A jubileumok jegyében is

Páka folyamatosan modernizál

Megújult a fogorvosi rendelő épülete és a szolgálati lakás Pákán. A régóta kért és várt beruházásra a Magyar Falu Programban 30 millió forintot nyert el a helyi önkormányzat.

Még az 1980-as években épült a községben az a 120 négyzetméter alapterületű, kétszintes rendelőépület, melynek felső szintjén szolgálati lakás található, ahol a nálunk praxissal rendelkező, állandó fogorvos lakott korábban. A hozzánk érkezett forrásból tavasszal nekiállva a feladatnak, elvégeztük a tető teljes felújítását és szigetelését, a külső homlokzaton újakra cseréljük a nyílászárókat és 15 centiméter vastag szigetelés került a falra – tájékoztatott Lukács Tibor polgármester, aki a beruházás további részleteire is rávilágított.
– A kor követelményeinek megfelelően akadálymentes lett az épület, és erre figyelemmel alakítottuk ki a ház előtt a parkolóhelyeket is. A felső lakótérben a központi fűtést megújítva, gázkazánt szereltettünk be. Az alul lévő elavult fűtőrendszert is modernizáltuk, lecserélve, illetve korszerűbbé alakítva a régi kazánt. A fűtőtesteket új, modern takarékos eszközökre cseréltük. A belső térben elvégeztük a szükséges javításokat és a festést. Országszerte jellemző probléma, hogy a fogász szakorvosok is város-centrikusak. Talán a felújított szolgálati lakás megléte vonzóbbá teszi a helyet egy ideköltöző orvos számára. A környékbeli falvak lakosságszáma túllépi a háromezer főt, így a környék már el tudna tartani akár egy állandó fogorvost is. Szerencsére már heti kétszer jár hozzánk egy fiatal fogorvos, ami jelentős előre lépésnek számít. Új fogorvosi szék beszerzését is kezdeményezni fogjuk és fogászati eszközök vásárlására is folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket.

– Nemrég egy útfelújítás is zajlott a faluban.
– A kivitelezőknek, a projekt menedzsereknek, a hivatali dolgozóknak hála, a múlt hónap közepén sikerült elvégezni a pákai Petőfi Sándor út, harmadik ütemű felújítását. Elkészült és ünnepélyes keretek között adtuk át az új, 450 méter hosszú, három méter széles aszfaltburkolatú, fél-fél méteres padkával kiépített utat, amit nemcsak az itt élő családok használnak.
Cseresnyés Péter államtitkár a nyitóünnepségen gratulált a 17 milliós fejlesztéshez, azt kiemelve, hogy a Magyar Falu Program előnyeivel településünk is ügyesen sáfárkodik. Elmondta, hogy az infrastrukturális fejlődés a kormányzat törekvése igazolja, hogy fontos a vidéken élők életkörülményeinek folyamatos javítása. Az Orbán-kormánynak 50-60-70 éves lemaradást kellett bepótolnia, mert az aktuális, mindenkori kormányok ilyen hosszan nem figyeltek a vidék Magyarországára, a falun élő emberekre. A Páka–Ortaház közötti útszakasz például mintegy hatvan esztendeje kapott új burkolatot. Az óta csak alkalmi kutyázáson esett át. Az ideális állapot elérése, a forrásokhoz jutás, az elmaradás behozása, ahogy Pákán is, csak lépésről, lépésre megy. A község sok uniós, TOP-os, belügyminisztériumi és egyéb vidékfejlesztési pályázatot nyert el az elmúlt években – emelte ki a térség országgyűlési képviselője. Az új útra, az ott közlekedőkre Németh Csaba plébános kérte a Mindenható áldását.

