a zalai magasépítő vállalat, a ZÁÉV Zrt.

Kiemelkedő árbevétellel zárja az évet

Munkaszeretet, szorgalom, tisztesség, szakmai becsület, csapatszellem, elhivatottság, adott szó – a zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Zrt. vezetése ebben látja 68 éves fennállásának sikerét. Hazánk meghatározó magasépítési vállalata a 2017-es esztendőt 2016-os árbevételének megduplázásával zárja, és nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy 2018-ban 50 milliárdos árbevételt érjen el.

– A 2016-os 15,427 milliárd forintos árbevételünkkel mindössze 20 millió forinttal maradtunk le az előkelő harmadik helyről, így a negyedik helyre soroltak bennünket a közelmúltban megjelent, a megye száz legnagyobb vállalkozását ismertető TOP 100 kiadványban – kezdte a számok ismertetésével a beszélgetést Istenes István, a ZÁÉV Zrt. termelési igazgatója. – 2016-ban még több kisebb értékű munkáink voltak, a 2017-es esztendő azonban meghozta sikerét, mert közbeszerzéseken nagyprojekteket nyertünk el. Ennek okát abban látjuk, hogy egyre kevesebb a nagy magasépítő cég, közelegve a 70 éves fennállás felé, hogy egyedül mi tudtunk megmaradni az egykori állami építőipari vállalatok közül, miközben sorra fogyatkoztak meg a nagy magasépítőipari cégek hazánkban. A ZÁÉV töretlen sikere abban is rejlik, hogy itt Nyugat-Magyarországon távol a nagy zűrzavaroktól, Hévíz, Zalakaros, Sárvár, a Balaton, Vas és Somogy megye környezetében talpon tudtunk maradni. Mindennél fontosabb, hogy mindig is jól összeszokott csapatként működtünk, a szakmaiságunk megkérdőjelezhetetlen, a társaság a tulajdonosi változások közepette is együtt maradt, harcolt és dolgozott egymást segítve. A tulajdonosok pedig tartalékoltak, így nem volt finanszírozási és likviditási problémánk az ínséges időkben sem.

– Mindehhez hogyan társul a szakmaiság?
– Ahogy korábban, most is nagyon odafigyelünk a humánpolitikára. A szakmaiság egyik zálogának ugyanis azt tekintjük, hogy a fiatalabb és az idősebb szakemberek jó csapategységet alkossanak egymással. Így minden főmérnökségen tud egymással találkozni az idősebb kollégák nagy szakmai tapasztalata a fiatalok által képviselt lendülettel és szókimondással. Jómagam a ZÁÉV sikere titkának azt is tartom, hogy cégünk megmaradt vidéki, családias cégnek, ahol a munkaszeretet, a becsület, a tisztesség, az adott szó kötelez, nemcsak egymás között, hanem az alvállalkozókkal való kapcsolatunkban is. Bibliának tekintjük a velük kötött szerződések teljesítését. Ezt tükrözi az is, hogy országszerte 24 alvállalkozó céggel van stratégiai együttműködési megállapodásunk.

– Az építőipar, ahogy más ágazat is, munkaerőhiánnyal küzd. Ezt hogyan tudják kezelni a vállalatnál?
– Mindenek előtt jó hírünkkel, ami az előbb elmondottakból is kitűnik. Az idén elnyert nagyprojekteknek köszönhetően harminc mérnököt vettünk fel. Elvárásunk velük szemben, hogy illeszkedjenek be munkakultúránkba, mert összeszokottság is feltétele az elvégzett munka minőségének. A munkaerőhiány miatt valóban meg kell küzdeni a mérnökökért, hiszen ők is érdeklődnek, és olyan céghez mennek el dolgozni, ahol családiasabb a hangulat. Ezért is részesítenek bennünket előnyben vetélytársaink

