Teskánd: céltudatosság a fejlesztésekben

Teskándon a bölcsõde bõvítése és áthelyezése érdekében nagy elõrelépés történt azáltal, hogy az önkormányzat tulajdonába vette az egykori iskolakápolnát. Ez az egyik fejlesztési elképzelése a helyhatóságnak, amely a pályázatok nyomon követése mellett azon irányelvek mentén halad, amelyeket a képviselõ-testülettel együtt határozott meg a választásokkor.

– Az élet persze mindig hoz valamilyen változást, ami a tervet felülírja, így ha kedvezõ pályázati lehetõség kerül látókörünkbe, akkor azzal igyekszünk élni. A legfõbb célunk az, hogy minden pályázati projektünk úgy valósuljon meg, ahogyan azt mi szeretnénk – fejtette ki Sipos László, Teskánd polgármestere.

– Mi az elképzelésük a bölcsõdével kapcsolatban?
– Jelenleg az általános iskolában van a bölcsõde, ami az emelkedõ iskolai gyermeklétszám és a növekvõ bölcsõdei férõhelyigény miatt változtatást igényel. Ebben sikerült megtenni az elsõ lépést. A múlt év végén ingatlancserével tulajdonunkba tudtuk venni a volt iskolakápolnát a helyi egyházközségtõl. Ide költöztetnék át, illetve itt alakítanánk ki a már kétcsoportos bölcsõdét, ami közös udvarral szomszédos lenne az óvodával. Az iskolakápolna épülete teljes körû rekonstrukcióra szorul, ami jelentõs összegbe is kerül. A Pénzügyminisztérium országos bölcsõdefejlesztési programjára adjuk be pályázatunkat. Bízunk benne, hogy támogatást kapunk. A bölcsõde átköltöztetésével hely szabadulhat fel az iskolában. Ez azért fontos, mert a növekvõ gyermeklétszám miatt folyamatos a párhuzamos osztályok indításának lehetõsége. Itt említeném meg, hogy iskolánk tavaly volt harminc éves. A jubileumra elkészült iskolánk névadójának, Csukás István író, költõ, a Süsü, a sárkány szerzõjének szobra. A Szabolcs Péter szobrászmûvész által készített kompozícióban a Süsü is helyet kapott.

– Milyen projektek megvalósítása határozta meg az elmúlt idõszakot?
– Az egyházközség beruházásában befejezõdött a Szent Ilona kápolna külsõ rekonstrukciója. Az odavezetõ út felújítása van még hátra, amelyre a Magyar Falu Programból nyert támogatást önkormányzatunk. Funkcióját tekintve azt szeretnénk, hogy ez az egyedülálló Árpád-kori templom és környéke vallási és kulturális központtá váljon, megõrizve a maga természetességét. A Magyar Falu Programból még nyertünk támogatást az óvoda tanuszodájának felújítására. A falszerkezetet tönkretette az állandó pára, ezért új gipszkarton-rendszert építettünk be. Erre raktunk félre saját forrást. A pályázat megnyerése miatt végül a tartaléklistán zöldfelület-karbantartó eszközként nyert 50 lóerõs traktort és a rézsûnyíró adaptert egészítettük a saját erõvel egy pótkocsi és a hozzátartozó adapterek megvásárlásával. Ezzel egy komoly zöldfelület-karbantartó eszközparkhoz jutottunk, melyet a szakértõ karbantartó csapatunk maximálisan ki tud használni.

Tavaly a „Tisztítsuk meg az országot!” projekt keretében 1,7 millió forint támogatást kaptunk egy területet rendbetételére. Volt is mit megtisztítani, mert 102 tonna nyesedéket illetve illegális hulladékot szállított el a Zala-Müllex. Ezen a területen egy bekerített zöldhulladék-tárolót létesítünk a közeljövõben, ahol nyitva tartás szerint a lakosság is el tudja helyezni a kertjükben a növényzet metszése során keletkezett ágakat, nyesedékeket.
A Toldi és a Petõfi utca között elkészült a zárt csapadékvíz-elvezetõ rendszer, ami a domboldalról a patakba vezeti le a vizet. Erre a TOP-programon nyertünk 30 millió forintot, ami a legszükségesebb teendõk elvégzésére volt elegendõ.

