Isten éltesse a 20 éves Zalakarost!

Hazai és európai sikertörténet

 Zalakaros várossá válása huszadik évfordulóját ünnepelte nemrégiben. A jubileumra szervezett ünnepséget megtisztelte személyes jelenlétével dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki ünnepi beszédében méltató szavakkal szólt a patinás üdülőváros fejlődéséről és arról a hazai és európai sikertörténetről, aminek részesei lehetnek a helyben élő polgárok. A Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagtelepülése nem titkoltan az itt működő termálfürdőnek köszönheti folyamatosan bővülő idegenforgalmát, jólétét.

A szabadtéri moziban rendezett köszöntő ünnepen a parlament elnöke jókívánságait tolmácsolva kiemelte: Isten éltesse a nagy életerővel rendelkező Zalakaros városát és polgárait építő erőben, megtartó hitben és oltalmazó szeretetben azért, hogy megvalósíthassák és kiteljesíthessék önmagukat abban a jövőben, amelynek a kapujában állnak! Mint mondta, Zalakaros nem csak egy nemzetközileg elismert üdülőhely, hanem a magyar élni akarás megerősítő példája is. „A hadak útján fekvő település” több mint hét évszázados dokumentált története során három alkalommal gyakorlatilag megsemmisült. „Sújtotta emésztő tűzvész és sorvasztotta a politika méltánytalansága, s mindennek hatására sokszor elmerülni látszott a történelem hullámsírjaiban”.

Kossuthot idézve Kövér László hozzátette: „a haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz”, Zalakaros pedig „a magyar haza azon darabja, amely lehetett, s lett”, mert a zalakarosiak nem felejtették el a kötelességüket. A város „a bizonyosságát jelenti annak, hogy a magyar emberek akaratából, hitéből és munkájából a legnehezebb körülmények között is mindig megszülethet az, amit az ellenérdekelt erők vagy a kedvezőtlen történelmi idők pusztulásra szánnak”.
A föld gyomrában lévő, kétezer méter mélyből fakadó 96 Celsius-fokos gyógyvíz a korábbi évszáza-dok során is ott rejtőzött, de az ebben rejlő lehetőség elsősorban a karosi emberek munkájával vált valósággá a XX. század végére. Ez a munka tette lehetővé, hogy a 2500 lakosú kisváros a közeljövőben a 30 milliomodik vendégét várhassa – emelte ki. Rávilágított arra, hogy a magyar városok négyötöde, vagyis mintegy 280 település az utóbbi száz évben nyerte el a városi rangot. Amikor 1997-ben Zalakaros várossá nyilvánításáról döntöttek, a település minden szempontnak megfelelt, húsz év távlatából is „megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy annak idején indokolt és jó döntést hozott az Országgyűlés”.

A település vonzerejét és vendégszeretetét szóba hozva az ünnepi szónok aláhúzta: a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat tekintve – több mint félmillió vendéggel – a hetedik helyen áll az országban, megelőzve Egert, Szegedet, Győrt, Sopront, Miskolcot, Debrecent. A hazai vendégek által eltöltött éjszakákat illetően Zalakaros az ötödik Budapest, Siófok, Hajdúszoboszló és Hévíz után. A növekedési lehetőségeket tükrözi, hogy tavaly 15 százalékkal nőtt a hazai és 18 százalékkal a külföldi vendégek száma a városban. Tanúlságként leszűrte: ha a karosiak értékteremtő munkájukkal megtartják a várost és a település határain belül keresik a boldogulásukat, ha vállalják a jövőt, a gyermekáldást, akkor a város is megtartja őket biztonságban és növekvő jólétben.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében arra utalt, hogy városnak lenni mindig rangot, előjogokat jelentett a történelemben. Az utóbbi időkben a települések a városi címmel több fejlesztési forrásban is reménykednek. A Zala megyei fejlesztési biztos beszédében azt emelte ki, hogy Zalakaros a városias és a falusias lét jó oldalát is megörökölve teszi boldoggá polgárait. Az elmúlt húsz évben a régi értékeket megőrizve fejlesztette a népszerű fürdőt és a szolgáltatásokat, és tette még barátságosabbá a települést a családi turizmus számára. A jövője szempontjából is az a legfontosabb, hogy továbbvigye a barátságos vendégfogadást és fejlessze a szolgáltatásokat, amely az ide érkezőknek és az itt élőknek egyaránt fontos. A térség oktatási, kulturális és szolgáltatási központja előtt reményt keltő jövőkép áll – hangsúlyozta ki.

Novák Ferenc polgármester felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt az akkor alig 1100 lakosú település Magyarország egyik legkisebb városa volt, mára pedig 84 százalékkal nőtt a lakosság lélekszáma. Az elmúlt két évtizedben egyéb fejlesztések mellett kistérségi központtá vált a város, ahol mentőállomás, szennyvízfogadó állomás és tűzőrség létesült, orvosi ügyeleti szolgálat indult, bölcsődét és új templomot is építettek. A város gazdasági alapját a több mint ötven éve megnyitott fürdő jelenti, ami 25 éve a település tulajdona, s ahol folyamatosak a fejlesztések.
A városnapi ünnepségen az önkormányzati kitüntetések átadása mellett a helyi hagyományoknak megfelelően köszöntötték az elmúlt egy esztendőben született babákat, illetve az idén nagykorúvá váló zalakarosi fiatalokat is. A testvértelepülések: Puchheim, Asperhofen és Olesno polgármesterei is ajándékokkal és elismerő szavakkal üdvözölték a születésnapos várost.