hátrányára. S mivel sok a munka, az alvállalkozók is megbízható partnereket keresnek. Az idei nagy építőipari bumm okán a legsúlyosabb problémát a szakmunkáshiányban látom. Nagyon kevés az építőipari szakmunkás azért is, mert a szülőket nehéz meggyőzni, hogy építőipari szakmákra adják gyerekeiket. Ezért is vagyunk büszkék arra, hogy a ZÁÉV-nek, mint magasépítési cégnek szinte egyedül az országban, most is van nyolcvan tanulója. Ők villanyszerelők, kőművesek, ácsok és festők, akiket zalaegerszegi és nagykanizsai tanműhelyeinkben oktatjuk. Előremutatónak tartjuk a kormány által is szorgalmazott duális képzést, és a szakmunkásbérek emelkedését, melynek következtében az építőipari szakmák értéke is a helyére kerülhet.

– Melyek a legnagyobb hiányszakmák?
– Már évek óta a szerkezetépítő. Ezt a problémát egy erdélyi ácsokat és betonacél-szerelőket foglalkoztató céggel oldjuk meg, tőlük kapunk munkaerőt, ahogy a kőműveshiányt ukrán nemzetiségű szakemberekkel oldjuk meg. Valóban egyre több külföldi szakmunkást kell bevonni. Villanyszerelőből is hiány van az építőiparban, ami szerencsére nálunk nem gond, mert ezen szakembereket legnagyobb leányvállalatunkkal, a Zala-Elek-troval biztosítjuk. A ZÁÉV a gondok ellenére azért van jó helyzetben, mert jó kapcsolatot építettünk ki, emberként kezeltük az alvállalkozókat, ami most fizetődik ki.

– Mindez megmutatkozik a bevételek alakulásában is?
– 2016 előtt 40–50 kisebb projektből tudtunk elérni 11–15 milliárdos árbevételt. Tavaly viszont már fordult a kocka, amit jól mutat a 15,427 milliárd forintos árbevétel. A közbeszerzéseken idén elnyert nagy- illetve óriásprojekteknek köszönhetően jelentős ugrással számolhatunk, hiszen 2017-es árbevételünket 34 milliárd forint körüli összegre becsüljük. Sorolnám a projekteket. Kaposváron a Csiky Gergely Színház beruházása 7 milliárd forint, míg a fedett sportkomplexum építése 4,4 milliárd forint. Pécsett a 2,1 milliárdból épülő Rátgéber Kosárakadémiát jövő tavasszal adjuk át, és most nyertük el az orvosi egyetem 8,4 milliárdos zöldmezős beruházását.

Szintén nemrég írtuk alá a budaörsi Tetra Pak új csomagolóüzeme 3,5 milliárdos szerződését. Kecskeméten a Pallas Athéné Egyetem új kampuszát építjük 12 milliárd forintos beruházásban. Budapesten a Gül baba türbéjét újítjuk fel, ami 2,5 milliárd forintos projekt. Az emlékhely rekonstrukciójában törökök is részt vesznek. Szombathelyen októberben adtuk át a Haladás stadiont. Az új sportkomplexum 13,7 milliárd forintos költséggel épült fel. Körmenden az Egis Gyógyszergyár új gyártóüzemének létesítése 4,4 milliárd forintos munkát jelent. Zalaegerszegen a Vizslaparkban két társasházat építünk jelenleg, és részt veszünk a zalai megyeszékhely legnagyobb projektjében, a 40 milliárd forintos járműipari tesztpálya beruházásában. 2018. március végén adjuk át a technikai épületet, melynek acélszerkezeti kialakítását ezen a héten megkezdjük.

