Elismerték a zalaegerszegi kórház donációs tevékenységét

Lelket próbáló életadományozás

A Magyar Kórházszövetség március eleji kongresszusán az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) „Életet Adományozó Kórház" címben részesítette a Zala Megyei Kórházat. Az OVSZ a szervdonáció területén végzett tevékenységet ismerte el ezen a módon, amit a kórház vezetése is megköszönt a közelmúltban.

Dr. Halász Gabriella, a kórház főigazgatója elmondta, az országban három kórház kapta meg ezt a címet, mellyel az OVSZ azokat az intézményeket ismeri el, melyek előrelépést értek el a szervdonációban. A zalaegerszegi kórházban míg 2014-ben egy, addig 2015-ben hat alkalommal történt szervkivétel. Ez 13 szervet, ha a párosakat külön tekintjük, akkor összesen 20 szervet érintett. Hangsúlyozta, a donációban résztvevő orvosok és ápolók kiemelkedő szakmai tudással rendelkeznek, emellett különösen nagy odaadással végzik ezt a tevékenységet, ami lelket próbáló folyamat. Teszik ezt az élet iránti alázatból, mert látják azt, hogy ezzel a nehéz döntéssel életet képesek adományozni, amiért nagy köszönet jár. Az elismerésen ugyan a kórház neve szerepel, de a cím az ebben közreműködő 25 orvost és a szakszemélyzetet illeti.

Dr. Lupkovics Géza, a kardiológia osztályvezető főorvosa érdeklődésünkre elmondta, korábban elképzelhetetlen volt, hogy Zalaegerszegről beteget tudjanak juttatni szívtranszplantációra, de most már van néhány betegük, akik már túl vannak ezen, és jól érzik magukat, és vannak olyanok is, akik sajnos meghaltak a műtét után. A szívtranszplantáció egy nagy kockázatú, óriási összefogást igénylő beavatkozás, melyben a zalaegerszegi kórháznak a betegkiválasztásban van szerepe, a donorok mellett a recipiensek megtalálásában, akik új szívet kaphatnak a transzplantációt végző centrumokban.

Dr. Kósa Dezider Rudolf belgyógyász, nefrológus főorvos elmondta, a legtöbb transzplantáció veseátültetés, melyben a legnagyobb gyakorlattal bírnak a magyarországi központok, ahol évente mintegy kétszáz beültetést végeznek. Legfontosabb feladat az agyhalál megállapítása, amit háromtagú bizottság végez, melyben intenzíves, neurológus és belgyógyász vesz részt. A vizsgálatokkal ki kell zárni az agyi tevékenységet és minden más betegséget, ami meggátolná a szervátültetést a donációra alkalmas betegnél. Hozzátette, hazánkban 5500 vesebeteget dializálnak, akik közül mintegy 900-an transzplantációra várnak.

Dr. Horváth Imre aneszteziológus és intenzív terápiás főorvos elmondta, az intenzív osztályon végzett donorgondozás része a megfigyelés, ami elsődleges agyhalál (agyi sérülés, bántalom) esetén 24 óra, míg a másodlagos agyhalál esetén 72 óra. Ezen idő alatt állapítják meg az agyhalál tényét. A donor gondozása óriási feladat, hiszen mindent, a légzést, keringést, hormonháztartást, anyagcserét mesterségesen kell fenntartani. Éppen ezért, egy agyhalott beteg ellátása, míg a donáció megvalósulhat, sokkal nagyobb feladat, mint bármilyen más intenzíves beteg kezelése. Mindeközben beszélnek a hozzátartozókkal, tartják a kapcsolatot az OVSZ-szel, és ők szállítják a beteget a műtőbe, ahol megtörténik a szervkivétel.
* * *
A törvény alapján hazánkban a feltételezett beleegyezés elve él, vagyis aki életében nem nyilatkozik az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban arról, hogy nem használhatják fel a szerveit, halála után donorrá válhat.

