Gazdaság

65 éves fennállását ünnepelte a részvénytársaság

ZÁÉV: márkanév az építőipari piacon

A ZÁÉV Építőipari Zrt., az egykori megyei építőipari vállalat jogutódja, fennállásának 65. évfordulóját ünnepelte jelenlegi és nyugdíjas munkatársai körében december 4-én. A rendezvényen bemutatták a jubileumi alkalomból összeállított, ZÁÉV 65 című képes kiadványt, amely a cég életútjának ismertetése mellett egyúttal feleleveníti Zalaegerszeg és Zala megye építőipari fejlődését.

Peresztegi Imre vezérigazgató köszöntőjében úgy fogalmazott, az ünnepség nemcsak a kedves emlékek és feledhetetlen pillanatok felidézésére alkalmas, de arra is, hogy számvetéssel éljenek, értékeljék a cég jelenét, és szót ejtsenek arról, miként fejlődött országos viszonylatban is jelentős cégcsoporttá. A ZÁÉV 1949. szeptemberi megalakulásakor a munkálatok még kézi erővel történtek, akkoriban 2–3 emeletes épületeket építettek ily módon. A technológiai fejlődés eredményeként a ZÁÉV elsőként alkalmazta hazánkban az új alagútzsalus építési technológiát, melynek köszönhetően az 1970-es években több mint ezer lakás kivitelezésében vett részt évente. A cég működési területe már a hatvanas években kiterjedt a megyén kívülre, jelenleg a Dunántúl és a főváros, de a keleti országrészben is jelen vannak.

Hangsúlyozta, a ZÁÉV mára jól bevezetett márkanévvé vált a hazai építőipari piacon, melynek éves forgalma meghaladja a 12 milliárd forintot és folyamatosan nyereséges. Üzleti terveik teljesítéséhez 2015-re is megfelelő megrendelésállománnyal rendelkeznek.
A ZÁÉV referenciái között megemlítette többek között a zalaegerszegi aquapark, a megyei kórház több épülete, a Flextronics gyárcsarnoka, a nagykanizsai városi könyvtár, a sárvári gyógy- és termálfürdő, a szentgotthárdi termálfürdő, a herendi manufaktúra és kereskedelmi központ, a kaposvári oktatókórház, a győri megyei bíróság, a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézet, a veszprémi megyei könyvtár beruházását, a konzorciumban megvalósított Budapesti Rendőr-főkapitányság valamint a budapesti Nemzeti Színház épületét. A ZÁÉV minőségi munkáját szakmai testületek által odaítélt díjak is jelzik számos létesítmény megvalósításáért.
Az elért eredményekben ott rejlik az elmúlt hat és fél évtized tenni akarása, a munkatársak szorgalmas munkája, összetartó közössége, a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettsége, tette hozzá a vezérigazgató. A ZÁÉV-csoport alkalmazotti létszáma mintegy 250 fő, ebből 160-an a részvénytársaságnál dolgoznak. Közülük több mint 90 főnek felsőfokú végzettsége van. A ZÁÉV szerepet vállal a szakképzésben is, ipari tanulóik száma meghaladja a 100 főt.

A vezérigazgató kiemelte, a ZÁÉV a megye sportéletében is jelentős szerepet vállalt többek között sakk-, atlétika-, labdarúgó-, tekeszakosztályokat támogatva. 1978-ban a cég Építők csapata egyesült a ZTE-vel; a kosárlabdacsapat az egyesülést követő első évben feljutott az első osztályba, és azóta is szép eredményekkel büszkélkedhet. További érdekesség, hogy a ZTE felvette a Zalaegerszegi Építők kék-fehér színét – lecserélve az addigi zöld-fehéret.
A 65. születésnapját ünneplő ZÁÉV hosszú távú célja, hogy stabil gazdálkodását fenntartsa, és Magyarország meghatározó magasépítési vállalatai között erősítse pozícióját a következő években is. A Dunántúl legnagyobb magasépítési vállalkozása hű kíván maradni szlogenjéhez: ZÁÉV, az építőmester, hangsúlyozta végezetül Peresztegi Imre.

