Jubileum a kehidakustányi általános iskolában

Évet nyitottak, éppen a tizediket

A szeptember 3-i tanévnyitó nemcsak a 2018-19-es tanév kezdetét jelentette, hanem egy jeles évforduló eljöttét is a kehidakustányi Deák Ferenc Általános Iskola életében. Ugyanis tíz évvel ezelőtt, szeptember 7-én adták át az önkormányzati beruházásában felépült új iskolát, mint a negyedévszázados múltra visszatekintő alapfokú oktatás továbbvitelének zálogát. Az elmúlt egy évtized igazolta létjogosultságát és a folytatás biztonságát teremtette meg az alacsony gyermeklétszám mellett, amit jelez az is, hogy 17 elsőssel indult a jubileumi tanév.

A Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Deák Ferenc Általános Iskolájában a tanévnyitó ünnepség a 17 kis elsős bevonulásával kezdődött, köszöntve az idén tízéves intézmény legifjabb tanulót. Évet nyitunk ezen a helyen, éppen a tizediket, ezzel a mondattal utalt a jubileumi tanévre Kánnár Zsolt tagintézmény-vezető, aki a nyitás szó köré rendezte gondolatait. A nyitás mindig valami céllal történik, hogy elindítsunk valami újat, folytassunk valamit, vagy olyan jöjjön, ami még nem volt, fogalmazott. Mint mondta, esetükben az a cél, hogy Kehidakustányban továbbra is iskola legyen, és hogy gyerekek színvonalas oktatásban részesüljenek. A nyitást mindig előkészületek előzik meg, mert csak felkészülten érdemes megnyitni, kinyitni valamit. Az elmúlt időszak erről szólt. Kidíszítették az iskolát, berendezték a termeket és fogadták azt a több millió forint értékű tárgyi eszközt – többségében informatikai eszközöket –, amit a fenntartó a rendelkezésükre bocsátott. Végezetül azt kívánta, legyen mindenki nyíltszívű és nyitott: szülő, gyermek, pedagógus, hogy a nyitottság és az elfogadás szellemében teljen el a tizedik tanév is.

Tíz évvel ezelőtt egy megnyugtató megoldás született, pontot téve az önkormányzat 2002 után kezdődő iskolamegtartó küzdelmeire. Erről már Lázár István polgármester beszélt, aki élharcosa volt annak, hogy Deák Ferenc falujában megmaradjon az iskola a csökkenő gyermeklétszám és a növekvő költségek ellenére. Elmondta, hogy az osztályok összevonását követően az iskola előbb a Kincsesház, majd a Suliharmónia Alapítvány fenntartásába került, mely utóbbit kétmillió forinttal tett újra működőképessé Kehidakustány önkormányzata. Mindeközben keresték a legjobb megoldást a fenntartás érdekében, tárgyaltak a zalaegerszegi Mindszenty-iskolával, az egri érsekséggel, a Nemzeti Minisztériummal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, majd a keszthelyi Ranolden János Római Katolikus Általános Iskolával. Itt, mint mondta, fogadták volna az intézményt, de a veszprémi érsekséggel való másféléves egyeztetés azonban nem vezetett eredményre. Akkor eszébe jutott egy ötlet, és felhívta Bellai Zoltán kaposvári lelkészt, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöki főtanácsosát, akinek beszámolt az iskolával kapcsolatos gondokról.

Még aznap találkoztak Kehidakustányban, mert a főtanácsos a helyi Őszikék Idősek Otthonába látogatott el, és egy 15 perces megbeszélés után meg is egyeztek az iskoláról. Ezt a 2011. május 13-i közgyűlésen határozatba is foglalta a helyi képviselő-testület, miszerint a kehidakustányi általános iskola működtetése érdekében 2011. augusztus 31-től a Dunántúli Református Egyházkerülettel kíván közoktatási megállapodást kötni az önkormányzat. Május 23-án megérkezett Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerülete püspökének erről szóló levele. A kehidakustányi általános iskola a 2011-12-es tanévtől a kaposvári Lorántffy Zsuzsanna Református Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tagintézményeként működhet, amiért köszönetét fejezte ki Lázár István.

Mindehhez azonban iskolát is kellett építeni. A tét az alapfokú oktatás megmaradása volt. Az építkezésre 179 millió forintot költöttek, taneszközöket vásároltak, mellyel a beruházás teljes költsége 183,23 millió forintot tett ki. Ebből az önkormányzat saját forrása több mint 64 millió forint volt, és közel 119 millió forint a felvett hitel. Az idő is sürgetett, hiszen mindössze három hónap állt rendelkezésre az építéshez. A Forintos János vezette Míves Kft. azonban teljesítette a vállalt feladatát, és 2008. szeptember 7-én ünnepélyesen is átadhatták az új iskolát Tarlós István Budapest főpolgármestere és Berszán Lajos címzetes kanonok, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítójának jelenlétében.

