autópályává építik át a halálutat

Megkezdődött az M70-es autóút kiszélesítése

Már zajlanak a munkálatok az M70-es autóút több mint tíz kilométeres, jelenleg kétszer egysávos szakaszának teljes autópályává fejlesztése érdekében, az alapkövet kedden tették le az autóút csörnyeföldi pihenőhelyénél Zala megyében.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és fejlesztéséért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a 10,1 kilométernyi útszakasz bővítése nettó 16,7 milliárd forintba kerül. A beruházás tartalmazza a magyar–szlovén határon, Tornyi-szentmiklósnál tervezett pihenőhely megnyitásához szükséges közművek, létesítmények megépítését, továbbá a bal pályán meglévő kilenc híd összekötését a jobb pályán kialakítandó hídszerkezetekkel. Emellett a Mura folyó árvízvédelmi töltésszakaszának átépítését is elvégzik a kivitelezők.

Az államtitkár felidézte, hogy a bővítés előtt „halálútnak” nevezték a balkáni országokat és Nyugat-Európát összekötő autópálya-hálózatban egyedüliként egy-egy sávra szűkülő, 2005-ben átadott gyorsforgalmi utat a számos tragikus baleset miatt. A 21,3 kilométer hosszú autóút fejlesztése azt követően indult el, hogy 2011-ben hat halálos áldozatot követelő, illetve három súlyos és 23 könnyű sérüléssel járó buszbaleset történt Csörnyeföld közelében. A baleset után néhány hónappal az egysávos szakaszokon megszüntették az előzési lehetőséget, illetve fizikailag is szétválasztották a két oldalt, amelynek köszönhetően azóta jelentősen csökkent a balesetek száma.
Kitért arra is, hogy a Letenye térségében élők vagyonát és személyes biztonságát védi majd a fejlesztés részeként a Mura árvízvédelmi töltésének megerősítése. Az M70-es bővítése mellett megkezdődött a munka a Mura Nemzeti Programban is, ami egy komplex vidék- és gazdaságfejlesztési csomag.

Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy egy új európai uniós alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztár forrásaiból valósul meg az M70-es bővítése, amely 2019-re készül el. Magyarországnak ebből az alapból három eddigi pályázati körben összesen 338 milliárd forint támogatást sikerült elnyernie közlekedésfejlesztésre. Az M70-es beruházásával párhuzamosan valósul meg az M15-ös bővítése, amellyel a magyar főváros és Pozsony között válik teljessé az autópálya-kapcsolat. A közúthálózat fejlesztésére a 2022-ig tartó időszakban mintegy 2500 milliárd forintot fordít Magyarország. A kormány 900 kilométernyi új gyorsforgalmi szakasz megvalósításáról döntött, kiépülnek az autópályák, autóutak országhatárokig tartó szakaszai. Ma Ausztria, Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia érhető el a határátlépési pontig gyorsforgalmi kapcsolattal, de az elmúlt 20 évben kiépült kapcsolatok a következő öt évben csaknem megduplázódnak – mondta Mosóczi László.

Pántya József, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. útfejlesztési igazgatója közölte: az M70-es építési közbeszerzési eljárásának nyertese a közös ajánlatot tevő Colas Út Zrt. és az EuroAszfalt volt, a munkálatok már elkezdődtek. Elvégezték a terület lőszermentesítését, a vízszintes területeken befejeződött a cserjeirtás.
Jelenleg a beszállítóutakat építik ki és kezdik a töltéshez szükséges anyagok deponálását, több ponton zajlanak a régészeti feltárások is, illetve elvégezték már a leendő hidak próbacölöpözését. A fejlesztés során nemcsak a még hiányzó új jobbpályát építik ki, de a meglévő szakaszokat is szélesítik, Murarátka térségében pedig 740 méter hosszú zajvédő fal épül - ismertette a NIF igazgatója.

Dr. Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott beszédében arra emlékeztetett, hogy amikor 2005-ben átadták az M70-est, naponta csupán 1600 jármű vette igénybe, ez a szám 2011 nyarára azonban már csaknem elérte a 10 ezret. A 2011-ben történt halálos buszbalesetet követően a zalai kormányhivatal kezdeményezte egy munkacsoport létrehozását, az általuk javasolt biztonsági átépítéseknek köszönhetően azóta jelentősen csökkent a balesetek száma.                  

MTI Fotó: Varga György

vissza az elejére

Az öt- és a tízezredik látogatót is köszöntötték Népszerű a Seuso-tárlat December 4-én az 5000. látogatót köszöntötték a Göcseji Múzeumban látható Seuso-kiállításon. December 9-én pedig megérkezett a tízezredik vendég is. A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása két hete nyílt meg, azóta több mint tízezren tekintették meg az értékes kincsleleteket. Az 5000. látogatót – vagyis a Halpert-családot – múlt hét hétfőn köszöntötte Balaicz Zoltán polgármester és Kaján Imre, a múzeum igazgatója. Halpert Gábor a Vas megyei Hegyhátszentjakabról érkezett feleségével és kisfiával Zalaegerszegre, kifejezetten azzal a céllal, hogy megtekintsék a Seuso-kincset. A múzeum és a város ajándékcsomagját a család legifjabb tagja, Barnabás vette át az intézményvezetőtől, és a polgármestertől. Balaicz Zoltán örömtelinek tartja, hogy ilyen sokan kíváncsiak a tárlatára. Ez is azt bizonyítja, hogy jó ötlet volt a zalai megyeszékhelyre elhozni az római kori ezüstkincsekből álló kollekciót. A Göcseji Múzeum is elégedett a látogatók számával. Az eddigiek alapján Kaján Imre elmondta: nemcsak a városból, hanem a környékről és a szomszédos megyékből is folyamatosan érkeznek a vendégek. Szombat délután a polgármester és a múzeumigazgató ajándékcsomagot adott át a tízezredik látogatónak is.... – pet –

