Díjazták a rajz- és fotópályázat legjobbjait

Régi emlékek fiatal megmentői

Elfeledett örökségünk címmel rajz- és fotópályázatot hirdetett a Zala Megyei Kormányhivatal általános és középiskolások számára. A pályaművekből kiállítást állítottak össze a Göcseji Múzeumban, melynek megnyitóján a legjobb alkotásokat díjazták.

Sifter Rózsa, a Zala Megyei Kormányhivatal főigazgatója kiemelte, a gyerekek alkotásaikkal hozzájárultak az épített örökségek fenntartásához, ezért, mint a régi emlékek fiatal megmentőit köszöntheti. Valamennyi pályamű a méltatlan és hányatott állapotú épületekre hívja fel a figyelmet, melyek megmentése, helyreállítása valamilyen ok miatt várat magára. Mint mondta, a fiatalok nagyon jól oldották meg a feladatot, több munka színeiben, ötletességében és humorában tűnik ki.

Megkülönböztetett figyelmet kapott műveikben a valóban jobb sorsa érdemes zalaegerszegi Zóna étterem, az egykori MMIK, vagy a fenékpusztai uradalmi birtok. A főigazgató hangsúlyozta, a kormányhivatal számára fontos a megye épített örökségének megőrzése, és ennek okán a fiatalok megszólítása. Munkáikon jól érzékelhető kötődésük környezetükhöz, minden bizonnyal még inkább óvni fogják épített örökségüket felnőtt korukban.

Lengl Zoltán állami főépítész örömét fejezte ki, hogy második alkalommal sikerült meghirdetni a pályázatot nagy érdeklődés mellett. Mint fogalmazott, fontos, hogy a fiatalok fogékonyak legyenek az épített környezet iránt. Mivel hazánk jelentős épített örökséggel rendelkezik, még fokozottabb az elvárás, hogy a jövő nemzedéke megismerhesse épített kultúránkat. Ehhez elengedhetetlen az is, hogy megőrizzük és fenntartsuk több évszázados értékeinket, hagyományainkat a mai kor igényeihez igazítva a jövő nemzedékének számára.

A videó kategória győztese a zalaegerszegi Ady általános iskola négytagú csapata lett. Nagy Eszter ötletéből született a film. Mivel édesanyja korábban Kehidakus-tányban lakott, így filmjükben a Kehida-kúria épületeinek jelenlegi állapotát örökítették meg, felhívva a figyelmet rekonstrukciójának fontosságára.

Rajzkategóriában első illetve második helyezést ért el a zala-csányi általános iskola két tanulója. Bézsenyi Andrea a Tersánszky-kúria néhány éve kiégett, azóta romos épületét vetette papírra, amit leleményesen harmonikaszerűen hajtogatott össze. Zalavári Stefánia a Csány-család sírboltját tartja érdemesnek a megmentésre. Rajzán ötletesen ábrázolja, milyen most, és milyennek szeretné látni felújítva.
A díjakat Farkas Ferenc szobrászművész adta át a gyerekeknek. Az elismerés mellé fürdő- és múzeumbelépőket is kaptak.

vissza az elejére

Hároméves a felsőrajki termelői vásár

Valódi kézműves minőséget kínálnak

Langallóból készült tortával, a térség termelőit bemutató kiadvánnyal valamint ostorcsattogtatással ünnepelte hároméves fennállását a felsőrajki termelői vásár közönsége május utolsó szombatján.

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta, a vásár a nosztalgia felkeltése mellett azt a tudást is bemutatja, ami nemzedékről nemzedékre hagyományozódott át az eltelt évtizedek, évszázadok alatt. Ennek köszönhetően a helyi termelők olyan minőségi termékeket, élelmiszereket állítanak elő, ami után kapva kapnak a vásárlók. A friss, egészséges és piacképes élelmiszerek megvásárlásának lehetőségével a vásár divatot teremtett, ami a termelők és kézművesek munkájának elismerését is magával hozta. Mint mondta, kormányzati szándék a hazai kistermelők erősítése, mert a cél az, hogy egzisztenciát tudjon teremteni a magyar vidék.

