Deák Ferenc születésnapján díszpolgári címeket is átadtak

Söjtör a kiegyezés megalkotójára emlékezett

Politikus, jogász, táblabíró, országgyűlési képviselő, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, „a haza bölcse" és „a nemzet prókátora". Mindezen titulusok egyaránt illették Deák Ferencet, aki 1803. október 17-én született Söjtörön. 214 év múlva nemcsak születésnapjáról emlékezhettek meg a községben, hanem az osztrák–magyar kiegyezés 150. évfordulójáról is, mint Deák Ferenc államférfiúi pályájának csúcspontjáról.

Zalának büszkesége, oly férfi, milyen ritkán születik – idézte Vörösmarty Mihály gondolatait Deák Ferencről dr. Sifter Rózsa. A kormánymegbízott azt mondta, a zalai embereknek különösen értékes ez az ünnep, hiszen olyan szülötte előtt tiszteleghet, aki a provincializmus kereteit átlépve egy sorsfordító korszakban vált az országos politika meghatározó alakítójává. Deák Ferenc tevékenységével nemcsak az alkotmányt, a nemzet létét erősítette meg, hanem megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének törvényi kereteit. Történelmi nagysága a kiegyezés megalkotásában, a dualista állam alapjainak lerakásában rejlik. Ez a paktum, ugyan a létrejövő Osztrák–Magyar Monarchia keretében, de mintegy fél évszázadon át garantálta hazánk fejlődését, békéjét, biztonságát. A kormánymegbízott végül elismerését fejezte ki Söjtör önkormányzatának és lakosságának a minden évben megrendezett méltó megemlékezésért.

Manninger Jenő országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának politikai pályafutását mindvégig az erkölcsi értékek mozgatták, és ettől eltántorítani semmilyen körülmények között nem lehetett. Deák Ferenc tisztán szellemének súlyával és erkölcsi felelőségével vált a nemzet bölcsévé. Két országot összekötő közös ügy lett a hadügy, a külügy és a pénzügy, ugyanakkor az osztrák–magyar kiegyezés nagy deáki tett volt, hiszen az azt követő évtizedek megalapozták az ország, a főváros és a vidék felemelkedését, vélekedett.

Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke azzal kezdte, hogy a 19. század különleges helyet foglal el a magyar történelemben. Felöleli a reformkort, az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot, a kiegyezést valamint az azt követő boldog békeidőket. A korszak három nagy történelmi alakja, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos valamint Deák Ferenc az 1848 áprilisában felálló első felelős magyar kormány tagjai is voltak. Politikai nézeteik különbözősége ellenére együtt dolgoztak a nemzet felemelkedéséért. A forradalom leverése után Széchenyi befele fordul, Kossuth emigrációba vonul, Deák viszont itthon marad. Megéli az önkényuralom, a Bach-huszárok időszakát, a hamvába holt összeesküvések leleplezését, és jogászként, jogtudósként, politikusként egy dolgot tesz, a Pragmatica Sanctio, az ősi magyar jog alapján kivívja Magyarországnak mindazt, amit akkor abban a helyzetben lehetett.

Mint mondta, a Deák nevéhez fűződő kiegyezéssel kétségtelenül hozzákapcsoltuk sorsunkat Ausztriához, amely belesodródik az első világháborúba és vele hazánk, mégis büszkék lehetünk az 1867-et követő időszakra. Magyarország malomipara pár év alatt első a világon, tízszer annyi vasút épül, megszületik hazánk nemzetiségi törvénye, s megindul egy olyan gazdasági fejlődés, ami az embereknek biztonságot, nyugalmat jelent. Hiszen csak így lehet gyarapodni és családi jövőt tervezni, ez az ő életművének igazi értéke, húzta alá Pácsonyi Imre.

A megemlékezés a díszpolgári címek átadásával folytatódott, melyre első alkalommal került sor. Könyves Gábor, Söjtör polgármestere felolvasta a képviselő-testület ezzel kapcsolatos rendeletét, melyben többek között az szerepel, hogy kitüntetés annak adományozható, aki kiemelkedő tevékenységével elősegítette a község fejlődését. Közös konszenzus alapján született meg a döntés arról, hogy Söjtör első díszpolgárává Sághegyi Gellért plébánost, és posztumusz díszpolgárává Lőrincz István (1933–1982) egykori iskolaigazgatót válasszák.

Nagy taps fogadta Sághegyi Gellértet, akit 1973 júniusában szenteltek pappá a zalaegerszegi ferences templomban. Több helyütt szolgált, majd 1985 augusztusában került szülőfalujába, Söjtörre. A hívek egy emberként álltak melléje, hiszen a lakhatatlan plébániaépületet rendbe tették, és három év alatt a szintén elavult templomot is felújították kívül-belül. S amit ennél is fontosabbnak tart, hogy a söjtöriek visszatértek a templomba. Sághegyi Gellért azóta rendíthetetlenül szolgálja a helyieket és az időközben gondjaira bízott négy másik település lakosságát. Minden erejével a templom és az ő lelki szépségükért dolgozik, hangzott el méltatásában.

