Nemzetközi találkozót tartottak

Dióskálra gurult idén a dió

Tizenharmadik alkalommal került sor a Diós Települések Találkozójára, amelynek nyolc év után ismét Dióskál volt a házigazdája. A találkozót először, közel másfél évtizeddel ezelőtt a Forrásvíz Természetbarát Egyesület elgondolása alapján Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere kezdeményezte. Azóta már határon túli települések is bekapcsolódtak az évenkénti programba.

– Községünk minden igyekezetével megpróbált egy olyan, szíves vendéglátásra alapozott, színvonalas rendezvényt megszervezni, ami nem csak egy sima összejövetel, hanem fokozódik benne a nemzeti összetartozásunk, a kulturális fellépő csoportok közötti összefogás, a civil kisközösségek erejének bemutatása - mesélte a nemzetközi program lebonyolításáról Kun Marcell, Dióskál polgármestere. – Annak idején Bereczky Csaba Keszthelyen élő fafaragóművész készített egy vándordiót, melyet mindig az a település kap meg, mely a következő találkozónak otthont ad. Rajtunk kívül hét település: Diósd, Diósviszló, Diósjenő, Diósförgepatony, Bihar-diószeg, Gyenesdiás és Zenta-gunaras jött el hozzánk, hetven-hetvenfős küldöttségekkel. Ezúttal nekünk jutott a megtiszteltetés, hogy vendégül láthattunk közel hétszáz embert. Az ütemezett étkeztetés lebonyolítására külön óriás sátrat állítottunk fel. Rengeteg segítséget kaptunk, de elkelt a támogatás, mert nem számít mindennapi eseménynek, hogy házigazdái vagyunk egy ilyen nagyszabású programnak. Az ebédnek szánt babgulyás főzését egy óriási gulyáságyúban a gyenesdiásiak vállaltak, mert ők már nagy gyakorlatot szereztek abban, miként lehet finom egytál ételt elkészíteni ilyen sok vendégnek.

A nagyközséget a műsorfolyamban a Gyenes Néptánc Együttes képviselte. Vacsorára vad-pörköltet főztünk. A programhoz kapcsolódva már tavaly is életre hívták az "Ízek utcáját", ahol egy-egy község a tájegységére leginkább jellemző étellel mutatkozott be. A nevezetes ételek közül ezúttal is mindenki kedve szerint kóstolhatott a települési sátraknál. Itt egy-egy község nevezetességeiről is információt szerezhettek az érdeklődők.

– Mi minden került bele a programba?
– A nívós „gasztro-gyökerekkel” rendelkező zenés-táncos szórakoztató programnak hamar híre ment a környéken, így sokan megtisztelték jelenlétükkel a rendezvénysátor alatt felállított nagyszínpad fellépő csoportjait, előadóit. A faluházban délig fogadtuk a nevezéseket a hagyományos süteményversenyre, amelynek egyetlen megkötése az volt, hogy a finomságnak diót kellett tartalmaznia. A hónap utolsóelőtti szombatján Farkas László helyi plébános celebrálta a szabadtéri szentmisét, majd a hozzánk érkezett településeket mutatták be a községek elöljárói, polgármesterei.

A másfél órán keresztül tartó ebédet követően Diósd települést képviselve, a Történelmi Bajvívó Egyesület tagjai mutatkoztak be. Naprózsafa Néptánc Egyesületük: Kalotaszegi táncok előadásával fokozta a hangulatot. A diósdi Hagyományőrző Rozmaring Népdalkör is nagy sikert aratott. A diósviszlói Vígasszonyok egy tréfás darabot és egy cigánytáncot adtak elő, nyugdíjas klubjuk pedig egy népdalcsokorral készült. A faluban működő RYKtmic modern táncot és zumbát is prezentált és színpadra hívtuk Buti Bernadettet, aki énekválogatással szerzett örömperceket. A vajdasági Zenta-gunaras Galgamenti néptáncokkal, Pengetőcske citerazenekaruk pedig bácskai népdalokkal örvendeztette meg a közönséget. A település jó hírnevét öregbítette Budimcsevity Edvárd ének szólista, aki Mezőföldi dalok előadásával készült.

