Várossá válásuk 21. évfordulóját ünnepelték

Zalalövő az összefogásra épít

Zalalövőn július 3-4-én kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelték a várossá nyilvánítás 21. évfordulóját. A jeles eseményt idén a járványügyi korlátozások feloldása következtében a megszokott időben és helyszínen, a Salla Művelődési Központban tudták megünnepelni, amelyen immár 21. alkalommal osztottak ki az elismeréseket az arra érdemeseknek.

Zalalövő 2000. július elsejével története során immár harmadszor nyerte el a városi rangot. Először még az ókorban, mintegy 1900 évvel ezelőtt Municipium Aelium Salla néven, majd a török időkben mezőváros lett, ismertette köszöntőjében Gyarmati Antal polgármester. Mint mondta, a jelenkor vezetőinek felelőssége, hogy a város történelmi nevezetességeit és természeti kincseit az idegenforgalom számára vonzóvá tegyék, hogy Zalalövő az Őrség és a Göcsej határán a turisták kedvelt célpontja legyen. Legfontosabb azonban az, hogy az itt élők jól érezzék magukat, ami jól működő intézményrendszert, széles körű szolgáltatásokat és megfelelő infrastruktúrát feltételez. Sok még a teendő, hogy az utak, járdák, parkok állapota mindenki megelégedését szolgálja. Az önkormányzat ennek érdekében számos tervvel rendelkezik, melyek valóra váltásában a térség országgyűlési képviselőjében és a megyei közgyűlésben bíznak. Mint fogalmazott, ezt csak közösen tudják elérni. Az összefogás más téren is kulcsa a város fejlődésének, utalt a közösségépítésre a polgármester. E téren örömükre szolgál, hogy sok egyesület színesíti a helyi közéletet, megszólítva a lakosságot és támogatva az önkormányzat céljait. Ez a közös gondolkodás nyilvánult meg a veszélyhelyzetben is, amit a polgármester úgy értékelt: a lakosság fegyelmezett és türelmes magatartása Zalalövőn is hozzájárult a sikeres védekezéshez.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt tette hozzá, hogy Magyarország példát mutatott a világnak a járvány kezelésében, ahogy mindannyiszor tette a túlerővel, a nagyhatalmakkal szemben történelme során. Ennek köszönhetően most példa nélküli gazdasági fejlődésről beszélhetnek egy olyan országban, melynek jelenét, jövőjét a Szent István király által lerakott keresztény-konzervatív szellemiség határoz meg. Zalalövőre rátérve azt hangsúlyozta, hogy a háromezer lakosú kisváros az elmúlt években fejlődési pályára állt. Ezt igazolja többek között az elkerülő út, a mentőállomás megépítése és a bölcsőde létesítése. Fontos, hogy a város éljen minden pályázati programmal, többek között a Magyar falu programmal, amellyel forrást szerezhet fejlesztési elképzelései megvalósításához.

Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, a város 2000-ben visszakapott egy rangot, ami lehetőségekkel és kötelezettségekkel is jár. Egy település mindazonáltal akkor lesz város, ha a benne élők szövetségükkel, tenni akarásukkal azzá formálják. Zalalövő ezen az úton halad, azáltal is, hogy a város napján köszönti kiemelkedő polgárait, példaképeket állítva a fiataloknak.
A rendezvény folytatásában erre került sor; az elismeréseket a három ünnepi szónok adta át. Zalalövőért díjat kapott Sütheö Jánosné volt tanyagondnok, aki hosszú időn át mindenki elégedettségére segítette a város lakosságát, a helyi közélet aktív szereplője. Zalalövő Város Szolgálatáért díjat Verteticsné Szekeres Klára, a helyi általános iskola pedagógusa vehette át, több mint 40 éves oktató-nevelő munkájáért. Zalalövőért ifjúsági díjat Fábián László kapta néptáncos és kerékpáros eredményeiért. Nyugdíjba vonulásuk alkalmából a legalább húszéves közszolgálati múlttal rendelkező Horváth Józsefné, Horváth Károlyné, Németh Imréné, Verteticsné Szekeres Klára önkormányzati, illetve intézményei dolgozók emlékplakettet vehettek át.