vissza az elejére

Közép-Zala Gyöngyszemei Egyesület

Pályázatokat a Leader-programra

A Leader-program megjelenő kiírásairól tájékoztatta a térséghez tartozó települések polgármestereit, civil szervezetek és vállalkozások képviselőit a Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület december 8-án, Nagykapornakon.

Az ülésen elsőként Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Sifter Péter, a házigazda település polgármestere mutatta be az egykori járási székhely múltját és jelenét.

Dr. Csikós Andrea Dóra, a munkaszervezet vezetője elmondta, egyesületük négy felhívást tett közzé. Október 31-ével jelentek meg a gazdaságfejlesztési célú pályázati felhívások, Versenyképes vállalkozások, Ismerjen meg minket, valamint a Termelj helyben, fogyassz helyben címmel, három területet érintve. A Versenyképes vállalkozások felhívásra elsősorban a nem mezőgazdasági mikrovállalkozások jelentkezését várják. A női pályázókat, illetve a csökkentett munkaképességű vagy a nemzeti kisebbséghez tartozó lakosokat foglalkoztatókat előnyben részesítik. Az összes felhívás elbírálásában, így ebben is fontos szempont az innováció, a fenntarthatóság és a költséghatékonyság.

A 104/2015-ös kormányrendeletbe sorolt kedvezményezett települések további plusz pontokat tudnak lehívni társadalmi, valamint infrastrukturális elmaradottságuk szerint. A pályázaton maximum ötmillió forintos támogatás nyerhető el, amit építésre, eszköz- és gépbeszerzésre fordíthatnak. Kezdő vállalkozások és magánszemélyek is indulhatnak, az utóbbiaknak az első kifizetési kérelem benyújtásáig vállalkozóvá kell válniuk.

Az Ismerjen meg minket turisztikai célú pályázaton minimum 500 ezer és maximum 15 millió forintot lehet nyerni. A támogatandó célok a következők: új szálláshelyek létesítése, meglévők bővítése, új szolgáltatások bevezetése, tematikus utak kialakítása, kültéri rendezvények helyszíneként szolgáló épületek létrehozása, valamint a marketingtevékenység. Az elbírálásában itt is előnyt élveznek a női pályázók, ahogy plusz pontot kapnak a kedvezményezett települések is.

A Termelj helyben, fogyassz helyben című felhívás a helyi terméket előállító és feldolgozó kistermelők, őstermelők, családi gazdálkodók és mezőgazdasági mikrovállalkozások számára íródott ki. Az igényelhető összeg 350 ezer forinttól 15 millió forintig terjed. A pályázati támogatással mindenféle eszköz és berendezés szerezhető be, továbbá a helyi termék mozgóboltok szolgáltatás kialakításához gépjármű is vásárolható.

Az önkormányzatok és a civil szervezetek figyelmére számít az Élhetőbb települések című kiírás, mellyel közösségi színterek felújítására, infrastruktúrájának kisléptékű fejlesztésére, továbbá a helyi értéktárba tartozó létesítmények, mint például a kőkeresztek és egyéb épített örökséghez tartozó épületek kisléptékű felújítására nyerhető támogatás. Ezenkívül pályázni lehet a sport- és szabadidős létesítmények építése, felújítása, bővítése céljával is. Támogatott cél továbbá a rendezvények szervezése valamint a rendezvényekhez szükséges technikai eszközök (mint a színpad, hang- és fénytechnika) beszerzése. Itt fontos feltétel, hogy a rendezvénynek legalább 150 fős látogatottságúnak kell lennie, és legalább három településre kiterjedő hatáskörrel kell bírnia. Az önkormányzatok és civil szervezetek számára elnyerhető támogatás kerete minimum 500 ezer és maximum 15 millió forint között mozog ebben a kiírásban.

Dr. Csikós Andrea Dóra továbbá elmondta, mind Búcsúszentlászlón, mind Nagykapornakon nagy volt az érdeklődés a gazdaságfejlesztési felhívások iránt, melyekre 2018. január 8-tól lehet beadni a pályázatokat. Minden pályázó 70 százalékos támogatási intenzitással számolhat. Az önkormányzatoknak és civil szervezeteknek számára tartanak még egy fórumot januárban. Számukra a pályázati beadás lehetősége február 5-ével nyílik meg, pályázatok támogatási intenzitása 95 százalékos.
A Közép-Zala Gyöngyszemei Egyesület irodájában szívesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre, a pályázni szándékozók a felhívásokról további információkhoz juthatnak a következő honlapon: www.mvh.allamkincstar.gov.hu/leader-helyi-felhivasok

Antal Lívia

vissza az elejére