– liv –

vissza az elejére

zalaszentiván és szombathely között Villamosítás, vágányjavítás Megkezdődött a Szombathely–Zalaszentiván közötti 48 kilométer hosszú vasúti szakasz korszerűsítése. A 13,3 milliárd forintos beruházás az Európai Unió 100 százalékos támogatásával valósul meg. A felújítás során a szakasz villamosítása mellett több helyen kicserélik a vágányokat és átépítik a peronokat is, a kivitelezési munkálatok várhatóan az év végéig tartanak. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára a szombathelyi vasútállomáson tartott projektindító ünnepségen elmondta: a GYSEV az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre. Bécstől Sopronon, Szombathelyen és Szentgotthárdon át egészen Grazig megújult a közlekedési folyosó. Ezek sorába tartozik a most elinduló Szombathely–Zalaszentiván közötti szakasz korszerűsítése. Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója elmondta: terveik szerint a 2016-2017-es új menetrendi időszak kezdetére Szombathely és Zalaszentiván között is megindulhat a villamos vontatás. Hozzáfűzte: nagyon fontos lenne Zalaszentivánnál egy úgynevezett deltavágány kiépítése, amely könnyítené Szlovénia irányába a közlekedést. Hozzátette: villamosítani kellene a Zalaszentiván és Nagykanizsa közötti vasúti szakaszt, ez azonban már nem a GYSEV területe. A kivitelezés miatt május 17-e és augusztus 15-e között három hónapon át szünetel a szakaszont a vonatközlekedés, a személyvonatokat autóbuszok segítségével pótolják. A Szombathely–Zalaszentiván vonal stratégiai jelentőségű, mind a személyszállítás, mind pedig a vasúti árufuvarozás szempontjából. Szombathely felől biztosítja a vasúti összeköttetést Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Pécs irányába, valamint Horvátország és Szlovénia felé.                               MTI

vissza az elejére

pásztorfokosok, pisztolyok, vaskaloda, deres

A betyárélet emlékeit hirdetik

Faragványok és fegyverek, illetve egy korabeli deres és kaloda is látható a Betyárok és betyárélet Dél-Zalában címet viselő kiállításon, amelyet a zalai és somogyi múzeumokban őrzött emlékeiből állítottak össze a nagykanizsai Thúry György Múzeumban.

A rablók és hősök kettős mítoszát bemutató, szerdán megnyílt kiállításon Kardos Ferenc néprajzkutató, a tárlat egyik létrehozója arról beszélt, hogy a 18. század második felétől nagyjából a 20. századig tartó időszakban általában a nagyobb háborúk után jött el a betyárok kora. Ennek magyarázata, hogy a zsiványok, haramiák többsége a katonaság elől vagy alól akart megszabadulni, de akadtak olyanok is, akik a pásztorok, juhászok közül kerültek ki.
Emlékeztetett: mindannyiukra jellemző volt, hogy bűneik miatt nem térhettek vissza falujukba, s egyszerű szegénylegények maradtak, akik - vérmérsékletük szerint - néha adtak is abból, amit másoktól loptak, de akár gyilkoltak is. Mint hozzátette: a betyárokról alkotott romantikus képet valószínűleg a szabad élet, a szabad párválasztás és a szabadság vágyott érzése táplálta, ami akkoriban a jobbágyságnak nem adatott meg.

Az egykori Kanizsa és térsége inkább védett volt a betyártámadásoktól, ugyanis az ide vezető utak mentén rabolt zsákmánnyal kereskedtek itt, költötték a megszerzett pénzt. A betyárokat amúgy sem lehet különösebben helységekhez kötni, hiszen a Bakonyban vagy a Kis-Balaton szigetein meghúzódó zsiványok nagy térségeket jártak be – vélekedett Kardos Ferenc.

Arra Dénes Sándor polgármester is kitért az időszaki kiállítás megnyitóján, hogy a népi romantika hőseiként maradtak meg az irodalmi emlékezetben a betyárok, holott rablók, fosztogatók voltak. A betyárságról alkotott kép ezért is kissé homályos, mert keveredik a romantikus megközelítés a kiszolgáltatottságban élők érzéseivel.
A nagykanizsai kiállítóhely mellett a keszthelyi Balatoni Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum anyagaiból válogatott tárlaton pásztorfaragások, fegyverként is használt botok, fokosok, illetve saját kezűleg készített pisztolyok és puskák is láthatók. Az életkörülményeket ábrázoló nádkunyhó és korabeli viseletbe felöltöztetett „gazdája” mellett a betyárok raboskodásának kellékei, vagyis a vaskaloda és a deres is helyet kapott a tárlaton.

