Bázakerettye új utakon
|
Pajtaavató Kispáliban | Az antibiotikum-használat csökkentésével a közegészségügyért |
helytörténeti és olajipari kiállítás nyílik
Bázakerettyén két új olajipari kiállítás nyílik a közeljövőben, amellyel az egy évvel ezelőtt megválasztott képviselő-testület óriási adósságot kíván leróni a magyar olajipar bölcsőjének számító település előtt. Ugyanilyen fontos vállalásuk az iskola megtartása, amelyben szintén megnyilvánult a testületi tagok egyöntetű akarata. Csatlós Csilla polgármesterrel beszélgettünk.
|
|
– Polgármester jelölésemben azt motivált, hogy másképp kellene tenni, ami nem jelenti azt, hogy az előző testület ne tette volna jól a dolgát. Egyúttal szerettünk volna egy olyan csapatot összehozni, amelyben van tűz közös ügyeink képviselésében. Számomra a vészcsengőt két éve az iskola bezárásának szándéka húzta meg. Máshogy kell tenni, mert az a település, amely nem tudja megoldani helyben a gyerekek iskoláztatását, nem vonzó a családok, a fiatalok számára. Polgármesterségem első évét meghatározta a koronavírus-járvány, és ami ezzel együtt járt a védekezés megszervezésén át a korlátozó intézkedések betartásáig. A lakosság fegyelmezetten viselte a helyzetet; megúsztuk az első hullámot és eddig a másodikat is megbetegedés nélkül. Nem nyitottuk ki a strandot, ami nem aratott osztatlan sikert. Egyrészt nem akartunk az ide érkező turisták miatt gócponttá válni, másrészt a strandokra vonatkozó létszámlimit jelentősen megnövelte volna a fürdő veszteségét. Ezt az önkormányzat nem vállalhatta be, hiszen még nem tudhattuk, milyen további adóelvonásokkal kell számolnunk. A korlátozások feloldása után minden szálláshelyen megemelkedett a túrázást, a kirándulást, kerékpározást kedvelő vendégek száma. Ők valamennyien Báza-kerettye egyedülálló értékére voltak kíváncsiak, ami a települést körülölelő zöld környezetben, a rengeteg erdőben rejlik.
Az elmúlt időszakban sok munkát fektettünk a pályázatokba. Felújítottuk a közösségi térként funkcionáló régi iskolát. Legnagyobb termében helytörténeti tárlatot hozunk létre, ahová az egykori olajosok személyes tárgyai mellett a BT-2-es mérőállomás korábbi Olajipari Múzeumának kiállításanyaga is bekerül. Átadását december 4-én tartjuk a Zalaegerszegi Olajipari Múzeummal közösen. Több mint 90 millió forintos beruházás keretében hamarosan megkezdődik a település egyik legrégebbi épületének rekonstrukciója, ahol egy olajipari modern, interaktív kiállítás és büfé kap helyet. Mindeközben zajlik a védőnői szolgálat felújítása, valamint járda építése a Fő utcában. Képviselő-testületünk úgy döntött, hogy rövidebb szakaszt újítunk fel mint az eredetileg tervezett, de azt a teljes pályatest átalakításával, melynek eredményeként európai színvonalú járdát kapunk, és amit pár év múlva nem kell foltozgatni. Korábbról elnyert pályázatunk van két utca aszfalt burkolatának javítására, valamint 2020-ban orvosi műszerek beszerzésére nyertünk forrást, amit már birtokba vett új háziorvosunk, dr. Frajna Imre.
Képviselő-testületünk fontos vállalása a jelenleg csak alsó tagozaton működő iskola továbbélésének biztosítása. Az akkori 40 fős létszám néhány éven belül 8 főre csökkent. A gyermeklétszám növelése érdekében alternatív oktatási formák bevezetésében is gondolkodunk. Szeretnénk visszahozni a felső tagozatot, és már a következő tanévtől felmenő rendszerben elindítani az ötödik osztályt – zárta a beszélgetést Csatlós Csilla.
Antal Lívia
A közösségnek épült
Közösségi pajtát avattak Kispáliban, ami a község szabadtéri rendezvényeinek helyszínéül szolgál. A faszerkezetű tetővel védett, két oldalt nyitott épületet az önkormányzat termelői piacnak is szánja, melynek illusztrálásaként helyben készített termékek, sajtok, lekvárok, szörpök kóstolójával várták az érdeklődőket az ünnepségen.
|
|
Horváth Zsuzsanna polgármester elmondta, hogy az új építmény mögötti faluház
nem alkalmas nagyobb számú közönség befogadására. A focipályánál tartott
szabadtéri rendezvényeiknél pedig gyakran kellett számolni az esővel. A
faluházhoz sem tudtak átmenni, mivel a két helyszín eléggé messze van egymástól.
