Egervár sikere a Magyar Falu Programban

116 millió forint az eddigi mérleg

Egervár az elmúlt három évben igyekezett kihasználni a Magyar Falu Program adta lehetõségeket. Az önkormányzat és a civil szervezetek fáradozását eredmény is kísérte. Számokban kifejezve 116 millió forintot tett ki az ez idáig elnyert támogatás, amelybõl többek között az Egervári Mesevár Óvoda és Mini Bölcsõde udvarának fejlesztését oldották meg. Október végi átadásán az elmúlt három év sikeres pályázatait is összefoglalták.

Az önkormányzat más pályázati kiírásokban is eredményesnek bizonyult, például a hat település által fenntartott óvoda tekintetében is. Gyerkó Gábor, Egervár polgármesterétõl megtudtuk, hogy az intézmény szisztematikus fejlesztését 2016-ban kezdték meg. Akkor a TOP-programon nyert 53 millió forintot Egervár önkormányzata, amelybõl az épületet újították fel. Ezt követõen megvásárolták a szomszédos ingatlan hátsó részét az óvoda udvarának bõvítése érdekében, amely alapját képezte a Magyar Falu Programban megfogalmazott projektterveiknek. 2019-ben az elsõ beadott pályázatukkal 5 millió forintot nyertek. Elbontották a régi szocreál betonkerítést, amely helyett egy új fém- és faléc szerkezetû kerítést építettek 200 méter hosszan a már megnövelt területet bekerítve. 2020-ban újabb 5 millió forintot nyertek a Magyar Falu Programon, amelybõl az elavult udvari játékokat cserélték újra kilenc fejlesztõjátékkal, többek között csúszdás várral, hatszögletû multifunkciós játékkal, babaházzal, rúgós játékkal és fészekhintával. A támogatásból az új eszközök telepítését és ütéscsillapító réteggel való ellátását is finanszírozni tudták. Az új játszóudvart szeptember elején, a nevelési év kezdetén vehették birtokba a gyerekek.

A területvásárral az udvar mögött egy parkoló kialakítására is lehetõségük nyílt, amelyhez az önkormányzat 100 tonna mart aszfaltot vásárolt kedvezményes áron a Magyar Közúttól. Az óvodát és bölcsõdét így már a biztonságos parkoló és udvar felõl tudják megközelíteni a szülõk, gyerekek és a pedagógusok és nem a nagy forgalommal terhelt 74-es fõút felõl. A bölcsõde és az óvoda udvarrésze közé egy járdát is létesítettek. Minderre mintegy 3 millió forint saját erõt fordított Egervár önkormányzata. A polgármester a további tervekrõl elmondta, hogy újabb játékeszközök beszerzését tervezik, és tavaszra az óvoda és bölcsõde épületéhez illõ új játéktárolót építenek meg önerõbõl. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az udvar tereprendezésében és az új növények telepítésében felajánlásaikkal és önkéntes munkájukkal részt vettek.

A polgármester kiemelte, hogy a Magyar Falu Program pályázatai nagyon jó lehetõséget adnak a vidéki kistelepülések, falvak infrastruktúrájának fejlesztésére, az ott élõk életminõségének javítására. Ez a program Egervár számára öszszesen 116 millió forint fejlesztési forrás felhasználását jelentette az elmúlt három évben. A közös fenntartású egészségház orvosi és egyéb eszközeinek bõvítésére három pályázatból 8 millió forintot nyertek. Ezt egészítette ki a Vasboldogasszony és Gõsfa önkormányzata által elnyert 6, illetve 2 millió forint. A pincedombi présház valamint a könyvtár tetõszerkezetének felújítására 15 millió forintot fordíthattak. Két pályázatból kommunális gépeket vásároltak: 15 millióból egy traktort különbözõ adapterekkel, 3 millió forintból pedig egy professzionális fûkaszát.
Gyerkó Gábor kiemelte, hogy a Magyar Falu Programból elnyert 40 millió forintból egy újabb közlekedésbiztonsági beruházást valósíthatnak meg.

A tavasszal kezdik meg a faluközponttól a várkastélyig tartó, járda nélküli szakaszon egy kerékpárút létesítését, amelynek elõnyét a gyalogosok és a kerékpárosok egyaránt élvezhetik majd. A faluház eszközfejlesztésére illetve bértámogatásra szintén 5 millió forintot használhatnak fel. A tartaléklistára került pályázataikkal kapcsolatban is jó hírek érkeztek a közelmúltban, így 5 millió forintból új kerítés épül a temetõ fõ út melletti szakaszára. A sportegyesület 6 millió forintot kapott épület-felújításra, a polgárõr egyesület 650 ezer forintot kerékpár, vadkamera és hangosító berendezés beszerzésére. Civil szervezeteik megvalósult projektjei közé tartozik az Egervári Helytörténeti és Községszépítõ Egyesület 6 millió forintos épület-felújítása, valamint az Egervár és Környéke Közösségi Összefogás júliusi családi napja, amelyre 500 ezer forintos támogatást nyertek.

