A Zala Megyei Felzárkózás-politikai együttműködésről

Az együttműködésen van a hangsúly

A megyei önkormányzat a közelmúltban tartotta a VII. Zala megyei Felzárkózási Fórumot. Az eseményen Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke, a Zalai Innovatív Foglalkoztatási Paktum irányítócsoportjának elnöke mondott köszöntőt. Kiemelte: a 2017-ben kezdődött projekt eredményesen zárult 2020 október 31-én, a fenntartási időszakban is évente ülésezik. Reményeik szerint a pályázat 2022 második felében folytatódik. A részletekről Pácsonyi Imrét kérdeztük.

– Az EFOP projekt alapvető célja megyei szintű koordinációs és konzultációs rendszer kialakítása volt annak érdekében, hogy a felzárkózás-politikai együttműködések megyei szinten is kialakuljanak, rendszeressé váljanak, és esélyteremtő módon hassanak vissza az egyes települések lakosságának életére, növelve a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést – fogalmazott az alelnök.
– Milyen tevékenységekről volt szó?
– A projekt felhívása több, a cél elérését szolgáló tevékenységet is megemlít. Így például megyei szinten felzárkózási szakemberek jelenlétének biztosítását, új együttműködések kialakítását, megyei felzárkózási fórumok létrehozását, szolgáltatási hiányok és szolgáltatási utak feltérképezését, megyei esélyteremtő paktum létrehozását, közösségi együttműködést erősítő rendezvénysorozatokat és a nyilvánosság megteremtését a lakossággal.

– Mit jelent pontosan az út-térkép?
– Készült egy szolgáltatási út-térkép járásonként, ami felmérte, hogyan férnek hozzá az emberek a közszolgáltatásokhoz. A helyi esélyegyenlőségi programot is áttekintették és létrejött egy együttműködési keretrendszer a partnerek között. A felzárkóztatás csak úgy hatékony, ha a hivatalok, az intézmények szorosan együttműködnek.

Megtudtuk, a Zala megyei Felzárkózási Fórum két munkacsoportot hozott létre: a Nők, gyermekek fogyatékosok és idősek felzárkózásával foglalkozó munkacsoportot, valamint a Romák és mélyszegénységben élők felzárkózásával foglalkozó munkacsoportot. Ezekben a csoportokban a megyei önkormányzat és az SZGYF munkatársain kívül, a szociális ellátórendszerben, az egészségügyben, illetve a rendvédelemben dolgozó szakemberek, civil szervezetek képviselői és a roma nemzetiségi önkormányzat tagjai vettek részt. Feladatuk a szolgáltatási hiányok kiküszöbölését segítő együttműködések feltérképezése volt. És természetesen megoldási javaslatok is születtek.

– A projekt leglátványosabb része a közösségi együttműködést erősítő rendezvények lebonyolítása volt. Az elmúlt három évben tizenkét rendezvényt tartottunk, a hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódóan szükség volt széleskörű, az adott témában érintett lakosságot is bevonni. Elsősorban szemlélet és befogadás erősítése végett – mondja az alelnök és hozzáteszi: – a hangsúly az együttműködésen van, hogy a civil szervezetek, a hatóságok és az intézmények segítsék egymás munkáját.
A záró felzárkózási fórum résztvevői megismerkedtek a „Dream Road” projekttel, mely a roma közösségeket érintő kihívásokra keresi a választ, és hangsúlyosan felzárkóztatást célzó, majd a „Women-Puls” projekttel, ami a közszférában dolgozó női munkavállalók helyzetével foglalkozik.

vissza az elejére

Ülésezett a megyei védelmi bizottság

Elismerés a munkáért

A Zala Megyei Védelmi Bizottság legutóbbi ülésén a testület által az elmúlt évben alapított Zala Megye Védelméért emlékplakettel ismerték el Egri Gyula tűzoltó ezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjének a védelmi igazgatásban végzett kiemelkedő tevékenységét.

Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, a testület elnöke elmondta, hogy Egri Gyula korábbi és jelenlegi beosztásában példaértékűen segítette a megyei védelmi bizottság munkáját többek között a murai árvízi védekezés, a villámárvizek, a migránsválság valamint a járványhelyzet kezelése során.
A Megyeházán tartott október 28-i ülésen kilenc napirendi pontot tárgyalt a bizottság. Dr. Sifter Rózsa eredményesnek értékelte a járvány eddigi három hullámában végzett védekezést. Az országos oltási munkacsoport által meghatározottak szerint jó ütemben és sikeresen szervezték meg az oltási kampányokat. Mint mondta, a negyedik hullám ugyanúgy igényli a felkészülést az államigazgatási szervek és az egészségügy részéről. A védelmi bizottság is mindent megtesz annak érdekében, hogy növekedjen az átoltottság. Arra biztatják az állampolgárokat, hogy adassák be az első oltást, illetve a második majd a harmadik vakcina beadásával haladjanak az oltási programmal.

A megyében zajló árvízvédelmi fejlesztésekről Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adott tájékoztatást. Elmondta, 2020-ban két záportározót adtak át Murarátkán és Zalaszántón. A Szévíz-csatorna rendbetételére 500 millió forintot fordítanak. A munkálatok a jövő évben kezdődnek meg és 2023-ban fejeződnek be. Zalamerenyén már zajlik a jóléti víztározó helyreállítása, amelyre az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kaptak 40 millió forintot. Előkészítés alatt áll a Nagypáli-patakon elvégzendő beavatkozás, ami a zalaegerszegi északi ipari park csapadékvizeinek egyik fő elvezetője. A tervezés és felmérések költségeihez az Országos Vízügyi Főigazgatóság biztosítja a forrást. A kivitelezés finanszírozása érdekében az ITM nyújt be majd kormány-előterjesztést.

 Nagykanizsa önkormányzata elindította a Principális-csatorna jobb parti töltése helyreállításának folyamatát. Letenye önkormányzata pedig támogatást nyert záportározó építésére a Béci-patakon. Mindkét beruházás megvalósításához a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai támogatást ad. Fontos feladat a Mura védtöltéseinek megerősítése az elkövetkező időszakban, hogy azok állapota ne legyen gátja a molnári vízmű tervezett fejlesztésének, továbbá az itteni valamint a Murake-resztúrnál kialakítandó kerékpárút létesítésének.

Az ülésen elhangzott, hogy október 23-i nemzeti ünnep alkalmából „Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokozat” elismerést kapott dr. Sifter Rózsa, Zala megye kormánymegbízottja, a Zala Megyei Védelmi Bizottság elnöke, a honvédelem támogatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

– AL –

vissza az elejére