– Minderre a koronát az új Puskás Ferenc Stadion építése teszi fel.
– Ez a 143 milliárdos bekerülési költségével valóban egy gigaprojekt, amit a Magyar Építő Zrt.-vel konzorciumban valósítunk meg 50-50 százalékban. Jelenleg 500 szerkezetépítő dolgozik, 13 óriás toronydaruval és 5 mobildaruval. Ez egy ultraszuper 65 ezer főt befogadó stadion lesz, óriási parkokkal, kiegészítő építményekkel, terekkel. A beruházással 2019 novemberére kell elkészülnünk, ugyanis november 25-én az 1953-as, az angolok feletti, londoni 6:3-as győzelem emléknapján a tervek szerint magyar–angol nyitómeccsel adják át hazánk új futballsport szentélyét – zárta a beszélgetést Istenes István.

vissza az elejére

Kemendollár erőssége

Értékeire, közösségére épít

Kemendolláron a közösségi összefogás legszebb példájaként tarthatták azt az ünnepséget októberben, amikor is felavatták az egykori kemendi vár helyén létesített emlékhelyet. A kistelepülés egyik erőssége közösségének összetartása, ami az önkormányzat számára garancia a közeljövő terveinek megvalósításához.

– Egy kistelepülési önkormányzat számára egyik legfontosabb feladat a közösség összetartása, ami sokkal nehezebb annál, minthogy pályázatokból fejlesszük a falut. Ez nem feltétlen pénz kérdése, sokkal inkább az, hogyan tudunk olyan programokat szervezni, amelyek összehozzák az embereket – vélekedett Németh László polgármester. – Kemendolláron sikeresnek nevezhetjük ezt a törekvést, mert valóban összetartó a közösség. Manapság azonban egyre nehezebb az embereket elhívni valahova, mert ebben a nagy digitális világban interneten tulajdonképpen minden elérhető otthonról. Pedig az együtt eltöltött idő záloga az összetartozásnak, és az egymás iránti tiszteletnek, éppen ezért szeretném, hogy erre mindig legyen mód. Az ötszáz fős lélekszámunkkal a nagyon pici és a közepes települések között talán mi szerencsésebb helyzetben vagyunk, mert előtérben is tudjuk tartani ezt a kívánalmat. Az elmúlt három évben ezért igyekeztünk kiegészíteni hagyományos programjainkat családi nappal, sportnappal, ahogy most az ünnepek felé közeledve az adventi gyertyagyújtással.

– A falu fejlesztésében milyen szempontok vezérlik az önkormányzatot?
– Helyi értékeink megőrzését tartjuk a legfontosabb szempontnak karbantartási és fejlesztési feladatainkban. Az elmúlt évtizedekben szinte minden rendbe lett téve, úgy a közterületek, mint a középületek. Egy-egy felújítás azonban nem tart örökké, mindig akad épület vagy járda, amihez hozzá kell, illetve kellene nyúlni. S tulajdonképpen ide kapcsolódnak a fejlesztések, vajon milyen úton is tudunk elindulni. A pályázati kiírások között ugyanis meg kell keresnünk azokat a lehetőségeket, melyek leginkább elképzeléseinkre szabottak. Iskolánk, óvodánk nincs, így ilyen pályázatokkal nem élhetünk. De vannak közösségi épületeink, mint a faluház, melyet az elmúlt évtizedekben apránként javítgattak kívül-belül. Ezért is gondolkodtunk átfogó megújításában, ami a tető és a nyílászárók cseréjét, a homlokzat szigetelését, festését tette volna lehetővé. A településképet meghatározó épületek fejlesztésére benyújtott pályázatunk azonban nem nyert.

Ebben a projektben szerepelt a kemendi közösségi ház, a volt kisiskola, és a mellette lévő harangláb felújítása is, ami egyelőre szintén nem valósulhat meg. A mintegy 40 millió forintos beruházáshoz a 30 százalékos önerőt az elmúlt két és fél évben szépen összeraktuk. Felhasználásáról képviselő-testületünk még nem döntött, várjuk a további lehetőségeket. Bízunk abban, hogy a közeljövőben kiírandó Leader-programon támogatáshoz jutunk. Mindezt kiegészítve további megtakarítással, érdemben tudunk majd cselekedni. Elvégezhetjük a faluház külső rekonstrukcióját, ami a belső helyiségek állagmegóvását is segítené.

