Újabb férõhelyekkel bõvült

 

Falugondnoki buszt nyertek Használj bátran 0 milligrammot!  

A Letenyei Kolping Otthon fejlesztése

Újabb férõhelyekkel bõvült

A Széchenyi 2020 pályázaton elnyert 125 millió forintból újabb 10 lakó elhelyezésére vált alkalmassá a letenyei Kolping Kárpáti utcai épülete. A 100 százalékos támogatottságú projekt záró ünnepségét a közelmúltban tartották.

A pályázatot még tavaly adta be a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, a kivitelezést határidõre teljesítették. Az épület 1957-ben szülõotthonnak épült, 1974-tõl csecsemõotthonként mûködött. 1990-ben megszûnt a csecsemõotthon, az épületet szociális otthon céljára használták fel. 2004-ben a korábbi fenntartó, a Zala Megyei Önkormányzat 50 évre szóló ellátási szerzõdéssel a Magyar Kolping Szövetség – katolikus egyházi fenntartó – mûködtetésébe adta át a szolgáltatást. A fejlesztés alapvetõ célja volt a lakók életminõségének javítása, a rossz infrastrukturális adottságok és a hiányos felszereltség leküzdése, illetve a modernizálás.

Az idõsotthon felújítása többek között azért is indokolttá vált, mert hosszú a várólista, egyre több a gondozásra szoruló idõs ember. A most már 40 fõ elhelyezésére alkalmas épület a bõvítés mellett korszerû szigetelést kapott, orvosi szobát, kulturális, közösségi teret, információs és olvasópontot is kialakítottak. Egy komfortos, akadálymentesített lakóotthon jött létre, olyan idõs emberek számára, akik egészségi állapotuk és mentálhigiénés helyzetük miatt már nem képesek az önálló életvitelre, gondozásuk lakóhelyükön nem megoldható és napi gondozási szükségletük meghaladja a négy órát.

Az avató ünnepségen dr. Pál Attila, a megyei közgyûlés elnöke visszaemlékezett arra a tavalyi novemberi napra, amikor letették a bõvítés alapkövét. Akkor és most is azt tapasztalta, hogy szimbiózisban él a város, a megye a Kolpinggal – fogalmazott a megyei közgyûlés elnöke. Bene Csaba, a közgyûlés alelnöke szintén üdvözölte a beruházást és felidézte az épület történetét, szólt azokról a funkciókról, melyeket betöltött az elmúlt évtizedekben.
Az ünnepségen Farkas Szilárd, Letenye polgármestere is méltatta a fejlesztés jelentõségét, valamint az intézményben zajló szakmai munkát az idõsekért.
Az avatószalag átvágása után Juhász Imre atya és Farkas Károly letenyei plébános áldotta meg a Kolping otthon megújított épületét.

vissza az elejére


Csörnyeföld pályázati sikere

Falugondnoki buszt nyertek

Csörnyeföldön új falugondnoki kisbusz átadására került sor október végén. Az áprilisban újranyitott tanyabuszpályázat nyertesei összesen 22 milliárd forint támogatáshoz jutottak.

A támogatás célja, hogy ösztönözze a szolgáltatáshiányos településeken a különbözõ alapszolgáltatások körének fejlesztését és bõvítését. A maximálisan igényelhetõ nettó támogatások öszszege ügyfelenként legfeljebb nettó 5, 8, illetve 10 millió forint lehetett.
Csörnyeföld új falugondnoki buszát dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke adta át, majd Gálhidi Sándor plébános szentelte meg az új jármûvet.

vissza az elejére


Õszintén a kábítószerekrõl – Zacher Gáborral

Használj bátran 0 milligrammot!

Ha bárki szeretne kábítószert használni, akár alkalmilag, akár rendszeresen, az bátran használjon 0 milligrammot, mert semmi nem fog történni. Ami viszont több mint 1 milligramm, az megváltoztat, mégpedig úgy, hogy a változás folyamatába nem tudsz beleszólni. Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgõsségi osztályának vezetõje az alsópáhoki általános iskolásoknak tartott elõadásában figyelmeztetett erre.