A helyi táncoslábú kicsinyek is bemutatkoztak egy negyed órás kis műsorukkal, de Buczkóné Nagy Nikolett is megmutatta gyönyörű énekhangját. A házigazdák képviseletében cigánytáncot előadva fokozták a hangulatot Dióskál Csillagai. Vacsora előtt a helyi kulturális egyesületünk is felmutatta, hogy az értékek őrzésében ők is élen járnak. A Diódförgepatonyi Rozmaring asszonykórus is vidám percekkel ajándékozta meg a nagyérdeműt. A gyerekeknek ugráló vár, trambulin és ringlis felállításával is kedveskedtünk. A kisérő programok között pedig volt zumba is. A süteményverseny díjkiosztó ünnepsége előtt még színpadra szólítottuk a zalaegerszegi színház művészeit, akik operett melódiákkal szereztek derűs perceket. A csörnyeföldi Helium bulizenekar az esti bál résztvevőit szórakoztatta hajnalig a község centrumában.

Nemes Norbert

vissza az elejére

Sok fejlesztést kipipáltak

Kisrécse nagy vágyakkal

A Nagykanizsától és Zala-karostól is azonos távolságra lévő, Dél-Zala jellegzetes dombvidékének szépséges táján található Kisrécse egyre nagyobb idegenforgalmi rangot és nevet szerez magának. Az évszakfüggetlenül rendben tartott, mintegy kétszáz lelkes településhez tartozik a Kendli-majornak hívott falurész, ahol a Czinki – Nosztalgia – Üdülő – Parasztudvar, és a Ludvig Nemzetközi Művésztelep is található, Fontos hely ez a falusi turizmus szerelmeseinek valamint a művészetek kedvelőinek, mondta Tóth Lucia Krisztina polgármester, akivel amolyan ciklusösszegző számvetést készítettünk. Elöljáróban a falunap történéseit jártuk körbe.

– A falunapjainkon résztvevők jól tudják, hogy valamilyen formában, minden esztendőben előkerül a kultúra és a művészet is. Volt év, hogy Szatai József helyi amatőr festő munkáiból, vagy Czinki Ortrun festőművész akvarelljeiből nyílt tárlat, de bemutatkoztak a Ludvig Nemzetközi Művésztelep alkotói is. A Thúry György múzeum, kérésünkre rendelkezésünkre bocsátotta az 1964 és '65-ös fotódokumentum gyűjteményének azon darabjait, amelyen a község emblematikus ingatlanjai, épületei és szerencsére az itt élő emberek is láthatóak. Most ezekből a fényképekből nyitottunk fotótárlatot. Önkormányzatunk Páli László felvetésére már 16 éve ápol kifejezetten jó kapcsolatot a két évenkénti kölcsönös találkozás jegyében, az erdélyi Székelyszent-király községgel. Május elején egy 13 fős küldöttség utazott Hargita-megyei testvérfaluba egy nyertes pályázat révén, hogy a szeretetteljes és valódi barátságokra épülő testvér-települési szerződést megújíthassuk. Tiszteletükre a faluba vezető közterület nevét Ságváriról Szentkirály utcává neveztük át. A hivatal udvarán másfél évtizede ültetett hargitai fenyőcsemeték ma már a falunapi főzőverseny résztvevőinek kínáltak árnyas helyet. A felújított kápolnánk előtti székely-kapu is az élő barátságot, az összetartozást hirdeti. Ezúttal, a tőlük kapott ajándékokból valamint az általuk hordott népviseleti darabokból is egy minikiállítást rendeztünk be.

A közösségi, szórakoztató programokon kívül, a falunap alkalmával, megbecsülésképpen, elismerésünket fejeztük ki azon személyek és szervezetek előtt, akik több évtizede sokat tesznek a községünk fejlődéséért. Több választási ciklusban alpolgármesterként állt helyt Páli László, az első díjazottunk, a testvér-települési kapcsolat kezdeményezője. A művésztelep életre hívója ugyan életvitelszerűen már nem nálunk lakik, de rengeteget tett kedves falujáért, ő ajándékozta a község végén lévő buszvárókat is a településnek. Bagarus Zsuzsanna a település hitéletének mozgatórugója, a katolikus hívek összetartásával, a kápolna díszítésével is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Oklevelet vett át a környezetalakításért és az új szemlélet meghonosításáért, a hagyományok őrzéséért, az oktatásban betöltött szerepéért a tájépítő-mérnök Czinki László parasztudvara és hazánk egyik legismertebb művésztelepe: a Ludvig Nemzetközi Művésztelep is. Hírneve már az országhatárainkon is túlnyúlik, a világ rangos képzőművészeti eseménye, melyet más művészeti ágakkal is színesítenek-, ének- és színművészek valamint gyermektáborok a nemzet napszámosai is rendre fényt gyújtanak itt.