– A fociöltöző felújítására azonban nyertek támogatást.
– Az épület energetikai korszerűsítésére 10,5 millió forintos támogatást nyertünk a TOP-programban. Kivitelezését jövő tavasszal kezdjük meg. Az adósságkonszolidációban nem résztvevő településként szintén 10,5 millió forintot kaptunk, melyből a ravatalozók környékét, és az azokhoz vezető járdákat térköveztük le mindkét temetőben. Az ollári temetőben bővítettük az urnafalat, míg a kemendiben újat létesítettünk, továbbá járdákat újítottunk fel a Szabadság téren és a Dózsa utcában. A Belügyminisztériumtól is nyertünk 6,5 millió forintot járdafelújításra, ami szintén jövő évi feladat lesz. Nagyon várjuk a zártkertek rehabilitációját szolgáló kiírásuk megjelenését, hogy rendbe tehessük a benőtt útszakaszokat. Szeretnénk, ha feléledhetne ez a gyönyörű zártkerti terület, annak okán is, hogy itt található két büszkeségünk, a kemendi kápolna és az egykori kemendi vár emlékhelye.

– Hasonló munkát végeztek el az emlékhely kialakítása során.
– Valóban, hiszen ezt a dombot évtizedekig takarta az elburjánzott növényzet, kicsit elfelejtve, hogy itt pár évszázaddal ezelőtt vár, erődítmény állt, a törökök ellen védve a térséget. Csupán össze kellett fogni, és valóban önzetlenségből valósulhatott meg Kemendollár Önkormányzata és a Pókaszepetki Egyházközség együttműködésében az emlékhely kialakítása az új kereszt felállításával. Szeretnénk a tanösvényt tovább bővíteni, hogy a hozzánk érkező látogatók megismerhessék Kemendollár és a környező települések történelmét, erdeink, rétjeink gazdag élővilágát, védett növényeinket.

Egy falu értéke éppen a szép természeti környezetben, a jó levegőben, a csendben és a nyugalomban rejlik. Így olyan dolgokra is odafigyelünk, hogy komposztálásra ösztönözzük a lakosságot a kerti égetés helyett. Ehhez egy központi komposztálót biztosítunk, ahol lerakhatják a növényi hulladékot. Környezetünk megóvását szolgálja az a száz (zömében) őshonos gyümölcsfa, amit tavaly ültettünk el az először megrendezett oltónapon. Értékeinket, helyi védett épületeinket belefoglaltuk a településképi arculati kézikönyvbe is, teljesítve az önkormányzatokra kirótt jogszabályi kötelezettséget. Nagyon jó a kapcsolatunk a Göcseji Múzeummal, tényleg támogatandóan álltak mellénk az emlékhely létrehozásában, és fejlesztését, további feltárását szolgáló pályázatok tekintetében is számíthatunk segítségükre. Falunk értékéhez a megközelíthetőség is hozzátartozik, Zalaegerszeg 12 perc alatt elérhető, jó a vonat- és a buszközlekedés. Valóban jó itt lakni és élni, ezért is szeretnénk azt, hogy felfigyeljenek településünkre a betelepülők.

Büszkék lehetünk aktívan működő civil szervezeteinkre, melyek közül a Semiramis gyermek- és ifjúsági tánccsoport tavaly ünnepelte 15 éves fennállását. Focicsapatunk idén ezüstérmet szerzett a megyei III. osztály bajnokságában. Önkéntes tűzoltóink hivatásos tűzoltók jelenléte nélkül is, ez év júniusa óta önálló beavatkozásra jogosultak egy-egy káresetnél. A 2017-es esztendőt valóban az emlékhely kialakítása koronázta meg számunkra. Az elkövetkező időszakra bizakodóan tekintünk, hogy az említett tervek, valamint a már rendelkezésre álló források révén közel 50 millió forint értékben valósíthatunk meg fejlesztéseket ebben az önkormányzati ciklusban – köszönt el Németh László polgármester.

Antal Lívia

vissza az elejére