„Zalakaros díszpolgára” kitüntető díjat adományozott a város Krampek Mihály részére az elmúlt két évtized alatt a Gránit Zrt.-nél végzett lelkiismeretes, magas szakmai tevékenységéért, példamutató emberi magatartásáért. „Zala-karosért” díjat vett át dr. Molnár József, a nagykanizsai rendőrőrs parancsnoka a város közbiztonságáért kifejtett tevékenysége elismeréséül. A „Zalakaros Kultúrájáért” elismerést kapták: Drácz Lászlóné, Kiss Tünde és Bognár Ottó Péter, a település kulturális életében hosszú éveken keresztül végzett példaértékű tevékenységük elismeréséül.
A „Zalakaros Sportjáért” kitüntetést idén Horváth Tamás, a Magyar Sakkszövetség alelnöke, a zalakarosi sakkfesztivál versenyigazgatója kapta, Zalakaros hazai és nemzetközi sportéletében évtizedeken át végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként. Ketten vehették át a „Zalakaros Közszolgálatáért” díjat. Magyarné Kovács Judit a város fejlődésében, a köz érdekében végzett kimagasló, lelkiismeretes, szorgalmas, precíz munkavégzéséért; valamint Ujsághy Györgyi Ilona három évtizedes közszolgálatban eltöltött lelkiismeretes munkája jutalmaként.

„Zalakaros Ifjú Tehetsége” díj birtokosa lett Beke Barbara kozmetikus, akit szakmai elhivatottsága, tehetsége, a világ- és európai versenyeken elért kiváló eredményei alapján tartottak érdemesnek a jutalom átvételére. Tarr Lászlóné a Karosi Civilek Egyesületének vezetőjeként és a településért végzett eredményes tevékenysége elismeréséül Zalakaros Emlékplakettet vett át. Bene Csaba alelnök, a Zala Megyei Közgyűlés plakettjét nyújtotta át Czimondor Nándor részére, aki a turizmus és vendéglátás terén végzett évtizedes magas színvonalú szakmai munkát.
Az ünnepségsorozat részeként a húsz esztendős város előtt tisztelegve várostörténeti tudományos konferenciát rendeztek, a sportcentrumban a Zalakarosi Öregfiúk–Magyar Válogatott Öregfiúk barátságos labdarúgó-mérkőzés hozott izgalmas perceket, de rengeteg kulturális program is várta az érdeklődőket. A városnapi kavalkád Keresztes Ildikó élőkoncertjével zárult, ám mindezek előtt a Gyógyfürdő téren felszeletelték és a fürdőváros vendégei körében szétosztották a város tejszínes, mascarpone-s mousse tortáját.

Nemes Norbert

vissza az elejére

Laskafesztivál és a többi

Várvölgyi vidám vigasság

Immár 11 esztendeje számít ünnepnek a Laskafesztivál, amely július közepén több száz érdeklődőt vonzott Várvölgyre, a Balaton-felvidéki borvidék cserszegi körzetének festői környezetben fekvő községébe.

A laska a község helyi tésztafélesége, amit jobbára idősebb aszszonyok tradíciós receptek alapján készítenek. Változatos programokkal, előadásokkal, szórakoztató műsorokkal, művészeti csoportok fellépéseivel színesítettük a rendezvényt, ami a főzőversenyre benevezett csoportoktól és persze a burgonyás, káposztás, diós, mákos, mézes, lekváros, szódaporos, paprikás laskával volt teljes – mesélte Barcza Balázs, Várvölgy polgármestere, aki Manninger Jenő országgyűlési képviselővel közösen nyitotta meg a rendezvényt.
– A programhoz kapcsolódóan az értéktár bizottságunk egy kiállításon mutatta be a község értékeit és az erdélyi testvértelepülésünk, Gelence is bemutatkozott. Ők, személyesen a szüreti felvonulás alkalmával látogatnak majd el hozzánk.

A programba a helyi iskolásaink a faluban fellelhető laskareceptek összegyűjtésével kapcsolódtak be. A főzőversennyel színesített rendezvényen fellépett a Várvölgyi Asszonyklub, a KOVÁSZ Színi Társulat, azaz a Komédiás Várvölgyi Színjátszók csoportja, a Tátika Népdalkör és a helyi fiatalokból álló Küháti Akusztik Band. A „Laska Király” címet Pelikán Péternek ítélte oda a zsűri, aki a sajtos-sonkás tésztájával mindenkit lenyűgözött. A fesztivál népes közönségét szórakoztatta Postás Józsi, a Boomba Tucada, a The Bits is. Este a sportpályán a báli zenét a népszerű Helios zenekar szolgáltatta.

