bővül a mura–dráva eurorégió

Gombák a kertben, gombát a kertbe!

A gombáról a többségnek a Magyarországon megtalálható, 3000-féle tönköt és kalapot képező élőlény juthat az eszébe. Ezek kinek könnyebben, kinek nehezebben esnek a látóterébe és a tányérjába. Viszont a földalatti gombák, melyek gyökérkapcsoltan élnek a növényekkel az őket megilletőnél sokkal kisebb figyelemben részesülnek. Sokoldalú hasznosságukra, speciális képességeikre mostanában kezd fény derülni. Nem túlzás talán, ha azt gondoljuk, a világ megmentői lehetnek.

– A parazita gombákkal folynak jelenleg kísérletek. Amerikában már ezt használják biológiai védekezésként a cserebogárpajor ellen. Az Európai Unióban sokkal szigorúbbak az erre vonatkozó törvények. Ezért is lehet, hogy egy magyar kutatók által 12 éve kifejlesztett és szabadalmaztatott módszer, ami a kullancsfertőzés és a Lyme-kór ellen véd, még ma sem használatos. Pedig ennek pont az a lényege, hogy semmi másra nincs károsító hatással – mondja dr. Illyés Zoltán biológus.

– Ön mindig a biológiai sokszínűséget hangsúlyozza. Ez nem érvényes a kullancsra?
– De igen. A gombás védekezés lényege, hogy nem teljesen pusztít ki egy fajt, hanem lecsökkenti a számát. Éppen a túlszaporodás az oka a sok fertőzött kullancsnak. Ritkább állomány mellett nem vagy ritkán adják át egymásnak a betegséget. És ezen kívül még nagyon sok szelektíven ható gomba van, mely csak és kizárólag egy fajra vagy fajcsoportra hat. Ez lehet a jövő védekezési módja.

– A lebontó folyamatokban is fontos szerepük van a gombáknak.
– A baktériumok mellett a gombák végzik a lebontást. Ez legtöbb esetben egymás elleni harcot jelent, de van, amikor együttműködnek a cél érdekében. Így a gombák javítják a kertünkben a tápanyag-ellátottságot, jobb talajszerkezetet alakítanak ki. Ezenkívül a növényekkel gyökérkapcsolódnak, megnövelik annak felvevő felületét, így több tápanyagot, nedvességet tudnak azok felvenni. Ezzel ellenállóbbakká válnak a betegségekkel szemben, nagyobb termést hoznak.

– Növelhető a gombák száma a talajban?
– Kaphatók erre oltóanyagok. Elég drágák és sajnos nem magyar területről valók. A legjobb hatásfok azonban a saját környezetben lévő gombákkal érhető el. A többi is segít, de nem feltétlen az az optimális. Ezért mérlegelni kell, hogy megéri. Az lenne jó, ha hazai oltóanyagot lehetne kapni.

– Egyéb lehetőségek a gombákkal?
– Korábban részt vettem egy kísérletsorozatban, mely során energiaültetvénynek használt füzek talaját oltottuk be a természetes fűzállományokkal együtt-élő gombákkal. 50-60 százalékkal nőtt a faállomány, miközben nem kellett semmilyen vegyszert és műtrágyát használni. Ez utóbbi azért is fontos, mert a fűz vízparti növény, vegyszerezésekor a vizek szennyeződnek. Vannak olyan gombák, melyek lebontják a nehézfémeket, illetve átalakítják nem mérgező formába. A növények kommunikációját is segítik. Szintén kísérletek bizonyítják, hogy például fertőzés esetén, a gyökereket behálózó gombák közvetítésével jut el a veszélyre figyelmeztető információ a környező növényegyedekhez és azok már több ellenanyag-termeléssel reagálnak. Szintén érdekes új tudás, hogy például az erdei orchideák csak úgy maradnak életben, ha gomba közvetítésével táplálja őket a fa. Jelenleg Magyarországon minden orchidea védett, tehát védeni kell a fát is. Meg egyébként is – tette hozzá a szakember.

– Ha kivágnak egy fát, mekkora talajterületen pusztulhatnak el a fához kapcsolódó gombák?
– Minimum akkora területen, amekkora a fa gyökere, ez pedig általában megegyezik a lombkorona méretével.

– Mi csökkenti még a segítő mikroszkopikus gombák számát?
– A talaj parlagon hagyása, a műtrágyák, növényvédő szerek használata, a monokultúra és a mélyszántás. Ügyelni kell arra, hogy a keresztes virágúak (káposztafélék) sem tartanak igényt a gombák jelenlétére, ezért alattuk veszít a talaj ezekből az élőlényekből. Viszont növénytársítással megoldható a probléma, ugyanis az összes többi növény, a fák és a lágyszárúak egyaránt gombákkal kapcsolódnak. Táplálják, védik a növényt, egyik növény segítségükkel táplálja a gyengébb másik növényt, és információkat is így adnak át. Egyébként maga a gomba is informálódik a talajról, ahol megtelepszik, enzimkibocsátással, ezért gomba jelenléte nélkül is láthatók az úgynevezett boszorkánykörök, mert ezeken a részeken jobban nő a többi növény, harsogóbb zöld a fű.

