Helyi finomságok vására
|
Zalai mézeket kóstoltak |
A felsőrajki seregszemle kínálatában
A helyi gazdaságok, termelők és kereskedők szenvedélye, szakmájuk iránti elkötelezettsége Közép-Zalát egy igazán összetartó közösséggé formálják – fogalmazott Palkovics László a Felsőrajki Nemzetközi Térségi Kiállítás és Vásáron.
|
|
A sütiverseny díjazottai dr. Csikós Andrea Dóra
(balról az első) |
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy egy térség lakosainak összefogása, együttműködése mindig visszatükröződik a helyi gazdaságok, termelők és vállalkozók sikereiben. A térségéért, a faluért való tenni akarás meghatározza a generációk gondolkodását, idősekét és fiatalokét egyaránt. Az államtitkár kiemelte, a felsőrajki vásár a térség értékeit, kultúráját és megtartó erejét mutatja be, ahol „nem névtelen és arctalan termékeket teszünk a kosarunkba”, mivel találkozhatunk előállítóikkal. Ezért van szükség a vásárlókra, mert nélkülük „a helyi termékek kihalnak, a helyi értékek elhomályosulnak”. A vásár másrészt fontos üzenet a térség fiataljainak, hogy lehetőség nemcsak Budapesten van, hanem helyben is megtalálhatják boldogulásukat. A szeptemberben induló egyetemi közösségi képzőközpontok is azt szolgálják, hogy helyben hasznosítható, versenyképes tudáshoz jussanak az adott térségben tenni akaró fiatalok – szögezte le Palkovics László.
Vigh László országgyűlési képviselő még polgármesterként kezdeményezte a termelői vásár elindítását négy évvel ezelőtt, ami mostanra kulturális és gasztronómiai seregszemlévé nőtte ki magát. Köszöntőjében elmondta, az idei vásár különlegessége, hogy első alkalommal hirdettek versenyt. A megye legjobb süteményének kiválasztására a települések egyféle finomsággal nevezhettek.
Dr. Csikós Andrea Dóra, a Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület
munkaszervezet-vezetője elmondta, a versenyre csak olyan finomsággal nevezhettek
a résztvevők, melyek kizárólag valódi alapanyagokból készültek.
A zsűri elnöke Buza Sándor gasztro-blogger, míg tagjai Siposné Gerencsér
Henriett cukrászmester valamint Salamon Henrietta jegyző voltak. Az okleveleket
és a díjakat Zala Megye Közgyűlése ajánlotta fel, melyeket dr. Pál Attila, a
közgyűlés elnöke adott át az első három helyezett számára.
Az első helyezést Keszthely város Bodzás-citromos fantáziaszelete, készítője
Tóthné Milei Erzsébet, a második helyezést Alsórajk település Kisfaludy
kedvence, készítője Marton Nóra érdemelte ki. Harmadik helyen végzett Gombos
Mária Krémes-mákos kockája, ő Hahót település színeiben indult. A zsűri
különdíját Süle Katalin, az agárkamara megyei elnöke adta át Balaicz Zoltánnak,
Zalaegerszeg polgármesterének a Zalai erdő varázsa süteményért, melyet Lukács
Zsanett készített.
Amit szem-száj megkívánhat – mindenféle házi finomságból (sajt, kolbász, méz,
szörp, gyümölcs stb.) bő kínálatot nyújtott a felsőrajki vásár, melyen művészeti
csoportok szórakoztatták a közönséget.
Antal Lívia
Japán méhész delegáció a megyében
Az APIMONDIA Világszervezet a méhészeti gazdaságtan, méhegészségügy, méhbiológia, a beporzás és méhlegelők, a méhészeti technológia, a mézminőség, az apiterápia valamint a méhészkedés vidékfejlesztésben betöltött szerepével kapcsolatban rendez kétévenként közgyűlést.