– A magam nevében annyit tudok ígérni, hogy amíg élvezem ennek a közösségnek a bizalmát, addig iskolánkat, mint falunk alapkövét fenntartjuk – mondta a 2008-as átadási ünnepségen Lázár István polgármester.
Az eltelt tíz év alatt a kezdeti várakozásokat felváltotta a biztos jövő ígérete, az iskola működtetése stabil, gyermeklétszáma gyarapodik. Az új épületben az első tanévét 54 fővel kezdték meg, ami azóta szinte a duplájára emelkedett, hiszen 2018. szeptember 3-án öszszesen 94 fő, közte 17 elsős, ült be az iskolapadba. Ezen fontos és a helyiek számára minden bizonnyal szívmelengető tény közlése után a polgármester a pedagógusoknak is kifejezte háláját, hiszen nekik is köszönthető, hogy a Deák Ferenc nevét viselő iskolájuknak van jövője.

Antal Lívia

vissza az elejére

Megújult óvodában, Nagylengyelben

Idén ünnepli 40 éves fennállását a Nagylengyeli Óvoda, mégpedig teljesen megújulva és egy épületrésszel bővülve. A település egyetlen oktatási intézményének felújítása már régóta terve volt az önkormányzatnak.

– Negyedszeri próbálkozásunk vezetett sikerre, miután kedvező elbírálást kapott a megyei TOP-programra beadott pályázatunk, amellyel 74 millió forintot nyertünk az óvoda korszerűsítésére – mondta el az előzményekről Scheiber Ildikó, Nagylengyel polgármestere. – Az építkezést az idén tudtuk elkezdeni, tavasszal, és mostanra fejeztük be. Az idő rövidsége miatt feszített tempóban zajlott a kivitelezés. A meglévő épület teljes külső-belső felújítása mellett az új épületrészt is fel kellett húzni. A tetőre napelemes rendszer került, amivel a villamos áramot és a fűtés egy részét válthatjuk ki.

A ház valamikor jegyzőségnek épült, majd tsz-iroda lett, és negyven évvel ezelőtt óvoda. Éppen azért örülünk annak, hogy idén, 2018-ban fennállásának negyvenedik esztendejében ilyen jelentős mértékben megújulhatott az intézmény, melynek két óvodás csoportja 20-20 gyermeket tud fogadni. Az új rész megépítésével a bölcsődei ellátás törvényi feltételeit teremtettük meg, illetve a létszám is gyarapodhat hét főre a jelenlegi öt főről. Új parkolót is kialakítottunk az épület mellé a gyerekek biztonságos közlekedése érdekében.

– Milyen feladatokkal telt el még az elmúlt időszak?
– A jól gazdálkodó önkormányzatoknak juttatott állami támogatás második részletéből tavaly a Petőfi utca, míg idén az Arany János utca egy szakaszának útburkolatát újították fel, ami szélesebb is lett. A temetőben a ravatalozó nyílászáróit cseréltük ki valamint parkolót építettünk. Jó hírt kaptunk a Nagylengyel és Milejszeg között megépítendő külterületi úttal kapcsolatos pályázatunkról, melynek köszönhetően a két település összeköttetése valósulhat meg.
Három további pályázatunk is eredménnyel zárult. Az EFOP 4.1.7. kódszámú a faluház bővítését teszi lehetővé. Öltöző, társalgó és raktárhelyiség kapnak helyet az új részben, melynek kivitelezését hamarosan megkezdjük. Az EFOP 3.7.3 az egész életen át tartó tanulást segíti elő. Angol és német nyelv, informatika, kézimunka, kosárfonás, kertészet, borászat, torna, egészséges táplálkozás témakörben szervezzük a tanfolyamokat, előadásokat, melyek közül már több elindult most szeptemberben.

Az EFOP 1.5.2. „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szem-léletben” elnevezésű projektet Zalalövővel, Petrikeresztúrral és más településekkel közösen konzorciumban valósítjuk meg. A pályázati forrásból közösségi rendezvényeinket (falunap, sportnap, egészségnap) tudjuk színesebbé tenni, illetve különféle eszközöket szerezhetünk be – mondta Scheiber Ildikó polgármester.
Az óvodásoknak nyáron a kultúrház adott otthont. A tanév kezdetére visszaköltöztek a megszépült óvodába, amelynek átadását szeptember 29-én tartják. A jubileumi ünnepségre meghívják az egykori óvodásokat, köztük a „legelsőket”, akik negyven évvel ezelőtt lépték át az intézmény küszöbét.