Vigh László országgyűlési képviselő, Felsőrajk korábbi polgármestere, a vásár ötletgazdája úgy vélekedett, a kezdeményezés elérte a célját, a 2013 áprilisában elindított vásár az eltelt három év alatt bebizonyította létjogosultságát. Itt nemcsak, hogy nem kell fizetni helypénzt, ráadásul még vendégül látják a vásározókat. A felsőrajki vásár sikere köszön vissza a születésnapra készíttetett, Zala kincsestára címet viselő kötetből, ami Közép-, Nyugat- és Dél-Zala helyi termelőinek tevékenységét mutatja be. Kiemelte, minőségi termékeikhez arcukat, nevüket is adják, ahogy a vásárban is teszik mindenegyes alkalommal.

Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet-vezető elmondta, szervezetük, a Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen jelentette meg a kiadványt a Leader térségek közötti együttműködés keretében. A helyi termékek népszerűsítése szándékából készített kötet valóban Zala kincsestárát vonultatja fel, melyben 74 településről közel 160 termelő tevékenysége, portékája ismerhető meg. A kiadvány mellett egy gravírozott fakanalat is ajándékba adtak a vásározóknak.

A születésnapi torta igazán hagyományosra sikeredett, ugyanis sütemény helyett langallóból készítette el Zsuppán László. Lendvajakabfa polgármestere emellett annyi langallót sütött ki segítőivel a kemencében, hogy abból minden érdeklődőnek jutott. Az Agrárkamara fórummal és egyénre szabott szaktanácsadással segítette a kistermelőket.
Vigh László ezúttal is játékos vetélkedőre hívta politikus társait és a közéleti személyiségeket. Az győzött, aki 15 másodperc alatt minél többször megszólaltatta a karikás ostort. Az ostorcsatát holtversenyben Vigh László, Rigó Csaba kormánymegbízott és Besenczi Árpád színművész, színházigazgató nyerte 8-8 érvényes suhintással.

– liv –

vissza az elejére

újra lehessen vadászni agárral

Elfelejtett vadászkutya megmentéséért

Az agarászat a magyar és a világ vadászati kulturális örökségének része, mindazonáltal a 24. órában vagyunk, hogy ezt a hagyományt megőrizzük magunknak, és tovább adjuk a jövő vadászgenerációjának – fogalmazott Keresztes János.

Az Országos Agarász Egyesület elnöke A magyar agárról és az agarászatról, mint vadászati módról címmel tartott szakmai előadást a közelmúltban a Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megye Vadászszövetség zalaegerszegi székházában.
Történelmi áttekintésében elmondta, először kimondottan vadászatra használták a régmúltban a magyar agarat, melynek karrierje az első puskalövéssel szűnt meg. Később eljött egy militáns időszak, amikor az agarat a katonaság mentette meg. I. Rákóczi György fejedelem például előírta, saját agarával vonuljon hadba a katona. A 19. században, a reformkorban a polgároknak, az egyesületeknek köszönhetően maradhatott fenn a magyar agár, amit hagyományőrzés céljából tartottak.

1948 novemberében azonban az első miniszteri tanácsi rendeletben betiltották az agarakkal történő vadászatot. El kellett múlnia több mint negyven évnek ahhoz, hogy az 1996-os vadászati törvény „megengedje” az agarászatot vadászjeggyel. A 2004-es törvénymódosítás ugyan kimondta, hogy az agár vadászeb, de falkakutyának minősítette, ezért nem lehet vele vadászni. Az új vadászati törvény viszont reménykeltő a tekintetben, hogy az agarászat újból megengedett vadászati mód lehet. Ebben, mint mondta, nagy szerepe van, az agarász egyesületnek, valamint az agarakat tartó vadászoknak, akik kulturális rendezvényeken népszerűsítik a gyorsaságánál fogva nyúlfogásra igen alkalmas vadászebet.