Könyves Gábor ezt követően arról beszélt, hogy a 93 éves Buza Sándor önkéntes településkutató, történész a jövőre fennállásának 250. évfordulóját ünneplő söjtöri iskola történetén dolgozik. Mint mondta, ennyi idő alatt számos pedagógus és igazgató fordult meg az intézményben, akik közül kiemelkedik Lőrincz István igazgató, aki nemcsak nevelőként és vezetőként volt emblematikus alakja a 70-80-as éveknek, hanem ő volt a helyi sport és közösségi élet mozgatórugója. 1955. július elsejével került Söjtörre gyakorló tanárként, testnevelést és biológiát tanított. 1971-ben nevezték ki az iskola igazgatójának, mely funkciót 1982. április 3-án bekövetkezett haláláig töltötte be. Mellette testnevelést tanított, a szülőkkel és gyerekekkel karöltve távolugrógödröt, kézilabda- és focipályákat létesített az iskola udvarán, számos sportágat vezetett be, irányította az iskola kézilabdacsapatát, valamint a felnőtt női és férfi kézilabdacsapatokat.

A posztumusz díszpolgári oklevelet gyermekei, Kovácsné Lőrincz Anikó és Lőrincz István vette át a polgármestertől a közönség nagy tapsa mellett. Lőrincz István azt mondta, köszöni, hogy ilyen hosszú idő után sem felejtették el édesapjukat, aki nagyon szerette a gyerekeket, szülőket és az egész falut.
Az ünnepségen az iskolások verses összeállítást adtak elő, míg a söjtöri Népdalkör Egyesület egy dalcsokrot Kiss Ágnes orgonista, kántor kíséretében. A megemlékezés végén 26 önkormányzat, hivatal, szervezet helyezett el koszorút tisztelete jeléül a Deák-emlékház bejáratánál.

Antal Lívia

vissza az elejére

Összetartással, felelõs gondolkodással a falu fejlesztésében

Bocfölde sorra újítja intézményeit

Bocföldén igazi gyermekünnepet tarthattak a közelmúltban, mégpedig az óvoda és a játszótér megújítását szolgáló beruházások átadását, valamint a körzeti általános iskola fennállásának 25. évfordulóját. A településen a közösségi célú, nagy létszámú intézmények korszerûsítése mindig is elõnyt élvezett a fejlesztések tekintetében. Most azonban az önkormányzat végre saját magára is gondolhat, hiszen új hivatali épületet építhet a régi helyébe.

A Lendvai Miklós polgármester vezette testület tagjaival, Rákosáné Vizsy Andrea alpolgármesterrel, Heller Józsefné képviselõvel és a „Bocföldéért" Közalapítvány Kuratóriumának elnökével, Gyuk Zoltán és Horváth Lajos képviselõkkel, valamint Baánné Tóthbán Tünde intézményvezetõvel elevenítjük fel az elmúlt idõszak történéseit és beszélgetünk a közeljövõ fejlesztési terveirõl.

– Az épületek romló állagát tekintve elsõként a sport és szabadidõközpontban található épületet, majd a kultúrházat újítottuk fel önkormányzati forrásból és a közalapítvány nyertes pályázataiból – kezdte a beszélgetést Heller Józsefné. – Ezt követõen a pályázati forrás megérkezésével került sor az általános iskola korszerûsítésére. A folytatásban az óvoda belsõ, a tekeklub teljes, majd az óvoda külsõ, valamint a játszótér felújítása történt meg saját erõbõl. Mindeközben a temetõt is bõvítettük. A képviselõ-testület a közelmúltban döntött arról, hogy a tekepálya felújítására pályázatot nyújt be, továbbá arról, hogy új hivatali épületet épít, saját forrásból. E két fejlesztés megvalósításával végre elmondhatjuk majd, hogy minden középületünk a kor színvonalának megfelelõ korszerûsítésen esett át.
A „Bocföldéért” Közalapítvány az infrastrukturális fejlesztésekben való közremûködésével, valamint sokrétû közösségi programok megvalósításával tette le a névjegyét a faluban. Településünk szép fejlõdési ívet tudhat magáénak a civil szervezõdések tekintetében is, melyek a közalapítvány Ciklámen Tánccsoportjával együtt részt vesznek a kulturális és szabadidõs programok megrendezésében. Ma már valóban széles a közösségi rendezvények tárháza, ugyanakkor Zalaegerszeg közelsége miatt sokkal nehezebb a feladat, mert könnyebben elérhetõk a város szolgáltatásai, mint a megye belsõ falvaiból.

– Csakugyan nagyon nehéz a várossal konkurálni, ami egyébiránt nem is cél, hiszen a programokat magunknak csináljuk – vélekedett Horváth Lajos képviselõ. – Rendezvényeinknek tevékeny résztvevõje a sportegyesület, ahogy a polgárõrség is. Örömünkre szolgál, hogy az utóbbi idõben felélénkült a sportegyesület tevékenysége, labdarúgás, teke, küzdõsport terén egyaránt mûködtet szakosztályokat. Büszkeség számunkra, hogy a Bocfölde SE küzdõsport szakosztályának két fiatalja, Tóth Alexa két aranyérmet, míg Kulcsár Kristóf egy bronzérmet szerzett a magyar grappling válogatott tagjaként a Bakuban tartott közelmúltbeli világbajnokságon.