A folytatásban Tódor Tamás szerző mutatta be a ZÁÉV 65 című, fotókkal gazdagon illusztrált kötetet. A könyv 108 oldalon foglalja össze a ZÁÉV történetét, amely, mint mondta, évtizedeket ölel át, illetve határokat lép át. Nemcsak fellebbenti a fátylat a régi korszakról, hanem bemutatja a jelent, és egy kicsit utat mutat a jövő felé. Az impozáns fotók közlése mellett felidéz egy nosztalgikus időszakot is, amikor gombamód nőttek ki a házak, a gyárak és egyéb intézmények Zalaegerszegen, a megyében és az országban.
A ZÁÉV története Zalaegerszeg, a megye és az ország története, egyúttal mindannyiunk története, hiszen a cég által épített épületek (iskolák, üzletek, bankok, terek) mindenhol ott voltak és vannak az emberek életében, fűzte hozzá a szerző, aki azt is hangsúlyozta: teljesítmény, minőség, munkamorál, szervezettség és közösség egyaránt jellemzi a részvénytársaságot, ami mindig is az építőipar élvonalába tartozott.

Ezt követően Baksa Attila elnök Kiváló Dolgozó kitüntetést és jutalmat adott át a cég legrégebbi aktív dolgozójának. Varga István köszönettel fogadta; a személygépkocsi-vezető 1972. július 13-án lépett be a céghez, előtte három évig ipari tanulója volt.
Baksa Attila pohárköszöntőjében kiemelte, hogy a ZÁÉV az egyike annak a két cégnek, mely fennmaradt, és a mai napig működik az egykori megyei építőipari vállalatok közül. Méltatta a cég kitartó, összetartó munkatársi közösségét, amely régen és most is egy nagyon jó családot alkot. Kérte, őrizzék meg ezt a hagyományt, mert szemléletükkel és munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz az előkelő pozícióhoz, amit a ZÁÉV az építési piacon kivívott. Sok sikert, jó munkát kívánt, és hogy találkozzanak öt év múlva a 70 éves jubileumon.

vissza az elejére

Fenyőfák fővárosa

Surd, a sikerkovács

Surdon tényleg minden a karácsony körül forog. A 620 lelkes község Magyarország egyik legnagyobb fenyőfatermelője, a falu lakosságának 95 százaléka a karácsonyfák értékesítéséből él és az ország zöldfenyőinek több mint felét a takarosan ápolt és gondosan rendezett településünk biztosítja. A porták nagy részén, az udvarok zömében veteményes helyett csak fenyőt találni.

Az itt élők hat évtizeddel ezelőtt rájöttek arra, hogy a fenyő tisztes megélhetést hoz. A mesterség az óta apáról fiúra száll. A fenyőfaültetvényeknek se szeri, se száma, de azt kevesen tudják, hogy rengeteg munkát vesz a nyakába, aki ebbe a vállalkozásba fog. A mostanság divatossá lett normand fenyőt például 8–10 évig kell gondozni, ápolni, trágyázni, öntözni, kapálni, permetezni, mire piacképes áru válik belőle. Ráadásul a termelt fenyők húsz százalékát csak gallyként lehet értékesíteni – mesélte Kanász János, akit immár harmadik ciklusban választottak polgármesterré. A tisztségét nem főállásban, hanem tiszteletdíjas településvezetőként ellátó vállalkozó elöljáróban a falu lételemét jelentő fenyőről mesélt:

– A fenyőfaültetvényeink szerencsére kitűnő állapotban vannak. A sok csapadék kedvezett az összes fenyőfélének. Az árusításra kínált fák zöldebbek, üdébbek, erősebbek, frissebbek és egészen biztos, hogy potyogás nélkül az átlagosnál tovább bírják még a fűtött lakásban is. Idén, a vágás időpontjában sem volt kedvezőtlen az időjárás. Ezúttal sem a kemény hideg, sem a havazás nem jelentett gondot a gazdáknak. A fákat innen kamionokkal már Szlovéniába és Olaszországba is szállítják. Az időjárás körülményein kívül a sikerhez adott az agyagos földterület, az emberek hozzáértése, a családok szakértelme, a gazdálkodók szorgalma, ügyessége. Ilyenkor a kisgyerektől a nagyszülőig mindenki aktívan a fenyővel dolgozik.