A „Város bora” címet idén vörösbor kategóriában, Fekete Tamás merlot borával, a fehérbor kategóriában pölöskei muskotályos borával Németh Ferenc nyerte el. Az okleveleket Galambos István, a Zalalövői Borbarát Kör Egyesület elnöke adta át.
Az ünnepséget Hideg Zoltáné és Radics Petra ének, valamint a Salla Néptáncegyüttes táncműsora zárta a művelődési ház nagytermében. A hagyományokhoz híven kiállításokat nyitottak meg. Dr. Bakler Ferenc nyugalmazott orvos világkörüli útjáról készített fotókkal, Bicsák Istvánné (Szidi néni) kézimunkáival és hímzéseivel mutatkozott be, míg Berke József képeslapgyűjteményével a régi Zalalövőt tárta a látogatók elé. Ezt követően az érdeklődők megtekinthették a Csúcsfejek színjátszó csoport, valamint Szűcs Enikő és Bellus Attila színművészek előadását.
A másnapi programoknak a Zalalövői Szabadidőközpont adott helyet, ahol többek között a barangoló túrán, a nagykanizsai gólyalábasok bemutatóján és a könynyűzenei koncerteken át, mindenki megtalálhatta a kedvére valót. Senki sem maradt éhesen, a Civil kondér közösségi főzésre jelentkező csapatok gondoskodtak erről.
Így ünnepelt az „újkorban” harmadszorra városi rangot kapott Zalalövő, melynek történetéhez az is hozzátartozik, hogy 1780-tól egy évszázadra járási székhellyé vált.

Antal Lívia

vissza az elejére

Pajtaszínház, iskolakápolna, faluház

Középületeket érintő beruházások Bödén

Böde településközpontja egy újabb létesítménnyel, egy pajtaszínházzal gazdagodott. Az építmény különleges konstrukcióval bír, mert nyolcszögletű tér és a fölötte magasodó nyolcszögletű fa tetőszerkezet fogja közre. Az önkormányzat pályázati sikereit mutatja továbbá, hogy a szomszédos faluház és a közelben fekvő iskolakápolna is megújulhat.

A faluháznak hosszú története van, hiszen az egykori tsz-irodát az 1980-as évek elején vették birtokba. Később egy nagytermet és vizesblokkot építettek hozzá, ami szinte csak társadalmi munkában 1990-re készült el. Ezután hosszú szünet következett egészen 2015-ig, amikor a faluközpontban megépült a sportpálya, majd a sportöltöző 2019-ben, mondta el bevezetőjében Ujj Tibor polgármester.

– A pajtaszínházzal most már három közösségi épületünk is van, ahol a falu lakosságának, nem különben a fiataloknak lehetősége nyílik a közösségi életre. Császár János építész a 234 négyzetméter bruttó alapterületű pajtaszínházat is ingyen tervezte. Kivitelezését a Rapi-Ép bt., az ácsmunkát pedig a Jumager Bt. végezte. Úgy gondolom, maradandót alkottunk a pajtaszínházzal, hiszen 7,5 köbméter betont, egy tonna vasat és 10 köbméter faanyagot építettünk be. A környékbeli amatőr csoportoknak szeretnének fellépési lehetőséget biztosítani 45 négyzetméteres színpadán, valamint a Déryné program segítségével illetve a zalaegerszegi Hevesi Színház színészeivel nívósabb produkciókat is szeretnénk ide hozni. A Göcsej-Zala Mente Leader Egyesület pályázatán nyertünk 10 millió forintot a pajtaszínház létesítésére, amely önerővel együtt 11,7 millió forintba került, és amelynek átadását az augusztus 14-i falunapunkra tervezzük, a faluház energetikai felújításának avatásával együtt. Ez utóbbi beruházást a TOP-programból elnyert közel 24 millió forint teszi lehetővé. Ebből külső hőszigetelés, födémszigetelés, nyílászárók cseréje, gépészeti felújítás, mozgássérült mosdó létesítése és napelem-rendszer kialakítása valósul meg.