– Milyen pályázatok segítették a falu fejlesztését?
– Stabil, kiegyensúlyozott, jól megtervezett, biztonságot kínáló költségvetést alkotunk meg minden évben és szerencsére nem halmoztunk föl semmi adósságot. A büdzsében kiemelt jelentőséggel bírnak a pályázatok, amelyeknek hátterében hatásos lobbimunka is áll. Az elmúlt tizenhárom évben 158,5 millió forint pályázati forrás érkezett a számlánkra és közel 200 millióból tettük szebbé, élhetőbbé, vonzóbbá, lakhatóbbá a szeretett kistelepülésünket. Nem csak a pénz, a jó szándék is nagy segítségünkre volt, így tudtuk megépíteni gyönyörű kápolnánkat, a körülötte lévő kertet és így tudjuk évente a falut megtisztítani az eldobált hulladéktól. A szociálisan rászorulókat minden évben segítjük, pénzzel, szociális tűzifával, ajándékcsomaggal, ruhaneművel.
A közfoglalkoztatottak bérét és keresményük járulékait is elnyert pályázat fedezi. A jó gazda gondosságával sok utat, járdát, csapadékvíz-elvezető árkot sikerült megújítani, megoldódott a település szennyvízelvezetése. A faluközpontban álló buszmegállónk teljesen megújult, kis park is ki lett alakítva. minden évszakban aktuális dekoráció teszi széppé. A Kossuth utca felújítására 14,7 millió jutott, végre megújult a teljes útburkolat. Rendezvényhelyszín bővítésére beadott LEADER-es pályázatunkra 15,2 millió forintot kaptunk, elkészülte óta minden rendezvényünket ott tartjuk. Három évvel ezelőtt a könyvtárunk szakmai eszközeinek fejlesztésére önerővel együtt 1,7 milliót tudtunk elkölteni.

A közösségi ház felújítására elnyert 30 millió forint sajnos már nem elegendő a tervekben szereplő rekonstrukcióra, ezért tovább keressük a lehetőséget, hogy a terveinket mielőbb megvalósíthassuk. Tavaly, a Petőfi utcai csapadékelvezető rendszert tudtuk fejleszteni, a hídnál lévő medret burkoltuk a vízügyi szakemberek javaslata alapján. A közösségi ház udvarán lévő 4,6 milliós pályázati forrásból létesített sportparkunk és a játszóterünk évszak-függetlenül használatban van. Szinte az összes rendezvényünk költségét pályázatból fedezzük. A májusi generációk találkozójára /anyák napja és gyereknap nagycsaládi összejövetelre/ a 200 ezer forint pályázati pénz mellé majdnem ugyanekkora önerőt is biztosítani tudtunk. A tavalyi, közművelődési pályázat segítségével megoldott kazáncsere csaknem felét önerő pótolta. A Dózsa György utca megújítására tavaly 5,3 millió forintot fordítottunk.

A generációk találkozását segítő projekt részeként még a színházat is elhoztunk Kisrécsére, A négyszögletű kerekerdőt, valamint a Padlás című darabot, melyek nagy sikert arattak. A mikulásra és falukarácsonyra kapott pályázati összeg háromszorosát fordítjuk a közösségi karácsony meleg meghittségének fokozására, bensőséges hangulatú ajándékozásra. Már egy évtizede megtartjuk mind a négy adventi vasárnapot, mely közös élménnyé teszi az ünnepi várakozást. Most éppen a Magyar Falu programban szeretnénk megpályázni a falugondnoki buszt, ezzel még több segítséget, tudnánk nyújtani a lakóknak. Fontosnak tartjuk még a közbiztonságot, ennek érdekében kamerarendszert szeretnénk kiépíteni, melyhez pályázatot keresünk, mert önerőből nem tudjuk megoldani.
Minden olyan forrást sikerült megszerezni, ami fontosnak gondolt a képviselő-testület az itt élők szempontját figyelembe véve. Ennek ellenére Kisrécsének még nagyon sok értékteremtő álma, vágya, fejlesztési célkitűzése van, amit a következő önkormányzati periódusban lehet majd megvalósítani. Az előttünk álló célokat, fejlesztési feladatokat közös akarattal, békességben, egyetértést remélve szeretnénk a lakosság támogatásával megvalósítani.

Nemes Norbert

vissza az elejére