Balatonmagyaród
választottA békés közösségépítés mellett döntöttek
Kalász Mátyás, Balatonmagyaród újraválasztott polgármestere kihívójával szemben a szavatok 64,4 százalékát gyűjtötte össze. A 278 szavazatból 179-et kapott meg, míg a másik polgármesterjelölt 99-et. A lakosság fontosnak érezte, hogy kifejezze akaratát az önkormányzati választásokon, a 63 százalékos választási részvétel ezt mutatja, ami országosan is kiemelkedőnek számít.
– Nem azt tartom lényegesnek, hogy ki mennyi szavazatot kapott, de az mindenképpen megtisztelő, hogy ilyen magas számban jöttek el véleményt nyilvánítani. Ez azt bizonyítja, hogy az itt élőket érdekli a falu további sorsa, s hogy nagyon pozitívan értékelték az elmúlt négy év munkáját – vélekedett Kalász Mátyás. – Nagyon jólesett az is, hogy még ennél is többen gratuláltak: így tovább, mindenben mellettem állnak és támogatnak, fejezték ki hozzáállásukat. Olyanok is gratuláltak, akikre nem is gondoltam. A szavazás eredménye ugyanis a másik táborban is pozitív reakciókat váltott ki, többen, akik ellenérzéssel voltak irántam, teljesen más hangnemet vettek fel. Mindez enyhülést, békülékenységet mutat. Bízom abban, hogy ez őszinte megnyilvánulás. A mostani önkormányzati vezetésnek is az a fő célja, érezze mindenki, egy közösséghez tartozunk, függetlenül attól, hogy ki kire szavazott, ami mindenkinek szíve-joga.
– A leendő képviselő-testületi tagok megválasztásával kapcsolatos reményei
is valóra váltak?
– Igen, elégedettek lehetünk. Egy korábbi tagunk visszavonult. A helyére
szánt jelöltet és a többi jelöltet megválasztották, így szinte a korábbi
testületi tagokkal folytathatjuk a munkát. Az újonnan bekerült tag egy fiatal
hölgy, aki új szemléletet hozhat feladataink elvégzésében.
– Hogyan tovább?
– A választási eredményt a falu közös eredményének tartom, ami arra kötelez
bennünket, hogy tovább építsük azt a közösséget, amit kialakítottunk. Szeretném
hangsúlyozni, hogy újraválasztásom ellenére úgy fogok bele ismét a munkába, mint
az előző választások után. Lezárult egy négyéves ciklus, most új időszak
kezdődik, új feladatokkal és kihívásokkal, amelynek tiszta lappal szeretnénk
nekifogni a falu közösségével együtt. Az elmúlt négy évben nem történt semmilyen
kirívó dolog, amit tovább kellene hurcolnunk. Persze vannak megoldandó kérdések,
melyeket meg lehet beszélni közös jó szándékkal. Én mindig nyitott és jó
szándékú ember voltam, de mindenkihez nem tudok odamenni, akinek valamilyen
problémája van. Ezért szeretném kérni, hogy éljenek a nyílt párbeszéd
lehetőségével, mert csak így tisztázhatjuk a problémás kérdéseket, ha azokat
egymással beszéljük meg.
A választás legfőbb eredménye a közösségépítés lehetőségének bővítése Balatonmagya-ródon. A nagy számmal jelenlévő választópolgárok ezt fejezték ki akaratukkal, melyet joggal értékelhetünk úgy, a többség a békességre, a békés fejlődésre adta le voksát. Bízhatunk abban is, hogy az eddig távolságot tartók szintén a békesség mellé állnak. Szeretném, ha az emberek az önkormányzatot nem ellenfélnek tekintenék, hanem olyan partnernek, mely a törvényileg meghatározott jogszabályi környezetben minden lehetőségével az itt élők javára cselekszik – hangsúlyozta Kalász Mátyás.
örökségpontokat hoztak létre
Közösségi aszalóval gazdagodott Becsvölgye, amit a IX. Göcsej Szüreti Fesztivál nyitóeseményeként avattak fel október 4-én. Az új létesítményt örökségpontként hozták létre egy pályázat keretében.
Magai Ágota polgármester a fejlesztés részleteiről elmondta, a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 kiírására a Zalai Falvakért Egyesület, mint vezető kezdeményezett és öt település, közte Becsvölgye nyújtott be pályázatot. A kiírásnak megfelelően a természeti és kulturális értékek turisztikai célú hasznosítása, a hagyományos életmód megőrzése valamint az épített örökségek felújítása kapott hangsúlyt az Őrállók öröksége projektben, ami 2013 áprilisától ez év július végéig tartott.
|
|
|
A támogatásból két örökségpontot hoztak létre. Az értékmentés egyik helyszíne a malom a hagyományos kenyérsütés bemutatásával, a másik pedig a faluház szomszédságában felépített közösségi aszaló, ahol Göcsej vidékére jellemzően aszalt gyümölcsöket készíthetnek a helyiek és az ide látogató turisták. A polgármester kitért arra, hogy településükön nagy hagyománnyal bírt az aszalás, ennek régi épületei még megtalálhatóak és részét képezik a falu épített örökségének. Az ősi mesterség azonban nem tűnt el teljesen, hiszen jövedelem-kiegészítésként most is foglalkozik néhány család aszaltgyümölcs-előállítással. A közösségi aszalóval ezt a hagyományt kívánják feleleveníteni és megőrizni.