Az Országos Agarász Egyesület alapvető célja a fajta megmentése, hangsúlyozta Keresztes János.
– Ha valamit nem arra használunk, amire való, akkor az előbb-utóbb elkorcsosodik, elsorvad, megváltoznak mentális és genetikus tulajdonságai. Miután 1968-ban engedélyezték az agárral való futóversenyeket, így a magyar agárból keresztezéssel csináltak egy óriást, hogy a pályán gyors legyen – indokolta.
A magyar agarat az 1904-es fajtaleírás alapján próbálják visszatenyészteni, illetve fellelni ma élő egyedeket, melyeket bevonnak a tenyésztésbe a génbázis szélesítésének érdekében. Emellett szeretnék a lovas agarászat hagyományát is feleleveníteni.

vissza az elejére

Király Pál-emlékest Szepetneken

„volt itt mindig, aki bátran szólt, mindig voltak nagy álmodók,
a nincsből is várat építők, az el nem csüggedők”
Zene: Menyhárt János és Rakonczai Viktor, dalszöveg: Miklós Tibor

Május végén a Királyi Pál-emlékesten, Szepetneken, ezzel a dallal idézte fel a Királyi Kórus névadója példáját. A falu szülöttének élete, munkássága szorosan kapcsolódik Szepetnek identitásához. Különösen 1992 óta, amikor Királyi Pál halálának 100. évfordulóján tartott történelmi konferencia, a tiszteletére állított emlékoszlop avatása, a megyei gyermekpályázatok, s a fővárosi, róla elnevezett utcának, és sírjának látogatása megerősítette ezt.
Szepetneken kulturális egyesület, általános iskola, óvoda névadója, de Letenyén, Nagykanizsán, Budapesten is utcák, emléktáblák őrzik nevét, emlékét.

Tanulása (Nagykanizsa, Kecskemét, Kolozsvár, Pest), tudása alapján már joggyakornokként, majd újságíróként is felhívta magára a figyelmet, Széchenyi lapjánál, a Jelenkornál dogozott. A társadalmi változások híve volt. 1848. március 15-én már nemzetőr, majd 1848 októberétől karddal is a szabadságharc résztvevője. Kossuth megbízólevelével szervezte a népfölkelést, részt vett Nagykanizsa és Muraköz megye felszabadításában, majd számos csatában. A szabadságharc őrnagyaként a HM katonai osztályának helyettes vezetőjeként a büntetést, a gyalogezredbe sorolást sem kerülte el. A szabadságharc után nehéz éveket követően, íróként, újságíróként, politikusként is tevékenykedett.
Kiemelendő Pest főjegyzőjeként, majd törvényhatósági képviselőjeként való munkássága. Sosem feledkezett meg a szabadságharcban küzdőkről, és Batthyány újratemetését is ő szervezte meg.

Királyi Pált szoros szálak fűzték Zala megyéhez. A „szegény és szerény pásztorfiú” Zala megye országgyűlési képviselője évtizedeken át. Rendszeres képviselői körútjain találkozott választóival, a helyi és az országos ügyeket is megbeszélve. Az első kőből épült Mura híd is a nevéhez kötődik. A Deák-párt jegyzőjeként az ország politikai életének fontos szereplője volt. Sokoldalúságát jellemzi, hogy szervezte az országos dalárünnepélyeket az Országos Daláregylet elnökeként, az Erkel Ferenc és Liszt Ferenc Emlékünnepségeket. Nevezetes emlékiratával a Zeneakadémia létrejöttéhez járult hozzá. Iskolaegyleti, színháztámogatói körben, de állatvédőként is számtalan egyesületben tevékenykedett.
A példakép Királyi Pál (1818. aug. 10. Szepetnek – 1892. máj. 25. Budapest) igazi hazafi, megvesztegethetetlen, bátor, kitartó, másokért munkálkodó.

Mindezeket a tulajdonságokat Sóstainé Márfi Ibolya elevenítette föl a Királyi Pál élete és munkássága című könyve kapcsán.

vissza az elejére