– Milyen további pályázatok segítik Páka modernizálását?
– Egy TOP-os, a belterületi belvízelvezetés megoldását segítő pályázaton nemrégiben győztesként hirdettek ki bennünket. A 81 milliós, több utcát is érintő projekt előkészülete, tervezése már gőzerővel zajlik. Megindulnak a kotrási, a csapadékvíz-elvezető árkok tisztítási munkálatai. A hegyi részekről időszakonként lezúduló vízhozam és sár több helyütt részlegesen tönkre tette az árkok egy részét, így mindenképp indokolt a rendrakás, az iszapmentesítés. A legtöbb helyen, nyolc esztendeje már tettünk efféle beavatkozást, de ezzel a mostani programmal a csapadékvíz elfolyása könnyebbé, gyorsabbá válik. Közel ötmillió forintot nyertünk egy Leaderes pályázaton temetői parkoló kialakítására. A három és fél évvel ezelőtt beadott pályázatban szereplő építőanyag árak azóta jócskán megemelkedtek, ezért még minimum 3 milliós forrást kell találni arra, hogy a kivitelezés elinduljon.

– Milyen programokat bonyolítanak?
– A koronavírus járvány hullámai sok programot megtorpedóztak, de december első vasárnapján szeretnénk megtartani a helyi időseket köszöntő ünnepséget. Előtte szombaton pedig a hagyományos, sült gesztenyés, forralt bort is kínáló, termelői kiállítást is vásárt is beterveztük. Páka már nem csak Öveges professzor egykori lakóházának tulajdonosa, a Dömeföldi Tájház működtetője, a műemlék római katolikus barokk templom birtoklója, a barokk köztéri szobrok, a Háromszenteki kápolna, a bunkerek büszke faluja, hanem egy 900 éves múlttal rendelkező község.
Ha a pandémiás és az anyagi helyzet engedi, jövőre nagyszabású rendezvényeket kívánunk bonyolítani. A faluból elszármazottakat is szeretnénk majd megvendégelni. Nemrégiben egyhetes, tartalmas programmal ünnepelték a Pákai Magyar–Német Baráti Kör tagjai és a wesendorfi vendégeink a két település 30 éve tartó kapcsolatát. Pályázati segítséggel láttuk vendégül a Németországból érkezett barátainkat. Közös, élményekkel teli kirándulást tettünk Zalaegerszegre, Kistolmácsra, Egerbe és Egerszalókra.

Nemes Norbert

vissza az elejére

Árvíz után galambokon

Helyreállítás és fejlesztések

Galambokon idén tavasszal álltak neki a tavaly júliusi villámárvíz okozta károk részbeni felszámolásának. A mintegy 16 óra alatt lezúdult 200 milliméternyi eső mindkét tó vízszintjét jelentősen megemelte, melynek következménye a gátak átszakadása és az érintett falurészen árvíz kialakulása lett. Az évértékelő beszélgetést a sajnálatos esemény felidézésével kezdtük Szabó Tamás polgármesterrel.

– Már máskor is volt felhőszakadás, de ilyent, amit 2020. július 25-én történt még nem éltünk át. Az eső már péntek este megeredt és csak szombat délután állt el, amelynek súlyos árvíz lett a következménye. Száz családot kellett kitelepíteni, akiket a fedett piactéren helyeztünk el ideiglenesen. Az önkormányzat, a református egyház, a roma nemzetiségi önkormányzat a Galamboki Hagyományőrző Alapítvány és civilek egyaránt a károsultak megsegítésére siettek élelmiszercsomagok és tisztítószerek kiosztásával.

– Mi történt a károk helyreállítása érdekében?
– Idén márciusban a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a patak medrében lerakódott hordalékot eltávolította, a medret a belterület teljes hosszban kimélyítette, hogy alkalmas legyen az érkező csapadékvíz elvezetésére. Önkormányzatunk tavaly év végén kapta meg a 15 millió forintos vis maior támogatást, amit 10% önerővel egészítettünk ki. Ebből építettük újra idén tavasszal az elmosott két közúti és az egy gyalogos hidat. Egyelőre itt tartunk. Állami támogatás nélkül ugyanis nem megy a tó gátjainak helyreállítása, ami 340 millió forintot tenne ki. A mederkotrás és a mederfalak megerősítése szintén több száz millió forintos költséget jelentenének. Az önkormányzat keresi a pályázati lehetőségeket is, ezért is örülünk, hogy nemrég nagy részben rendeződtek a tó tulajdonviszonyai. Galambok jelenleg 93 százalékkal lett többségi tulajdonos úgy, hogy Zalakomár és Balatonmagyaród átadta részét. Most saját erőből végezzük a gát előtti terület tulajdonviszonyainak rendezését azért, hogy egy esetleges támogatás esetén erre már ne legyen gond.