– Büszkék lehetünk arra is, hogy tanulónk, a most negyedikes Horváth Dominik a tavalyi Grappling bajnokságon korcsoportjában országos elsõ helyezést ért el – fûzte hozzá az elhangzottakhoz Baánné Tóthbán Tünde iskolaigazgató. – A küzdõsport lehetõségeit bõvítve idén bevezettük a birkózást iskolánkban, heti két alkalommal. Szanati Ferenc birkózó, testnevelés szakos pedagógus az edzõ, aki a sportegyesület szakosztályaként is szeretné mûködtetni a birkózást a faluban.
Az önkormányzat jó gazdálkodásának köszönhetõen újulhatott meg az óvoda épülete és a játszótér. Az október 19-i átadáson iskolánk fennállásának 25 éves jubileumát is ünnepelhettük. Intézményünknek jelenleg 77 tanulója van. Egyre többen jönnek egyébiránt Zalaegerszegrõl is, választva gyermekeiknek a személyre szabott oktatást egy barátságos, családias környezetben, ugyanakkor érezzük a város elszívó hatását is.

Nyolc éve, amikor az intézmény vezetõje lettem, hirdettük meg elõször a Manó Tanodát, ami ebben a tanévben is kínál októbertõl havonta játékos iskola-elõkészítõ foglalkozásokat a csatári és a bocföldei nagycsoportos óvodások számára. Az egerszegi óvodákban is népszerûsített program célja, hogy leendõ elsõ osztályosaink és szüleik közelebbrõl is megismerkedhessenek iskolánkkal és pedagógusainkkal. Intézményünk az elmúlt években megvalósított beruházások révén fizikálisan is megfelel az elvárásoknak, ahogy a felszereltség, eszközellátottság tekintetében is. Ez utóbbit egy korábbi 30 millió forintos nyertes pályázat tette lehetõvé. Öröm az is, hogy most a települési játszótér felújítása kapcsán a bocföldei önkormányzat, kisebb részben a csatári önkormányzat, valamint a tankerület segítségével három új játszóeszközzel gazdagodhatott iskolánk parkosított, virágos udvara.

– Az elkövetkezõ idõszakban sem maradunk fejlesztések nélkül. Ezek egyike a már említett új hivatal, melynek terveztetése zajlik – vette át a szót Rákosáné Vizsy Andrea alpolgármester. – Még az idén szeretnénk beszerezni az összes engedélyt, hogy tavasszal elbonthassuk a régi épületet, és megkezdhessük az új épület építését önkormányzati beruházásban. A kivitelezés ideje alatt a hivatal ideiglenesen a kultúrházba költözik. Szintén 2018. évi feladat a 35,6 millió forint összeggel elnyert vis maior pályázat megvalósítása, melybõl az óvoda elõtti támfalat állítjuk helyre, valamint a Rákóczi és Táncsics utcákban támfalat építünk. Mintegy 35 millió forintot nyertünk az EFOP „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben” címû pályázaton. Ez egy konzorciumi formájú, öt települést érintõ projekt, melynek keretében Bocföldén az egészséges életmódhoz kapcsolódóan közösségi programokat valósítunk meg, és ezekhez különféle eszközöket szerzünk be a jövõ évben. Szeretnénk a felnõttek számára rekreációs parkot kialakítani, valamint egy falukemencét építeni.

– Elbírálás alatt áll még egy vis maior pályázatunk, melybõl a Borzas-hegyi utat szeretnénk rendbe tenni a csapadékkárok megelõzése céljával. Bocföldén a teke jelentõs múlttal bíró sportág. Sok játékos került be innen nagyobb csapatokba, hozzájárulva azok országos és nemzetközi sikereihez, és hírnevet szerezve településünknek is. Tekepályánk felújítását ezért tervezzük a Leader-programra benyújtott pályázatunk által – tette hozzá Gyuk Zoltán képviselõ.
Bocföldén arra is büszkék, hogy szinte teljes egészében aszfaltozottak az önkormányzati és hegyi utak. Jövõ tavasszal elkezdik a Petõfi úti járda felújítását a csapadékvíz-elvezetés kialakításával, a Magyar Közútkezelõvel közösen. De mint más településen, így Bocföldén is szándék az utak, járdák, csapadékvíz-elvezetõk folyamatos rendbetétele, melyhez pályázati forrást is remélnek az elkövetkezõ idõszakban.

Sikereiket az összetartásnak, a felelõs gondolkodásnak és ésszerû gazdálkodásnak, a folyamatosan végzett aktív munkának tulajdonítják, ami együttesen jellemzi a képviselõ-testület és a civil szervezetek tevékenységét.

– liv –

vissza az elejére