– További tervek?
– Az utak állapota sok helyszínen igényelne beavatkozást. Ezek között is a Tölgyfa utca felújítását szeretnénk elsõként elvégezni, ahová sok gyermekes család költözött be, és ahol már csak egy-két telek van, ami még nincs beépítve. A templom felé vezetõ út mellett is vásárolják a telkeket építkezés szándékával, ami miatt jelentõs teherforgalom várható. Így ennek az utcának a felújítását is meg kell oldanunk a késõbbiekben. Járdáink is rekonstrukcióra várnak. Göcsej irányába kerékpárút létesítésében gondolkodunk, ami csatlakozna a Zalaegerszegre vezetõ kerékpárúthoz a Szentmihályfai-patak mentén. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert Zalaegerszeg és Teskánd kerékpáros összeköttetése már tervezés alatt áll a megyeszékhely beruházásában.

– Idén milyen rendezvényeket kívánnak tartani?
– Tavaly a járványhelyzet nem sok lehetõséget adott, így településünk elsõ írásos említésének 750 évfordulójáról is csak szóban tudtunk megemlékezni. Idén augusztus végén, szeptember elején tervezzük megtartani a jubileumot, amelynek leghitelesebb helyszíne nem lehet más, mint a Szent Ilona-kápolna. Szeretnénk megreformálni rendezvényeinket, hogy azok elsõsorban a helyi lakosságnak szóljanak. A falu elején magánberuházásban nagy ütemben épül az új lakótelep. Az ott élõkkel vajmi kevés a kapcsolatunk, ezért õket is várjuk, hogy a falu közösségének részévé váljanak. Fontosnak tartjuk a helyi identitás, valamint a magyarságtudat erõsítését. A Hõsök napját ezért szeretnénk idén másképp megtartani egy elõadással, ami a császári és királyi 48-as gyalogezred történetét idézi fel. Azt szeretnénk, hogy hazánk történelmével kapcsolatos megemlékezéseknek egy helyszíne legyen, mégpedig a híd utáni kis emlékpark, ahol már áll egy kereszt és egy ivókút. Itt alakítjuk ki a Hõsök parkját, ahová az elsõ világháborús emlékmûvet is tervezzük áthelyezni.
A magyarságtudat erõsítése érdekében átformáltuk településünk címerét. A félhold mellé egy napot helyeztünk, hiszen a nap és a hold szimbólum a magyar kereszteken, kopjafákon is megjelenik. Címerünk napjának hét ága van, utalva a hét vezérre, de gondolhatunk a „hét ágra süt a nap” szólásra is.

Antal Lívia

vissza az elejére

Nemessándorházán

A kultúrház bõvítését tervezik

Nemessándorházán a Magyar Falu Program segítségével közterület-karbantartó berendezéseket szereztek be, amelyeket tavaly decemberben, a negyedik adventi gyertya meggyújtása alkalmával adták át ünnepélyesen. A település önkormányzata más beruházásokat is megvalósított az elmúlt évében. Jövõre vonatkozó elképzelésekkel is rendelkezik, amelyek közül a legfontosabb a kultúrház felújítása, bõvítése lenne.