MTI

vissza az elejére

Tavaszi Művészeti Fesztivál

Kanizsán az értékőrzés jegyében

Nagykanizsán, kilenc különleges programot magában foglalva, március 11-étől 23-áig tartott a Tavaszi Művészeti Fesztivál (TMF), a Kanizsai Kulturális Központ (KKK) intézményegységeiben és a Felső-templomban – adta hírül Kovácsné Mikola Mária, a kulturális központ igazgatója.

A szakember kiemelte: a TMF története 1998-ban kezdődött. Előtte, a kilencvenes évek közepétől „Tavasz a kultúrában – kultúra a tavaszban” elnevezéssel indítottak sikeres programsorozatot. 1998 és 2000 között zenei fesztiválként szerzett nevet a rendezvénysorozat, amellyel felvételt nyertek a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségébe. A szakmai szervezet tagjaként immár 16 éve egy eklektikus – a kultúra, a művészet szinte minden ágát magába foglaló –, nívós programsorozat összeválogatásával figyelnek a minőségre és az értékőrzésre.

– A programokat úgy állítottuk össze, hogy minden korosztály rátaláljon arra, ami az ízlésének a leginkább megfelel. A fesztivál jegyében a Felső-templomban, az egykori állami zeneiskola – ma Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola – tanáraiból és növendékeiből 25 éve alakult, kiváló művészeti csoport, a korábban Szivárvány Énekegyüttesként ismert és elismertté vált Farkas Ferenc Énekegyüttes koncertezett Baráth Yvette karnagy vezetésével. Vendégként Elek István jazz-szaxofon művészt köszönthettük.

„Nagyképűek” címmel, a Hevesi Sándor Művelődési Központban nyitottuk meg a 60 éves Kanizsa Fotóklub tagjainak április ötödikéig nyitva tartó tárlatát. Ugyancsak a művelődési központban mutatta be a Magyar Állami Népi Együttes Magyar rapszódia című fergeteges műsorát. A csodálatos előadással kapcsolatban, szóban és írásban egyaránt számtalan gratuláció és pozitív visszajelzés érkezett.

A jazz jegyében az Alba Regia Kamarazenekar közreműködésével koncertezett a Balázs Elemér Group. Nemzeti ünnepünkön az Arató zenekar adott népzenei hangversenyt, majd a Zala Gyöngye Táncegyüttes tagjainak közreműködésével táncházat szerveztünk. A Péterfy-Novák Éva: Egyasszony című művéből készült kamaraszínházi produkció alkalmával Tenki Réka színművészt tapsolta meg a közönség a Medgyaszay Házban.
Vikidál Gyula, Liszt-díjas énekes, a rock, a nemzeti rock és musicalek előadója is színpadra lépett a Mobilmánia koncerten. Hernádi pont – ezt a címet kapta Hernádi Judit, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész önálló, zenés pódium műsora, amelyen Heilig Gábor és zenekara is közreműködött.

 Háy János író, költő, drámaszerző és Beck Zoltán, a 30Y rock együttes alapítója, valamint énekes-gitárosa a „Háy come Beck” elnevezésű programban bontogatta a szépirodalom és a popkultúra között húzódó határokat.
   Az április végéig tartó színházi évad nagyon eredményes. Nem csak a bérletesek száma emelkedett, de a teltházak is sikert jeleznek. Igényes művelődési lehetőséget kínálunk a peremkerületi kulturális színtereken is. Jó a kapcsolat az intézményekhez kötődő művészeti csoportokkal, alapítványokkal, egyesületekkel, civil szervezetekkel. E közösségeknek helyet, teret, szakmai támogatást, módszertani útmutatót kínálunk, hogy megéljék és megmutathassák a közösség megtartó, összetartó erejét.
A Nagykanizsán működő oktatási, közművelődési és a közgyűjteményi társintézményekkel folytatott konstruktív együttműködési szándékunk a város vezetőinek a tetszését is elnyerte.

vissza az elejére