A polgármester, mint mondta, egyre kelendőbb a település a betelepülők körében, ami az ingatlanárakat is felnyomta. A mostani lakosság 20-25 százaléka az elmúlt néhány évben költözött be; fiatalok, gyerekes családok, igaz nem mindenki rendelkezik helyi lakcímmel. De ez legyen a legkisebb gond, az a lényeg, hogy jól érzik magukat itt. Parkosítással is szeretnék még vonzóbbá tenni a falut, és persze további fejlesztésekkel. 2010 óta, amióta polgármester sok minden történt. Hangsúlyozta: köszönetet illeti a kormányt azokért a pályázati lehetőségekért, amelyek a kistelepülések megmaradását segítik elő.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy fogalmazott, Bödén tudatos falufejlesztés zajlik. Ezt igazolja a sportpálya, a sportöltöző és a pajtaszínház létesítése, továbbá az Árpád-kori templom, az iskolakápolna és a faluház felújítása, melynek eredményeként tetszetősebb falukép alakult ki. A beruházások lebonyolításában dr. Tóth-Árvai Viktória aljegyző és Bencze Ildikó jegyző munkája is benne van, amit Vigh László és Ujj Tibor virágcsokorral köszönt meg a június 30-i sajtóbejárás alkalmával.

Ezt megelőzően június 27-én az iskolakápolna felújítási munkálatait mutatták be, amelyre az egyházközség 15 millió forintot nyert a Magyar falu programból. Az 1900-as évek elején iskolaként épült, több generáció járt oda, a maiak közül is sokan. Bogár Róbert egyházközségi képviselő is tanult az első három osztályban. Elmondta, hogy az elvizesedett falakat acéllemez-beverésekkel szigetelték körbe, amitől ki is száradtak. Teljesen felszedték az eredeti cementlapos, illetve pallós padlóburkolatot. Az aljzatba tették a villamos áram, a gáz-, a víz- és szennyvízhálózatok vezetékeit. Erre jött a szigetelés, majd az új járólap. Kifestették a falakat, kicserélték az összes kültéri és beltéri nyílászárót, a helyiségekbe álmennyezetet építettek be szintén az energiahatékonyság érdekében. Az iskolakápolna felújítással érintett utcafronti épületrészét szálláshelyként, illetve közösségi térként kívánják használni. A két szobában várhatóan hat fő elhelyezését is tudják biztosítani. Viszonylag nagy konyha és vizesblokkok is szolgálják majd a szállást igénybevevők kényelmét. Külső rendezvények kapcsán is várhatóak vendégek, hiszen Böde nemzetközi vadászatnak, országos agármustrának ad helyet, ezen kívül a Göcsej galopp terepfutóversenynek is a starthelye. Hátra van még a szentmiséknek ősztől tavaszig helyt adó kápolnarész rekonstrukciója, mivel ezt a jelenlegi pályázat nem tartalmazta. Itt is ugyanazon munkálatokat kell majd elvégezniük, mint a már felújított helyiségekben. Erre is igyekeznek forrás találni az elkövetkezőkben.

A kilencvenes évekig iskolaként működő épület külső felújítást is tervezik. Így teljessé válhat egyházi épületek felújítása Bödén, hiszen a Szent Mihály templom rekonstrukciója tavaly készült el fennállásának 800. évfordulójára. Az Árpádkori templom tavasztól őszig helyszíne a szentmiséknek. A szokásos vasárnapi szentmisét ezúttal az iskolakápolnában mutatta be Szalai Attila plébános, megünnepelve a megvalósult beruházást.

– liv –

vissza az elejére