Manninger Jenõ, a térség országgyûlési képviselõje azt hangsúlyozta, Egervár jó példa arra, hogy az uniós pályázatok után mennyire sokrétûen lehet fejleszteni a települést olyan kormányzati finanszírozású programok által, mint a Magyar Falu Program. Legfõbb cél a magyar vidék, a magyar falvak fejlesztése. Az alapinfrastruktúrát tekintve minden megújuljon, illetve a helyi igényekre épülõ fejlesztések valósuljanak meg az elkövetkezõ években is, úgy Egerváron és a szomszédos falvakban, és minden ötezernél kevesebb lakosú településen.

A polgármester azzal zárta a gondolatait, hogy idén a Belügyminisztérium támogatásával egy járdaszakasz építése is elkezdõdhet. A vidékfejlesztési programra beadott, újabb zártkerti út rendbetételét szolgáló pályázatuk sikerében is bíznak. A település folyamatos fejlõdése vonzerõként jelentkezik, az új utcában valamennyi telek elkelt, nyolc házat már fel is építettek a tulajdonosok. Az eladó ingatlan szinte nincs, ami éppen aktuálisan van, az pár hét alatt gazdát cserél. Örvendetes, hogy fiatalok is költöznek be. A lakosságszám növekedésnek indult a városi szintû infrastruktúrának és a korszerû intézményeknek (orvosi rendelõ, bölcsõde, óvoda, iskola) köszönhetõen, hangsúlyozta Gyerkó Gábor.

Antal Lívia

vissza az elejére

Csöde felfedezésre vár

Csöde Zala és Vas megye határán arról mutat példát, hogyan lehet kistelepülésként élni a mindennapokat, miként lehet erõs közösséget kovácsolni a mintegy 70 fõs lakosságból. Idén közterület-karbantartó eszközöket szereztek be, új falubuszuk is lesz, és persze rendezvényeket is tartottak. Feketéné Fellner Marianna polgármestertõl érdeklõdtünk, hogyan telt az év a kis faluban.

A pünkösdi falunapot még nem tudtuk megtartani a pandémia miatt, Anna-napi búcsút viszont igen, augusztus elsõ vasárnapján. Akkor emlékeztünk meg koszorúzással a falu elsõ és második világháborús áldozatairól, amit egyébként a falunapkor szoktunk. Valószínû, hogy felhagyunk a pünkösdi falunappal, ami sok munkával jár. Inkább az Anna-napi búcsúra helyezzük a hangsúlyt, amit kifejezetten a helyiek számára kívánunk megszervezni. A falunapkor köszöntött elszármazottakról nem fogunk megfeledkezni, egy más idõpontot jelölünk ki majd a találkozónak. Így szeretnénk elosztani a rendezvényeket, hogy könnyebb legyen azokat megszervezni. A falu lakossága öregszik, ezért egyre kevesebben tudnak segíteni ebben a munkában.
Az önkormányzat törekvése éppen ezért az, hogy fiatalokat csábítson ide. Tettek is ezért, Vigh László, a térség országgyûlési képviselõje segítségével, amelynek már meg is van az elsõ eredménye. Csöde szépsége, meghittsége, természeti környezete az ország távolabbi helyeirõl vonzott ide idén három családot, kettõt Pest, míg egyet Sopron mellõl. Telkeket vásároltak, ahol építkezni fognak a letelepedés szándékával.

Csöde bár zsáktelepülés, egyáltalán nincs elzárva a külvilágtól. Zalalövõ 5 kilométerre van, Õriszentpéter 15 kilométerre, Zalaegerszeg is csak 27 kilométerre. Nincsenek legyõzhetetlen távolságok, mert nagyon jó a buszközlekedés és Felsõjános-fán vonatra is tudnak szállni a lakosok. A falugondnoki szolgálattal mindent meg tudunk oldani, és jövõ márciusban megérkezik az új falubusz is. A Magyar Falu Programból nyertünk még két pályázatot, amibõl kistraktort, hótolót, benzines fûkaszát, valamint damilos fûnyírót, mulcso-zót és rézsûvágót szereztünk be. Ez nagy segítség a tízhektáros terület és a két temetõ gondozásában, amit a karbantartó, a közmunkás és a falugondnok végez. Sokan nem tudják gondozni területeiket, mert például nincs ember, akire rábízhatnák. Ezért tervezzük azt, hogy az önkormányzat vállalja fel ezt a munkát, amivel bevételi forráshoz juthatnánk.

Büszkék lehetünk arra, hogy a települést mindenki magáénak érzi. Nagyon összetartó közösség a miénk, legyen szó társadalmi munkáról vagy rendezvények szervezésérõl. Nemrég az idõseket köszöntöttük. Ha a járványhelyzet engedi, megtartjuk az adventi vasárnapokat, amelyek tavaly elmaradtak. Az Együtt Csödéért Alapítvány a saját magunk által készített termékekbõl kézmûves vásárt tervez rendezni, melynek bevételét a lakosságra, az õket érdeklõdõ programokra szeretnénk fordítani.
Összetartás nélkül egy kis falu nem létezhet. Mindemellett fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Magyar Falu Program, amely esélyt ad megmaradásuknak. Köszönet ezért a kormánynak és Vigh László országgyûlési képviselõnek, hangsúlyozta végül a polgármester.

Antal Lívia

vissza az elejére