszerkezetet is kap.
A beruházás a vízi turizmus fejlesztését szolgálja. Az igényelt 25 millió támogatás helyett azonban csak 16 milliót kaptunk, melyhez áfával együtt szintén 16 millió forintot kell hozzátennünk. Nincs más lehetőségünk, ha meg akarjuk valósítani a pályázatot. A felújítás mindenképp ráfér az épületre, de óriási változtatást nem akarunk rajta végrehajtani, hiszen ez volt régen az iskola. Azt szeretnénk, ha olyan maradhatna, mint amire az itt élők emlékeznek.

Novemberben megérkezik a falubuszunk is, amit szintén pályázat segítségével szerzünk be. A gépjárművel olyan szállítási feladatokat oldunk meg, amit eddig saját autónkkal tettünk meg. Gondolok többek között az ebéd kihordására, vagy a betegek rendelőintézeti és kórházi beszállítására. Ez a segítség Murarátka valamennyi lakosának életében fontos. Nagyon sok egyéb teendők is akad, hiszen kis falunk úgy működik, mint egy kisüzem. Napi szinten ad feladatokat, melynek megoldásához igénybe vehetjük a gépjárművet – értékelt Pál Józsefné polgármester.

Antal Lívia

vissza az elejére

nagykapornak jó úton jár

Történelmi múltukra építkeznének

Nagykapornak a 18. századig élte fénykorát, mezővárosként is jelentős szerepet töltött be a település, ahol Zala megye nemessége tartotta gyűléseit, apátsága pedig hiteles helyként működött. A dicső történelmi múlt megőrzését tekinti egyik feladatának Sifter Péter polgármester, akinek harmadszor szavaztak bizalmat a helyiek az önkormányzati választásokon. A 272 vokssal a szavazatok felét kapta meg a három polgármesterjelölt közül, ami 66,67 százalékos támogatást jelent.

– Megerősítésként értékelem ezt a szavazati arányt, ami azt tükrözi vissza számunkra, hogy a falu jó úton jár. Ezen az úton kívánunk haladni az elkövetkező öt évben is, és megpróbáljuk a lehetőségeket a magunk javára fordítani. A tervezést egyelőre nehezíti az, hogy még nem ismerjük a jövő év költségvetési számait, nem tudjuk pontosan, hogyan alakul az önkormányzatok finanszírozása, milyen pályázati lehetőségek lesznek a 2014–2020 közötti uniós ciklusban, és ezekhez tudunk-e majd önrészt rendelni. A település érdekében valamennyi szereplővel együtt kívánunk működni, s egy jól funkcionáló kapcsolatrendszerre szeretnénk támaszkodni.

– Milyen elképzelésekre építi polgármesteri programját?
– A két műemlék épületünk között van egy lépcsősor, ami a Petőfi és a Kossuth utca sarkán lévő városházacsárdától vezet fel a bencés apátsági templom bejáratáig. A városházacsárda magánkézben van. Tulajdonosától azt az ígéretet kaptuk, hogy azon az áron visszavásárolhatjuk, amelyen ő vette. Abban gondolkodunk, hogy felújítjuk a műemlék épületet. Nagykapornak mezőváros volt az 1776-os közigazgatási reformig. A középkorban szintén jelentős szerepet töltött be a település, hiszen bencés rendháza hiteles helyként működött. Később két járásnak is központja volt egyszerre. A kisebb járás Tapolca felé, míg a nagyobb Lendváig, Csáktornyáig ért.
Településünk jelentős múlttal rendelkezik, melynek szeretnénk nagyobb érvényt szerezni a megyében. Zalavárnál alig fiatalabb Nagykapornak (2012-ben volt 800 éves), ami hasonlóan fontos szerepet töltött be Zala történelmében. A bencés rendház kulturális központként is működött a térségben.

– A városházacsárda helyreállítása a település történelmi jelentőségét hivatott a köztudatba emelni, illetve megerősíteni?
– Tulajdonképpen igen. A városházacsárda történelmi emlékhelyként való felújítása, valamint a rossz állapotban lévő lépcsősor helyreállítását ezért tervezzük, bízva abban, hogy megvalósítására lesz lehetőségünk. A rendház keleti szárnya még az elődöm idején lett külsőleg felújítva. Az elmúlt nyolc évben nem igazán találtunk hozzá funkciót, a mostani ciklusban azonban szeretnénk hasznosítani. Szolgálati lakás, orvoslakás, fecskeház, ifjúsági szálláshely – minden azon múlik, milyen igények és milyen lehetőségek jelentkeznek.

– Milyen egyéb fejlesztési feladatokat tervez?
– Tovább korszerűsítenénk a vízelvezető árkokat és vannak olyan járdaszakaszok, melyeket egymással össze kellene kötni. Nagyon fontos lenne, hogy járda épüljön a faluháztól az iskoláig, ami biztonságossá tenné a gyalogos közlekedést a diákok számára. A jól gazdálkodó önkormányzatok számára biztosított keretből tízmillió forintot kaptunk, amit az orvosi rendelő korszerűsítésére használtunk fel. Az ígéret szerint kapunk még egyszer tízmillió forintot, melyet vagy a lépcsősor felújítására, vagy az iskolához vezető járda megépítésére fordíthatnánk.

A Béke utcában egy murvás részt szeretnénk leaszfaltozni, a Deák Ferenc utca az Orbányosfai útra kivezető szakaszát is le kell aszfaltoznunk. Továbbá tervezzük a háromcsoportos óvoda belső felújítását, elsősorban fűtésrekonstrukcióban gondolkodunk. A külső felújítást már elvégeztük, az épületre napelemeket szereltünk fel, ami a villamosenergia-ellátást biztosítja.
A Start közmunka és az egyéb közmunkaprogramokban továbbra is szeretnénk munkát adni az embereknek. A foglalkoztatás szempontjából sokat jelentett a 76-os főút felújítása a tekintetben, hogy jók a közlekedési feltételek. Nagyon sok buszjárat halad keresztül a falun, könnyen elérhetők a munkahelyek Zalaegerszeg, Pacsa és Keszthely irányába.

– Hogyan gondolkodnak a helyi közösségi élet fejlesztéséről?
– Szeretnénk még élhetőbbé tenni a falut a közösségi programok fejlesztésével is. Már most számos lehetőség rendelkezésre áll. A faluház napi nyitva tartással várja a lakókat, sportolási lehetőséget nyújt a tekepálya, a focipálya és a konditerem. Népszerűek kulturális rendezvényeink, a country és gasztro fesztivállal pedig sikerült új színt hozni a kétnapos falunapi rendezvénybe. Azt gondoljuk, jó Kapornakon élni, mert a teljes infrastrukturális feltételek mellett sok minden más is megtalálható helyben, ami a napi életvitelhez kell. Persze javítani, jobbítani mindig lehet. A közmeghallgatáson is elmondtam, hogy a helyi közösségi élet szervezése nem feltétlenül a polgármester és a képviselők dolga. Mellé állunk azonban minden hasznos civil kezdeményezésnek, akár programötletről vagy egyesületi, klubi szerveződésről van szó, ami az itt élők számára még otthonosabbá teszi Nagykapornakot – összegzett Sifter Péter.

vissza az elejére