Hagyománytisztelettel a jövő
fejlesztéseiben
|
Új sportöltöző Nován |
Kehidakustány történelmi emlékhely és gyógyhely
Hagyománytisztelettel
a jövő fejlesztéseiben
A Deák-szobor körül már új növényzet díszeleg a kehidakustányi Deák-kúriában, amit a haza bölcse 46 éven keresztül – 1808-tól 1854-ig – tekintett otthonának. Születésének 214. évfordulóján politikai életműve csúcspontjáról, a kiegyezésről és annak jelentőségéről is megemlékeztek otthonában.
– Az idei évforduló éppen az osztrák–magyar kiegyezés 150 éves jubileuma miatt bírt kiemelt fontossággal, amiről mi is megemlékeztünk a Deák-kúriában. Ugyanakkor ez nem csupán kehidakustányi esemény volt, hanem egy jubileumi programfüzér része, amely Deák Ferenc életének és pályafutásának zalai helyszíneit, Zalaegerszeget, Söjtört, Zalatárnokot és Pusztaszentlászlót is érintette. Az itt rendezett ünnepségen önkormányzatunk is képviseltette magát – kezdte a beszélgetést Lázár István polgármester. – Az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakjának egykori otthona, a Deák-kúria, amit a Nemzeti Örökség Intézete történelmi emlékhelyként tart számon. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy Kehidakustány egyike lehet az ország 49 történelmi emlékhelyének. A Deák-kúria éppen ezért szerepel az intézet éves programfüzetében, mely sorok között babamúzeumunk is fel van tüntetve. Az intézet idén májusban immár második alkalommal rendezte meg az emlékhelyek napját, amelyhez mi is csatlakoztunk. A Deák Ferenc Hagyományőrző Alapítvány valamint a Kehidakustányi Turisztikai Egyesület valamint az önkormányzat ezért kívánja a jövőben nagyobb erőket megmozgatva működtetni a Deák-kúriát. A környezetére is figyelve, a közelmúltban kivágtuk az elöregedett növényeket a Deák-szobor körül, és rózsabokrokat ültettünk helyükre.
– A közelmúltban Erdélybe látogattak, ami szintén összefüggött a kiegyezés
150. évfordulójával.
– Erdélyi látogatásunk során Gyimesfelsőlokot, Sepsiszentgyörgyöt, Gelencént
és a szlovén Zsitkócot kerestük fel. Mind a négy településen tartott előadást
Deák Ferencről, az 1867-es kiegyezés szellemi atyjáról Pál Imre
helytörténészünk, a Deák-kúria tárlatvezetője. Érdekes adalék az, hogy Deák a
„kiegyenlítés” kifejezést használta, amiből később lett „kiegyezés”. Gajdó
Zoltán nyugalmazott plébános, pápai káplán egy évet szolgált templomunkban,
szülőfalujában, Nyújtódon lévő síremlékét is megkoszorúztuk a halottak napja
alkalmából. A gelencei plébános, Bereczi István meghívására részt vettünk a
búcsúi ünnepségen, melyen konzultációt folytattunk Jakubinyi György
gyulafehérvári érsekkel és Fehér László helyi szenátorral. Pál Imre itt is
előadást tartott, amelyben két filmvetítés is szerepel Kehidakus-tányról, a
Deák-kúriáról, és amelyben megszólal maga Deák Ferenc is.
– Kehidakustány nemcsak történelmi emlékhely, hanem egyben minősített
gyógyhely is.
– Településünk 2016. december 30-án, az országban harmincadikként kapta meg
a gyógyhelyminősítést az Állami Népegészségügyi Szolgálattól. A cím elnyerésének
előkészítése több évet és sok munkát vett igénybe. Ahogy az elkövetkező időszak
is, hiszen a cím megtartása komoly kötelezettségekkel jár az egészséges
életmódot, a környezet védelmét és a rendezett településképet szolgálva. A
gyógyhelyminősítéssel ugyanakkor jelentős támogatáshoz is jutunk. Terveink
között szerepel a termálfürdő környezetének szebbé tétele, kerékpárút és sétány
megépítésével, ezen felül felnőtt rekreációs park, turisztikai információs pont,
elektromos autóknak töltőállomás, valamint elektromosjármű-kölcsönző létesítése.
Bízunk abban, hogy jövő márciusban elindulhatnak ezek a munkálatok. A
turisztika, a termál- és élményfürdő léte az alfája és ómegája településünk
fejlődésének, intézményeink fenntartását is ennek köszönhetjük. A
gyógyhelyminősítéssel megvalósuló beruházások ezért jelentik számunkra a további
fejlődés lehetőségét, hiszen még több turistát hozhatnak fürdőtelepülésünkre.
|
|
– Mindeközben az önkormányzat a helyi történeti értékek, hagyományok
megőrzésében is jeleskedik, melynek két fellegvára a Hagyományőrző Mariska udvar
és a Tájház.
– Mindkét helyszín egész évben programok sokaságával várja a helyieket és az
érdeklődőket. A Hagyományőrző Mariska udvarban november 11-én a Márton-napi
népszokásokat elevenítettük fel. A pajtaszínház megtelt kisgyermekes
családokkal, ahol az óvodások körjátékot adtak elő. Nagy izgalmat jelentett a
két liba, melyek közül az egyiket Gergely János pajtagazda megsimogattatta a
gyerekekkel. Közben Márton püspök életéről beszélt, és arra biztatta a
gyerekeket, hogy keressék Mártont, aki a monda szerint libaólba bújt el püspökké
választása elől. Kis lámpásokkal keresésére indultak a közeli utcakeresztig,
majd visszaérkezve megtalálták Mártont, akit püspökké választottak.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy idén is sikerült tovább szépíteni a Mariska
udvart, ahol megőrizve a régi falusi udvar jellegét, mindent használt
építőanyagból, cserépből, téglából építünk meg. Így készült a kemencénk is. A
gyógy- és fűszernövénykert fölött rendbetettük a gyümölcsöst, a kivágott fákból
padokat, asztalokat készítettünk. Girdán Józsefné szakmai tervei alapján a
gyümölcsös fölött egy újabb területet fogtunk művelésbe, ahol kisebb-nagyobb
szigeteket alakítottunk ki, közte füves sétányokkal. Azt szeretnénk, hogy ezek
az ágyások sokszínűségükkel nyűgözzék le a látogatókat, ezért sokféle virágot,
fűszernövényt, gyümölcsfákat, terméshozó bokrokat ültettünk bele.
Kehidakustányi közmunkaprogram sikerét nemcsak a látvány jelenti, hanem az is,
hogy minden megtermelt terményt fel is dolgoznak. A Márton-napi vigasságon
helyben készült szörpökkel, lekvárral és libazsírral megkent kemencében sült
kenyérrel, többféle, közte sütőtökös ízesítésű süteménnyel kínálták a
résztvevőket.
Antal Lívia