Zacher Gábor szerint, hogy ne nyúljon a gyerek kábítószerhez, szükséges a kollektív keretrendszer, amit otthon együtt alakítanak ki. Ha a gyerek keretrendszer nélküli családban nõ fel, mondjuk, az apa iszik, az anya csak ritkán, jóval inkább gyógyszert szed, akkor hogyan legyen a gyereknek kerete.

– Amikor ma Magyarországon arról beszélünk, hogy a kábítószer mekkora probléma, nagyon gyakran csak a felszínt szoktuk megkaparni. A gyerek kórházba került, meghalt, vagy elkaptak egy dílert stb. A kérdés sokkal inkább az, vajon mi van a szerhasználat mögött. Ahelyett, hogy a gyerekekre csúnyát mondunk, hogy kábítószeresek, nézzünk inkább a történet mögé. Milyen fajta társadalmi közegben mozog, honnan jön, mit visz magával, milyen értékrendet képvisel, hiszen ez fogja életét meghatározni. Az otthoni értékrend ellen márpedig nehéz küzdeni, éppen ezért nincs az az iskola, ami tudná ezt pótolni – hangsúlyozta Zacher Gábor.

A miért is szoktak a gyerekek kábítószerezni kérdésrõl úgy vélekedett, divat ma kábítószert használni. A divatot azonban többnyire a fiatalság alakítja. Vagyis ha egyre több fiatal merne olyan divatot teremteni, hogy nem él kábítószerrel, akkor változhat a szemlélet. Ahhoz viszont évek kellenek, hogy egyfajta értékrendváltozás bekövetkezzék. A toxikológus szerint ezért nagyon fontos a kortárscsoportminta.
A különbözõ drogok hatását pókhálómintákon mutatta be az elõadó. A bevitt szertõl a pók képtelen szabályos hálót fonni. Ahogy az ember is, akinek személyisége megváltozik a tudatmódosító szerektõl. Zacher Gábor a kábítószerek központi idegrendszerre gyakorolt hatásairól mesepéldákat is hozott.

– Vajon mi okos felnõttek beszélünk-e arról a piros gombáról, ami gyakran jele az óvodában a gyerekeknek, illetve ábrázolják mesékben (Hófehérke, Hupikék törpikék), melynek fogyasztása hallucinációval jár. Persze nem tudományosan, mert semmi értelme. Ellenben el lehet mondani úgy: kisfiam, ha megennéd ezt a gombát, akkor szaladgálnál körbe-körbe, és a földre vetnéd magad, mert azt hinnéd, hogy te vagy a pöttyös labda. Ugyanis ez a gomba egyetlen dolgot csinál veled: megváltoztat. Ezt az 5-6 éves gyerek is megérti.
Zacher Gábor kiemelte, ha világosan beszélünk, „akkor tettünk valamit a gyerekek puttonyába”. Ennek nem holnap, vagy holnapután lesz jelentõsége, hanem 16 éves korában, amikor elmegy a buliba, és hajnali fél kettõkor a haver megkínálja egy spanglival: „vajon tud-e jó döntést hozni, mer-e nemet mondani”.

A toxikológus szerint nincs könnyû- és keménydrog, ezeket a jelzõs szerkezeteket el kell felejteni. Az elmúlt 10–15 év kutatásai rávilágítottak arra, hogy a rendszeres marihuána-használat milyen súlyos testi-lelki függõsségeket okoz, akár egyetlen cigaretta is olyan változásokat hozhat a gyerek szervezetében, melynek egész életében viseli a következményeit. S mit tanácsol a fiataloknak?
– Ha bajba kerültél, merjél õszinte lenni és merjél segítséget kérni. Ha megkapod a segítséget, akkor ki tudsz ebbõl a történetbõl lábalni. A visszaút, az az egy–másfél év rehabilitáció, azonban hihetetlen kemény történet…

Zacher Gábor leszögezte azt is, sem a tiltás (börtönbüntetés), sem bizonyos szerek engedélyezése nem lehet megoldás.
– Én soha senkinek nem tiltottam meg, hogy használjon kábítószert. Nincs ilyen jogosítványom, nem is szeretném. A nulla milligramm használatát ellenben bátran javaslom. Mert akkor nem történik semmi. Ezért nem kívánok mást: csak jó döntéseket, ha a jövõben egy bulin füves cigivel kínálnak...

– liv –

vissza az elejére