– Mondják, jelenleg a negyedik kihalási hullámban van a Föld élővilága. A gombák segíthetnek?
– Ez az első kihalás, melyet nem egy külső erő, hanem egy élőlény, az ember okoz. A gombák sok mindenre „rávehetők”, és még sok mindent nem tudunk róluk, de amit igen, az figyelemre méltó.

Bánfi Kati

vissza az elejére

20 éves a Zalai Kempingezők Egyesülete

A nyár a kempingezésé

Talán kevésbé ismert a nevük, mégis 20 éves múlttal bír a Zalai Kempingezők Egyesülete. Az aktív közösségi életet élő baráti társaság több tagja bejárta már nemcsak egész Magyarországot, hanem egész Európát is. Kiemelt céljuk a fiatalok megnyerése.

– 1995 decemberében alakult az egyesület, Hájas László vezetésével, 40 fős tagsággal. Jelenleg 30 fővel működünk. Főleg ősztől tavaszig járunk össze havi vagy kétheti rendszerességgel közösségi programokra. A nyár pedig mindenkinek a családé és a kempingezésé – mondja Szigeti Zsoltné, az egyesület elnöke.
– Korábban az országos egyesület keretein belül működtünk, de gyakorlatias szempontok miatt jobbnak láttuk a helyi szervezet megalakítását – mondják többen a csoportból.
– A tagok Zalaegerszegről és környékéről valók főként, de a megyében mi vagyunk az egyetlen egyesület – teszi hozzá Szigetiné.

– Sátorozással indult, Barkaszszal meg személyautókkal indultunk útra, s végül az évek alatt lettek a modern lakókocsik, és a drága kempinghelyek. Közben bejártuk egész Európát, van aki 100 ezer kilométert tud maga mögött – mondják a tagok. S hozzáteszik, a minimális nyelvtudás nem jelent akadályt, áthidalhatók ezek a nehézségek. – Ma már egész mást jelent a kempingezés mint egykor. A legolcsóbb nyaralási módhoz képest megnőttek a költségek. Mégis ezt választjuk, mert ez egy más műfaj, mint a szálloda, vagy a kedvezményes busz. Kicsit nomád hangulata van, hogy csak nagyjából tudjuk merre megyünk, aztán majd kialakul. A kempingben minden közös, nagy a bizalom, összeadjuk az ebéd hozzávalóit, nincs olyan, hogy a „tiéd”, a „miénk” van csak és a barátság, a kötetlen kikapcsolódás. Itt nem számít, kinek mi a foglalkozása, e tekintetben elég vegyesek vagyunk. Vannak családok, akik együtt járnak nyaralni is. És a gyerekeink, az unokáink is belenőttek ebbe a kikapcsolódási formába. Sajnos az egyesületben kevés fiatalt látni, 40 év felettiek a tagok, a legidősebb 76 éves.

– A kezdőknek milyen útvonalat javasolnak?
– Mivel dunántúliak vagyunk, főleg az Alföld történelmi városait. Aztán jöhetnek Erdély régi magyar települései. De ha a Dunán innét maradunk, akkor Kőszeg, Írottkő, a Balatonfelvidék, a Bakony és a Dunakanyar ajánlható.
– Milyen rendezvények vannak a tagoknak évközben?
– Több alkalommal megyünk tekézni, megünnepeljük a nőnapot, a farsangot. Tartunk borversenyt, látogatjuk egymás pincéit, horgászni járunk, és már kétszer volt közös disznóvágás és a végén vacsora – mondja végül Szigeti Zsoltné, majd hozzáteszi, szívesen látnának új tagokat is. (Érdeklődni a 20-340-6834-es telefonszámon lehet.)

Bánfi Kati

vissza az elejére

Balázs-napi dalostalálkozó Nemzetközi Balázs-napi dalostalálkozót szervezett a Zala-szentbalázsi Népdalkör a közelmúltban. A művelődési házban tartott rendezvényen vendégként fogadták a Csesztregi Pávakört, a Somogy megyei Szent Balázs, valamint a szlovéniai Hármasmalmi és a Csentei Népdalkört. Beke Miklósné, a Zalaszentbalázsi Népdalkör vezetője köszöntötte elsőként a jelenlévőket. Mint mondta, a népdalkör kezdeményezésére hívták meg Somogy megyei barátaikat, hogy a két település közti régi kapcsolatot újjá élesszék. „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is.” – idézte Kodály Zoltánt, hozzátéve azt, hogy ők is örömet szeretnének szerezni másoknak a népdalok tolmácsolásával. Hencsei Margit polgármester köszöntőjében bemutatta a települést, melynek első írásos emléke 1320-ból való. Már a középkorban is központi szerepet töltött be, vásáros helyként ismerték. 1781-ben készült el ma is álló temploma, s 1788-ban hivatalosan is megalakult a szentbalázsi plébánia. A jelenről szólva megemlítette, hogy 2012-ig körjegyzőségi székhelytelepülésként működtek, azóta a Hahóti Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségeként. A polgármester beszélt az iskoláról, az óvodáról, valamint a civil szervezetek tevékenységéről, melyek a település közösségi életét színesítik. Tornyos Gábor, Szentbalázs polgármestere megköszönte a meghívást, és örömét fejezte ki, hogy néhány év elteltével újból él a kapcsolat a két település között, amit ápolni és tartalommal megtölteni kívánnak.

vissza az elejére