– Milyen pályázatok megvalósítása adott feladatot idén?
– A Magyar Falu Program keretében 5 millió forintot nyertünk, amelyből térköves járdát és urnafalat létesítettünk a temetőben. A Belügyminisztérium 10 millió forintos támogatásából a Táncsics utcát aszfaltoztuk le. Az utca kapcsolódik a vis maior támogatásból helyreállított gyalogos hídhoz, így rövidebb az út a temető felé. A Kossuth utca temető felső bejáratához vezető szakaszának felújítására beadott pályázatunk sajnos nem nyert a Magyar Falu Programban. Tartaléklistára került, ahogy a közterület-karbantartó gépek beszerzése is. A Belügyminisztériumtól a tornaterem tetőfelújítására és hőszigetelésére kaptunk 13 millió forintos támogatást. Nemrég készült el a kivitelezés, amelyhez 2 millió forintot meghaladó önerőt tettünk.

A TOP-programon százszázalékos támogatottsággal 74 millió forint érkezik két kilométer hosszúságú csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítására és egy árvízcsúcs-csökkentő medence létesítésére. A beruházással megoldódhat a Honvéd utcai társasházak kertjeit rendszeresen elöntő esővíz, vagy a temetőt folyamatosan elárasztó csapadékvíz probléma.
A zártkerti utak felújítása érdekében több mint 70 millió forintos igénnyel nyújtottunk be pályázatot a vidékfejlesztési programra. Ugyanezzel a céllal a Herman Ottó Intézethez is adtunk be egy 15 millió forintos pályázatot, ami villanyhálózat létesítését is tartalmazza. Bízunk abban, hogy mindkettő támogatást kap, mert akkor két, egymáshoz kapcsolódó zártkerti útszakaszt tudnánk felújítani.

– Önerős beruházásaik is voltak?
– A sportöltöző épületének klub felőli részéhez fedett teraszt építettünk, amit külső világítással is elláttunk. A lelátó és kispadok tetejét felújítottuk elkezdtük térköves járda építését. Felújítottuk az irattárként és garázsként funkcionáló régi tűzoltószertár tetejét. Az iskola tornaterme tavaly BM pályázatból új padlóburkolatot kapott, amire csak tornacipővel lehet rámenni. Mivel nincs kultúrházunk, így a tornaterem szolgál rendezvénytérként. Megoldásként egy védőburkolatot kell lefektetni, amit 1,7 millió forintért szereztünk be. A Magyar Falu Programból megigényeltük a rendezvényeket illető egymillió forintos támogatást. Az összeg felét többek között az októberi gesztenyés napra fordítottuk. A másik 500 ezer forintot 300 ezer forint saját erővel kiegészítve egy 70 négyzetméteres rendezvénysátrat vásároltunk. A piactéri épület fedett, de nyitott teraszát feltekerhető szélfogó ponyvával láttuk el az északi oldalon. Később a többi oldalra is szeretnénk felszerelni ilyen ponyvákat.

– Mely rendezvények szolgálták még a kikapcsolódást?
– A piactér az árusítás mellett központi szerepet tölt be településünk közösségi életében. Rendezvényeink fontos helyszíne, amely idén, a korlátozások feloldását követően a családi napnak, a májusfa-kitáncolásnak, a szüreti felvonulásnak és a gesztenyés napnak adott helyet. A roma nemzetiségi önkormányzattal közösen szerveztük meg a szüreti felvonulást, amit kulturális roma délután és főzőverseny is színesített a piactéren.
A Rigó-hegyi Helységpincénél még az elmúlt évben a hegytulajdonosok és a helyi civilek összefogásával készült egy harangláb a trianoni békediktátum 100. évfordulójára. A kezdeményezést az önkormányzat is támogatta. Tavaly a koronavírus-járvány miatt nem tudtunk köszönetnyilvánító ünnepséget tartani a támogatóknak, ezért ezt idén október 23-án pótoltuk családi nap keretében, amelyen a harang is megszólalt, zárta a beszélgetést Szabó Tamás polgármester.

Antal Lívia

vissza az elejére