– liv –

vissza az elejére

Szakmai tanévnyitón

Az oktatást érintő változásokról

A 2018/19-es tanévet érintő változásokról és fejlesztésekről tájékoztatták a megyei oktatási intézmények vezetőit a zalaegerszegi Városi és Kiállítóteremben. A szakmai tanévnyitó konferencián többek között szó esett az új Nemzeti Alaptantervről, valamint a pedagógusok terheinek csökkentéséről.

Sipos Imre, az EMMI miniszteri biztosa elmondta, hogy az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) koncepciójának elfogadása az ősz elején várható, amelyet másfél hónapos társadalmi egyeztetés követ majd. Bevezetésére felmenő rendszerben 2019. szeptember 1-jétől kerül sor. Az EMMI pedagógusterhelési kérdőívet tervez, aminek célja az óraszámok és a terhelés újragondolása - például az adminisztrációs terhek csökkentése, az egyéni teljesítmény elismerése, a pályára lépés és visszatérés ösztönzése céljából. Tervezik a vezetői életpálya bevezetését, továbbá két szigorítást a magántanulói jogviszony valamint az osztályozóvizsgák terén.

A miniszteri biztos beszélt a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányáról, ami a 2016/17-es tanévben 10,85 százalékot tett ki. Csökkentése egyben uniós elvárás is, amit a jelzőrendszer működésének javításával lehet mérsékelni. Az elmúlt tanévtől az 1-9. évfolyam már ingyenesen jutott tankönyvekhez. Ebben a tanévben ez a lehetőség több mint egymillió tanulót érint, ami közel tízmilliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Jelenleg további tankönyvfejlesztés folyik, közel 900 taneszköz fejlesztése a sajátos nevelési igényű, valamint a nemzetiségi nevelésben résztvevők számára. A minősítések alakulása pozitív képet mutat, hiszen mostanra a pedagógusok kétharmada már szerzett minősítést. 2019-ben újabb 17,5 ezer pedagógus vesz részt a programban.
A konferencián elsőként Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy az oktatást hozzá kell igazítani a technológia gyors fejlődésével járó kihívásokhoz. Az óvoda és az iskola azonban csak segíteni tud, a szülői támogatás is szükséges ahhoz, hogy a gyerekek felnőtt korukra odaérjenek, ahova szeretnének. A kormány is hozzátesz ehhez, utalt az ingyenes tankönyvre, a pedagógus bérek emelésére, valamint az uniós és hazai forrásból megvalósult fejlesztésekre, amelyekkel indult az új tanév.

Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott további kormányzati intézkedések közé sorolta a szeptemberi családi pótlék korábbi kifizetését, az iskolakezdéssel összefüggő költségek enyhítésére. Megemlítette szociális étkeztetést, amelyre idén 79 milliárdot fordítanak a 2010-es 29 milliárddal szemben. Arra kérte a pedagógusokat, hogy a szülőkkel szövetségben hazájához hű, tudás és intelligencia birtokában lévő embereknek neveljék a jövő nemzedékét, akik számára alapérték a család és a keresztény kultúra.
Dr. Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere méltatta az önkormányzat és a zalaegerszegi tankerület, illetve a szakképzési centrum közötti példaértékű együttműködést, amelynek köszönhetően folyamatosan újulnak meg az intézmények. A város a TOP-programban is kiemelten kezeli az oktatási intézmények sorsát. Az Ady- és a Landorhegyi általános iskolák energetikai felújítása már befejeződött, jövőre pedig a Liszt, a Petőfi és a Dózsa általános iskolák újulnak meg. Megemlítette az új andráshidai óvoda létesítését, ahogy folytatják a meglévő óvodák korszerűsítését is a városban.

A zalaegerszegi tankerület beruházásában új szárnnyal bővült az Izsák Imre Általános Iskola, valamint új tetőt kapott a Zrínyi Miklós Gimnázium. Az épület teljes rekonstrukciója a TOP-programban valósul meg. Terveik között szerepel az Eötvös József Általános Iskola felújítása is. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem fenntartója az iskoláknak, az előbb említett fejlesztésekkel azonban a megfelelő körülményeket kívánja biztosítani a zalaegerszegi, valamint az itt tanuló diákok számára.

vissza az elejére