– Az elmúlt évben három pályázatunk nyert, melyek egyike volt a kommunális eszközpark fejlesztése. A kistraktor, pótkocsi, sövényvágó, áramfejlesztõ, sószóró, ágaprító, fûnyíró, rézsûzúzó, hótoló, fûnyíró és akkus fúró beszerzésére 12,4 millió forintot fordíthattunk a Magyar Falu Programból – ismertette Antal Sándorné polgármester. – A Dózsa György utca árokkal kísért szakaszának felújítása érdekében a Belügyminisztérium pályázati lehetõségével éltünk, ami közel 20 millió forintot hozott. Ez a pályázat 15 százalékos önerõt igényelt, vagyis az elnyert támogatáshoz 3 millió forintot tett hozzá önkormányzatunk. Mivel ez az összeg csak egy bizonyos hosszra lett volna elegendõ, ezért képviselõ-testületünk a teljes hossz rekonstrukciója mellett döntött, ami plusz 7,7 millió forint saját erõt vett igénybe. A falu nevében ezúton is kifejezem köszönetemet Sándor Csabának, a Delforg Kft. ügyvezetõjének, aki ebbõl a költségbõl egymillió forintot és annak áfáját vállalta át.

A Magyar Falu Programra pályázatot adtunk be a kulturális programok támogatására is egymillió forint összegben, amit megkaptunk. Sajnos a temetõ felújítására 5 millió forint igénnyel beadott pályázatunk nem nyert, de a hõsi emlékmû és a nagy kereszt állagmegóvási munkálatait elvégeztük. A temetõ parkolóját pedig önkormányzati tulajdonba vettük. Itt szeretném megemlíteni, hogy a búcsúszentlászlói Szent László Plébániatemplom rekonstrukciójához tavaly is hozzájárultunk 500 ezer forinttal. Az iskolásoknak 50 ezer forintot, míg az óvodásoknak 30 ezer forint beiskolázási támogatást adtunk. Az elmúlt évben befejeztük a vadkerítés építését, valamint a szolgálati lakás ablakainak cseréjét és áramellátásának felújítását.

– Milyen elképzeléseket fogalmaztak meg a jövõt illetõen?
– Terveink megvalósítása tekintetében az óvatos tervezés mellett elsõdlegesnek tartjuk a pályázati lehetõségek kihasználását, hiszen amit szeretnénk, azt csak önerõbõl nem tudjuk megvalósítani. Fontos lenne a temetõ kerítésének befejezése, illetve egy lélekharang felállítása, amelyre a Leader-programból várunk támogatást. Szeretnénk folytatni a Rákóczi utca árokburkolatának építését. A belterületi utak felújítása érdekében a Széchenyi Terv Plusz program pályázati lehetõségeivel kívánunk élni. Nagyon régi vágyunk a faluközpont további szépítése az út rekonstrukciójával, amivel egy kis körforgalom, illetve buszforduló jöhetne létre, miután a hely is meg van hozzá.
Legfõbb tervünk a kultúrház épületének bõvítése, amely helyet adna az új színpadnak. Mivel az épület fûtését fatüzelésû kályhával oldjuk meg jelenleg, a fûtés korszerûsítése illetve a villamos hálózat felújítása is a szándékunk. Ez jelentõs összegû beruházás lenne. Minden attól függ, hogy megvalósítására lesz-e lehetõségünk a Magyar Falu Programban vagy más pályázati kiírásban.

– Hogyan gondolkodnak kulturális programjaikról?
– Szeretnénk továbbra is megtartani hagyományos rendezvényeinket és ünnepeinket, de szívesen veszünk új ötleteket is ezen a téren. A járványhelyzetre való tekintettel tavaly júniusig online formában lehetett részese a lakosság a programoknak. Július végén íjásztábornak adtunk helyet nagy érdeklõdés mellett. A hónap utolsó napján tartottuk meg a falunapot. Augusztus 19-én az államalapításról emlékeztünk meg, október közepén pedig az idõseket köszöntöttük.
Bízunk abban, hogy idén is lesz lehetõségünk a település fejlesztésére. A tervekrõl már beszéltem. Tudjuk azt is, hogy ezek mind-mind sok pénzt és munkát igényelnek. Anyagi lehetõségeink majd megmutatják, meddig nyújtózkodhatunk, mit tudunk ezekbõl megvalósítani – zárta a beszélgetést Antal Sándorné polgármester.

Antal Lívia

vissza az elejére