Mindenképpen egy fedett rendezvénytérre volt szükség, amelynek megépítésére az
önkormányzat 10 millió forintot nyert a Leader-programon. A beruházás költségét
25 százalék önerővel megemelték, amelyből vizesblokkot létesítettek a
pajtaszínházzal öszszeépítve. A mosdót a mozgásukban nehezítettek is tudják
használni. Egy akadálymentesített parkolóhely is rendelkezésükre áll. Az új
közösségi épület a falu (a nyugdíjas-, az ifjúsági, a kertbarát- és a
sportegyesület) rendezvényei mellett családi programoknak is helyt ad.
Vigh László országgyűlési képviselő azt mondta, a falu egy egyik legjobban
élhető élettér. Érdemes megőrizni és fenntartani ezt az életformát, ami a
zöldség- és gyümölcstermesztésben is megnyilvánul. Méltatta a falu fejlődését,
kiemelte a több száz millió értékű útfejlesztéseket, melyek megvalósításáért
ugyancsak sokat tett az önkormányzat.
Az átadási ünnepségen somból, fekete berkenyéből, fekete ribizliből készített
lekvárokat, szörpöket kínáltak. A bogyós gyümölcsök a falu közösségi kertjében
már évek óta teremnek. Az almákat a falu melletti Alma 2000 Kft. ajánlotta fel a
programra. Néhány év múlva nekik is lesz, miután az egy-két éve elültetett
gyümölcsfák termőre fordulnak. A kínálatban házi sajtok is szerepeltek, amiket a
polgármester készített. Az ünnepség résztvevőit gulyással is megvendégelték.
Antal Lívia
szigorodó szabályozás az állattenyésztésben
Az
antibiotikum-használat csökkentésével a közegészségügyért
Az elemzések azt mutatják, hogyha a jelenlegi trend folytatódik, akkor 2050-re az antibiotikum-rezisztencia lehet a vezető halálozási ok a világban, megelőzve a daganatos megbetegedéseket. Emiatt a jelenleginél lényegesen szigorúbb antibiotikum-használati szabályokat vezetnek be az állattenyésztésben 2022-től az Európai Unióban. A témakörben október 29-én tart online konferenciát a Szent István Egyetem Georgikon Kar és a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem CEPI elnevezésű projektjük keretében.
– Mi az állattenyésztés szerepe az antibiotikum-rezisztencia
kialakulásában?
– Az antibiotikumokat az elmúlt 50 évben széleskörűen használták a
baromfitartásban és más gazdasági haszonállatoknál hozamfokozóként. Ez azt
jelentette, hogy a takarmányba, ivóvízbe bekevert antibiotikumot az állatok
folyamatosan rövidebb hosszabb ideig kapták annak érdekében, hogy javuljanak a
termelési eredmények – válaszolt érdeklődésünkre dr. Dublecz Károly egyetemi
tanár, a Szent István Egyetem Georgikon Kar oktatója. – Az antibiotikumok széles
körű alkalmazásával és az idő múlásával ez azt eredményezte, hogy egyes
antibiotikumokra rezisztens vagy más néven egyes antibiotikumokkal szemben
ellenálló baktériumok jelentek meg, szaporodtak el. A rezisztens baktériumok
elszaporodása az állattartásban azért veszélyes, mert sok olyan baktériumot
hordoznak az állatok, amelyek az emberekben is megbetegedéseket okozhatnak. A
rezisztens baktériumok így a humán betegségek gyógykezelését is megnehezíthetik.
– Ebből következik, hogy az állategészségügyben is radikálisan vissza kell
szorítani az antibiotikum-használatot?
– Az Európai Unió a folyamatot látva már 2006-ban betiltotta az
antibiotikumok hozamfokozó célú használatát, viszont ez a világ más részein még
megengedett. A hozamfokozó antibiotikumok betiltása mellett az unió elkötelezett
a terápiás, gyógykezelési céllal használt antibiotikumok mennyiségének
csökkentésében is, hiszen ez is nagyban hozzájárul a rezisztenciák
növekedéséhez. Magyarország az unióban a 4. legnagyobb antibiotikum-felhasználó
a baromfi- és sertéstartás adatai alapján. Van hova fejlődnünk még! 2022-től az
Európai Unióban tovább fog szigorodni a gazdasági állatok takarmányozásában
felhasználható antibiotikumok köre, valamint az unióba behozott állati
termékeknek is szigorú előírásoknak kell megfelelniük.
– Miről lesz szó a konferencián?
– A projekt keretében online formában megrendezett utolsó konferenciánkon
több tudományos előadásra is sor kerül az antibiotikumok használatáról, valamint
a baromfi takarmányozás és a baromfi bélflóra állapota közötti összefüggésekről.
A konferencia résztvevői számára bemutatásra kerül az ismeretlen baromfivírusok
új technológiával, az úgynevezett új generációs szekvenálással történő
azonosításának módszertana. A vírusok számos megbetegedést és jelentős gazdasági
károkat okoznak. Az új eljárások segítségével megnő a diagnózis biztonsága, és
még időben lehetőség nyílik az állományszintű kezelésekre, mentesítési
eljárásokra – zárta a beszélgetést dr. Dublecz Károly egyetemi tanár.