– A településfejlesztésben is megtalálható a szorgalom és szakértelem?
– Az elmúlt három esztendőben mindig emelte egy-egy miniszteri kitüntetés a község rangját. Tavalyelőtt eredményes, példamutató tevékenysége elismeréseként az Emberi Erőforrások Miniszteri dicséretében részesítették dr. Simon Attila háziorvosunkat, aki szakmai tudásával segítette, hogy fenntarthatóbbá váljon a betegellátás. Tavaly Tóth Sándorné védőnő vette át a rangos miniszteri elismerést. Több évtizedes, kiemelkedő szakmai tevékenységem elismeréseként jómagam megkaptam a Belügyminisztérium aranygyűrűjét.
A község vezetése hosszú évek óta olyan döntéseket hoz, amelyekkel segíti a vállalkozókat abban, hogy még sikeresebbek lehessenek. Mindannyiunk érdeke, hogy jól sáfárkodjunk a vagyonnal, a lehetőségeinkkel. Minden, számunkra kedvező pályázati lehetőséget azonnal megragadunk. Az elmúlt időszakban több mint 400 milliós invesztíción vagyunk túl. Elkészült a Petőfi utca, a Kossuth utca és a Kastély tér járdája. Végeztünk két mellékutca aszfaltozásával. Kétsávos utat avattunk. 80 millió forint felhasználásával két új hidat építettünk.

Vadonatúj lett a közvilágítás rendszere. Mintegy 60 millió forintból modernné és széppé tettük a művelődési házat. EU-szabványoknak megfelelő játszóteret adtunk a kicsinyeknek. Új-telepen, a Kastély téren, a Hősök terén megoldottuk a belvízelvezetési problémákat, a vízelvezető árkok rendbetételét. A hegyi utak aszfaltozása, karbantartása folyamatosan adott feladatot és az állapotukra nemigen lehet panasz.
Ünnepélyes keretek között avattuk az új ravatalozót, illetve az átalakított, modernizált polgármesteri hivatalt. Az óvodát gyönyörűen felújítottuk. A művelődési ház – amibe nemrégiben napelemeket szereltünk – és az önkormányzati épület kerítését is újjáalakítottuk. Az orvosi rendelőben a gyógyítás feltételei biztosítottak. Az idősek nappali gondozási központját is sikerült megújítani. A Kastély téren egy fedett színpad létesült. Egy új sportöltözőt is kialakítottunk vizesblokkokkal, zuhanyzókkal.

A civil szervezetek is aktívan hozzájárulnak a falu eredményes működéséhez. Jól működik a Surd Községért Közalapítvány. Önkormányzati támogatást nyújtunk az ugyancsak sikeres horgászegyesületnek. A rendőrséggel együttműködésben szolgáló polgárőröket pedig külön dicséret illeti azért, hogy december végéig éjjel-nappal vigyázzák az ültetvényeket. A két tánccsoportunkat is számos környékbeli településre hívják különböző fellépésekre.
Valljuk: a gyerekeké a jövő, az időseké pedig a megbecsülés. Jelentős összegekkel járulunk hozzá az óvoda működéséhez és az idősek gondozási központjának fenntartásához.

– Mit kívánna, ha egy jó angyal a teljesítés ígéretével jelentkezne önnél?
– Egy munkahelyteremtő üzemet és az általános iskola újbóli megnyitását mindenképp kérném tőle. Ha a szennyvízberuházás kérdését is kipipáltuk, akkor egy nagyvállalkozás betelepülésére jó lehetőség kínálkozik. Mi nem várunk sem angyalra, sem aranyhalra. Csendben tesszük a dolgunkat. Két éven belül a szennyvízberuházás teljes rekonstrukciójára is sort kerítünk. Új-telepen kétsávos utat tervezünk. Szeretnénk készre jelenteni a hegyi utak aszfaltozását. A vezetékes ivóvizet a hegyi településrészen is elérhetővé akarjuk tenni.
A horgásztavunk kotrása és területének növelése is napirenden van. Az egykori kastélyépület turisztikai célú felhasználását is tervbe vettük. Itt szállodai szobák és apartmanok kialakítására adott a lehetőség. A fiatalok ide beköltözni akarnak, nem pedig elköltözni innen, ezért számukra építési telkek kialakításán gondolkodunk. A faluban szerencsére sem a nagymértékű elvándorlás, sem a nagyarányú állástalanság nem jellemző. A harmadik kívánságom pedig, hogy továbbra is éljünk békességben, szeretetben, egészségben és a Surdon jellemző összetartásban.

Nemes Norbert

vissza az elejére