– Milyen irányba halad a falu fejlesztése?
– Szerencsére a mindig tevékeny Asszonyklubra, a Várvöl-gyért Egyesületre, a KOVÁSZ tagjaira és a most alakuló ifjúsági közösség tagjaira is számíthat a falu vezetése. A jó, partneri kapcsolat kialakítása és megtartása fontos tényező. Nehézséget jelent ugyanakkor, hogy a település korábbi irányítói csak kevés pályázati lehetőséget igyekeztek ügyesen megragadni. Jócskán akad pótolnivaló. Kész tervünk van az orvosi rendelő felújítására, a közel negyedszáz alsós diákot szolgáló iskolaépület modernizálására, és várjuk azokat a pályázati lehetőségeket, amikkel előbbre jutunk. A külterületi utak szépítése, építése terén is sok a tennivaló. Pusztamező térségében ősszel startol egy útépítő, útjavító projekt, aminek részeként lesznek helyek, ahol új aszfaltréteget kap a burkolat, és lesz olyan, ahol útjavítás, vagy útszélesítés történik.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból a falut segítő gépek, berendezések beszerzését várjuk. Rendezvények és szemléletformáló programok lebonyolításához is forrásokat remélünk. A művelődési ház belső felújítására, a villanyvezeték-hálózat korszerűsítésére, az épület akadálymentesítésére szintén döntésre várunk. A BM önkormányzati fejlesztésekre kiírt pályázatán, mintegy 15 millió forintból hamarosan megújul a Kossuth Lajos utca járdája közel egy kilométer hosszúságban a Szent Domonkos étteremtől egészen a postahivatalig.

– nemes –

vissza az elejére

Élhetővé tenni misefát

Megújul a faluház

Egy leromlott állagú, kastélyra csak nyomokban emlékeztető romhalmazból varázsolt romantikus kastélyszálló és az önkormányzat által rendbehozatott, platánfák által övezett, pihenőparkkal, játszótérrel bővített, romantikus fafaragvánnyal díszített körhalastó számít a három részre tagolódó (régi falu, major, újsor) Misefa község nevezetességének. Van egy helyi jelentőséggel bíró haranglábunk és faluházunk is. A körhalastó mellett létezik egy Natura 2000-es védelem alatt álló erdőrészlet. Van egy jóléti víztározónk, amit a helyi horgászegyesület üzemeltet. A két halastó számos védett madár és állat védett élőhelye – mesélte Sifter Róbert, a 300 lelkes község három éve hivatalban lévő polgármestere.

– Édesapám 16 évig volt jó gazdája, a szabadidőközpont életre hívója a falunknak, majd Henczi Béla pedagógus jelölte ki a helyes településfejlesztési irányokat. Az általuk lerakott alapokon továbbhaladva próbáljuk komfortosabbá, élhetőbbé tenni ezt a vonzó helyet. Önerőből folyamatosan szépítgetjük, vonzóvá teszszük a község közterületeit. Gyakori nálunk a cserjék, bokrok, virágok látványos kiültetése a halastavak mellett és a főutca környezetében. A vonzó külsejű, tájba illő dekoratív, figurákat formázó virágtartó elemeink kihelyezését sok helyi és vendég illette dicsérettel. Tavaly egy adosság-konszolidációs pályázati forrásból befejeztük a Fő utcai járda több mint fél kilométeres szakaszát. A pénzt azért kaptuk, mert önkormányzatunk adósságot nem halmozott fel. Idén ugyanekkora összegből a ravatalozót sikerült teljesen felújítani.

Nyertünk a településképet meghatározó épületek modernizálására, bővítésére kiírt pályázaton is. Tízmilliós önerő hozzáadásából, összesen 40 millió forint bruttó bekerülési költségből kompletten rendbe tesszük a faluházat és annak közvetlen környezetét. A projekt végrehajtására két év áll a rendelkezésünkre. Az előkertben WC-k és vizesblokkok is létesülnek, amelyek segítik a szabadtéri rendezvények megtartását.
Nagypáli gesztorságával 9 környékbeli településsel közösen egy olyan, 100 százalékos támogatási intenzitású pályázatot is beadtunk, aminek segítségével két éven át programokat szervező közművelődési szakembert foglalkoztathatunk és mód nyílik még némi építési beruházásra is. Nemrégiben kijelölték a Zalaegerszeget az M7-es autópályával öszszekötő M9-es út nyomvonalát, ami fel- és leközlekedési lehetőséggel érint bennünket. A gyorsforgalmi út átadása újabb reményeket és kilátásokat jelent. A 40 éves szép halastó mederkotrást, gátmegerősítést, nádvágást is igényelne.

A másfél éves kisbusszal közlekedő falugondnoki szolgálat rendkívül népszerű az idősek körében. A napi feladatok rugalmas ellátását a nagykapornaki polgármesteri hivatal segíti. A megyei könyvtár közreműködésével megtartjuk a költészet napját, az idősek napját, a falunapokat, az adventi, karácsonyi ünnepeket. A nyári rendezvényeinket, köztük a régióban is hírneves falunapokhoz kapcsolódó parasztolimpiát is szép környezeti adottságokkal rendelkező tóparton rendezzük.

Nemes Norbert

vissza az elejére