A kiállítással egybekötött 2009-es montpellier-i világkongresszuson az Országos Méhészeti Egyesület delegáltjain kívüli kiállítóként részt vett Plótár László Cserszeg-tomajon élő méhész is, aki az akkori tanácskozások hozományaként nemrégiben egy négytagú, Japánból érkezett méhészeti delegációt fogadott és kalauzolt végig Zala megyében Kasnya Zoltán nagygörbői méhesgazdával közösen.
Mint megtudtuk: a helyi méhek tartásáról, szállításukról, az egészségük természetes módon történő megőrzéséről, a szerhasználatról, a méz étrendbe illeszthetőségéről folyamatos érdeklődést mutató japán céggel beszállítóként eddig is kapcsolatban voltak, ám eddig csak az akácméz került az érdeklődésük középpontjába. A Tokyoban és más japán nagyvárosokban hét üzletet működtető cég közvetlen vezetői különösen fontosnak látták, hogy megismerjék azokat a családokat, ahol apáról fiúra száll a mézkészítés mesterségének tudománya. Olyan, az európai szabványoknál is jobb víz- illetve pollen tartalmú, különleges mézek zalai előállítóit keresték, akik ha kell, nagyobb tételben is képesek a hibátlan minőség előállítására. A különösen barátságos cégvezető, a pénzügyi vezető, a marketingvezető és a kereskedelmi aszszisztens nem a könnyed kikapcsolódást és szórakozást jelentő programelemekre fókuszált, hanem mindvégig a munkára.
Május derekán elsőként a zalacsányi Szűcs Ferenc 200 családos méhészetét keresték fel. A vegyes, akác, galagonya, erdei málna, hárs, mézharmat méz, édeskömény, kökény prémium méz előállítójánál a pörgetés és gyógyszerezés körülményeit vizsgálták meg. Örömmel látták a méztisztítás természetes rendszerét, ami Európában hazánkon kívül csak Olaszországban elterjedt.
Dr. Fendrik Péter méhész szakmunkás, állatorvos botfai méhészeti telephelyén sem csalatkoztak. A vendégek a rakodókaptáras technológia részleteit tanulmányozva vettek részt egy, a betegségek korai felismerésének lehetőségeiről szóló bemutatón, ezután megismerkedtek a kezelések különböző eszközeivel, gyógyszereivel, lehetőségeivel és korlátaival. Az állatorvos kifejlesztett olyan „találmányokat”, amelyek az óriási, világszinten tapasztalható méhpusztulások ellen hatékonyan bevethetők. Olyan technikák is ismertetésre kerültek, amelyek hazánkban még nem, vagy csak részben elterjedtek.
Falaticsné Kulcsár Amália, a Söjtör és Térsége Méhészei Egyesületének tagja szentpéterúri birtokán 300 méhcsaládot gondoz fekvő kaptárokban. Ő bográcsos, füstölt csülkös babgulyással, pogácsával és mézes pálinkával is megvendégelte a hölgyeket és az urakat. Kasnya Zoltán és bátyja működteti a nagygörbői méhész telepet, amit zárásként vizitáltak. E helyütt is jó benyomásokat, kedvező impressziókat szereztek. A delegáció vezetője a cserszegi fűszeres fajtájú bort az általa eddig fogyasztott nedűk legkiválóbbikának mondta.
A világ számos országában korábban sok tapasztalatot gyűjtő távol-keleti szakemberek különlegesnek találták az egy telephelyen tartott méhek számát, a mézelő rovarok szelídségét, az akácerdők nagy kiterjedését és állították: a zalai, vasi, somogyi akácméz minősége fölötte áll az ország más vidékein előállított színméznek. Bejelentették: az üzletláncuk bővítésében érdekeltek, a szállítás új módszerében gondolkodnak. Elvi megállapodás született arról, hogy a palettabővítés jegyében hamarosan a zalai hárs, mézontófű, repce, selyemfű és napraforgó méz is rákerülhet az exportlistájukra.
Nemes Norbert