Szeder-Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület titkára mutatta be a projektet, amely két és három magyar településen – Podturen, Domesicen valamint Csesztregen, Becsvölgyén és Kerkaszentkirályon – helyi hagyományokat bemutató rendezvények megtartását illetve örökségpontok létrehozását eredményezte. A megvalósult turisztikai fejlesztésekről regionális kisfilmek is készültek azzal a céllal, hogy az emberek jöjjenek el és tekintsék meg ezeket az értékeket Göcsejben, Hetés-ben és a Muravidéken. Továbbá újból kiadták Gönczi Ferenc Muraköz és népe című kötetét. Az eredetileg 1896-ban megjelent könyvet száz évvel később Horvátországban is kiadták (horvátul), de magyarul mind ez idáig nem volt újabb megjelenése. A Zalai Falvakért Egyesület azonban fontosnak tartotta a hiánypótló mű közkinccsé tételét, a 400 példányból könyvtárak és oktatási intézmények is kapnak.
Vigh László országgyűlési képviselő méltatta a projekt jelentőségét, amely a generációkon átívelő helyi hagyományok és tudás megőrzését teszik lehetővé a falusi közösségekben. A közösségi aszaló felavatása vendéglátással ért véget, frissen aszalt almát, körtét és szilvát kóstolhattak a jelenlévők.
Nemzetközi együttműködés az ID:WOOD projektben
ID: WOOD – Klasztertudás, innováció és design a délkelet-európai faipari szektorban elnevezésű nemzetközi projektben vesz részt a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A 2012. október 1-jétől 2014. december 31-ig tartó program vezetőpartnere a szlovén Forestry Institute.
Az ID:WOOD projekt célja, hogy szervezeti és műszaki szakmai tapasztalatok
átadásával a helyi támogató szervezetek felkészüljenek a faipari szektorban
tevékenykedő kis- és középvállalkozások (KKV) működésének segítésére
országaikban.
A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mint egyetlen magyarországi
szervezet a nemzetközi projektben, a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterrel
(PANFA), valamint a Nyugat-magyarországi Egyetemmel (NymE) működött együtt. A
három szervezet együttműködése korábban is jelentős volt, így a közös
tevékenység csak tovább erősödik az ID:WOOD program által.
A projektben öt munkacsomag szerint dolgoztak, ebből három a kutatást érintette. Ezt minden partner megtette a saját országára, térségére vonatkozóan. A felmérés többek között kiterjedt a munkavállalók illetve a vállalkozások számára a különböző faipari területen (bútor, fűrészáru, építőanyag stb.), a fő kereskedelmi partnerországokra az export szempontjából (Németország, Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Románia), továbbá az import szempontjából (Németország, Lengyelország, Ausztria, Olaszország, Szlovákia). Vizsgálták, hogy a hazai faipari vállalkozások milyen nemzetközi, regionális és helyi projekteket hajtottak végre, valamint azt, kik a faipar fő támogató szervezetei, stratégiai partnerei hazánkban.
A swot analízisben az
erősségek közé sorolták a jól felszerelt támogató szervezeteket, az erős
oktatási és ipari tradíciókat, az emberi erőforrást, és hogy 40 százalékban
magyar fa és bútor készül a régióban. A hazai vállalkozások hiányosságai a
gyenge vállalati szervezetek, a KKV és az egyetemek közötti gyenge kapcsolat, a
bizalom hiánya, a KKV-k alacsony aktivitása, kevés információ és export, továbbá
a finanszírozási és üzleti infrastrukturális, valamint a marketing- és
pr-tevékeny-séggel kapcsolatos problémák.
Lehetőségek, amit előnyükre fordíthatnak az a kutatás-fejlesztés, jó természeti
erőforrások, az alacsony bérköltségek, a kedvező földrajzi helyzet valamint a
több és szorosabb kapcsolatok kiépítése. A hazai faipari vállalkozások piaci
eredményességének veszélyei az erős nemzetközi verseny és import, a pénzügyi és
gazdasági krízis, a fafeldolgozás szerkezeti problémái, az alacsony értékesítési
lehetőségek valamint a gyenge lábakon álló építőipar.
A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány több terv kidolgozásában működött közre, ezek a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter fejlesztési terve, a Természeti Erőforrások Kutató Központ kutatási és fejlesztési stratégiája, valamint a Versenyképességi fejlesztési projekt. Aláírtak egy együttműködési megállapodást, melynek célja, hogy strukturális kapcsolat alakuljon ki a Nyugat-magyarországi Egyetem, mint tudásközpont, a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mint a vállalkozások képviselői között.
