Tüskeszentpéteri liszt továbbra is a polcokon

Az alapanyagárak jelentõs növekedése ellenére eredményes tudott maradni a Zala-Cereália Kft. 2021-ben is. Jól kezelték a járványhelyzetet is, ami nem okozott leállást, így Zala megye egyetlen mûködõ malmában töretlenül zajlik a méltán közkedvelt Tüskeszentpéteri liszt elõállítása.

– A 2020-as és a 2021-es év gazdálkodását minden ágazatban megviselt a járvány. Nekünk is elég nagy kihívásokkal kellett szembenéznünk – mondta Király László, Zala-Cereália Kft. ügyvezetõ igazgatója, aki az okokat is kifejtette. – Az elmúlt idõszakban alapanyagköltségeink jelentõsen növekedtek, összességében mintegy 40 százalékkal, elsõsorban a terményfelvásárlási árak elszabadulása miatt. Malomipari termékeink szempontjából a búza, a takarmánygyártás és az állattartás oldaláról a búza és a kukorica. Emellett jelentõsen megdrágultak a takarmánygyártás egyéb alapanyagai is, mint a napraforgódara, a repcedara vagy a premix. Ez a nem várt költségnövekedés ugyan lerontotta eredményünket, de ennek ellenére sikerült mind a két évet, és úgy néz ki, hogy a tavalyit is, eredménnyel zárni. Árbevételeink növekedtek, ami nem tükrözi a valóságot, hiszen a költségnövekedés ellentételezése miatt meg kellett emelni eladási árainkat. Az árbevétel-növekedés éppen emiatt nem jelent többlet profitot.

– A járványhelyzetet okozott-e nehézséget a termelésben?
– Szerencsére nem. Élelmiszeripari üzemként egyébként is szigorú higiéniás elõírásokat kell betartanunk. Ehhez társítottuk a járványhelyzettel kapcsolatos rendelkezéseket. Maszkot viselnek munkatársaink. Nagyobb számú megbetegedés nem fordult elõ dolgozóink körében, így sem a malmot, sem a keverõüzemet nem kellett leállítani. Folyamatos a termelés, amelyhez biztosított a szükséges alapanyag-mennyiség is. A tavaly felvásárolt búza, kukorica és más termékek a raktárakban vannak. Ennek megfelelõen tudjuk ellátni piacainkat, csomagolt Tüske-szentpéteri liszttel az áruházakat, zsákos és ömlesztett liszttel a pékeket. Minõségérõl elmondható, hogy kiváló, hiszen a tavaly felvásárolt búza 70 százaléka malmi minõségû volt. A kereslettel is elégedettek lehetünk a liszt és a takarmány tekintetében egyaránt. Takarmány oldalon, miután nyár óta tovább drágultak az alapanyagok, csak a rendelkezésre állókból gazdálkodunk. A volument persze lehetne növelni, új vevõket kiszolgálva, de emiatt nem tudjuk.

– A búza árnövekedése a lisztárban is megmutatkozik.
– Valóban, így a kenyér árának emelkedésében is. Nem a malmok és a pékek akarják emelni az árat, ami viszont elkerülhetetlen a búza felvásárlási árának növekedés miatt. Élelmiszerár-robbanás következett be. Ekkora áremelkedés, ilyen rövid idõ alatt az elmúlt ötven évben nem fordult elõ, ami egyértelmûen a pandémiával függ össze.

– Milyen beruházásokat terveznek?
– Két állattartó telepünk korszerûsítésére nyertünk támogatást. Õsszel a takarmánykeverõ üzemek felújítására, bõvítésére kiírt pályázattal is éltünk. Idén február végén újra megjelenik az állattartó telepekre vonatkozó kiírás, amelyre ismét pályázatot nyújtunk be. Így reményeink szerint négy beruházásunk kezdõdhet el, illetve valósulhat meg 2022-ben.

Antal Lívia

vissza az elejére

Beruházások átadása Hottón

Hottón új ravatalozót építettek a szentmihályfai temetõben, valamint egy szakaszon új aszfaltos utat létesítettek a Szabadság utcában. A közelmúltban ünnepélyes átadással zárták mindkét beruházást, melyek megvalósítását a Magyar Falu Programon elnyert támogatás is segítette.

Halász Ernõ István alpolgármester elmondta, hogy a régi, romos ravatalozót elbontották, és helyére egy teljesen újat építettek, amellyel jogos igénynek tettek eleget. A végtisztesség megadására valóban impozáns ravatalozó létesült, amit Császár János építész tervezett. A kivitelezést a Rapi-Ép Bt. végezte. A beruházásra jelentõs önerõt, 16 millió forintot fordított az önkormányzat. A Magyar Falu Programon elnyert 3 millió forintos támogatással 19 milliót tett ki a végösszeg. A másik beruházás a Szabadság utcát érintette. Egy földes útszakaszt tettek járhatóvá illetve aszfaltossá 66 méteren, amely az utolsó lakóházig vezet. A Vasi Aszfalt Kft. végezte a kivitelezést, ami 4,2 millió forintba került, és amit teljes egészében a Magyar Falu Programból finanszíroztak.

Az alpolgármester érdeklõdésünkre elmondta, hogy pályázatot adtak be a Hottó településtáblától a tehenészeti telepig tartó 300 méteres külterületi útszakasz felújítására. Ennek összköltsége 45 millió forint, amelybõl 2,5 millió forint önrészt vállalnak. A település ugyancsak régi vágya teljesülhet az innét Teskándig vezetõ út rekonstrukciójával, ami a Magyar Közút végez el, várhatóan idén. A nagyon rossz állapotú, balesetveszélyes út megújítása a közlekedésbiztonságot szolgálja. Az alpolgármester kiemelte, Hottó arculatát egyedivé teszi völgyes-dombos táji környezete. Az önkormányzat elkötelezett abban, hogy ezt óvja, de fejlesztéseket is megvalósítson az itt élõk javára. Ebben a szándékban nagy segítség a Magyar Falu Program.
Vigh László, a térség országgyûlési képviselõje, miniszteri biztos azt hangsúlyozta, hogy a három éve mûködõ Magyar Falu Programmal fókuszba kerültek a kistelepülések. Utak, járdák, intézmények újulnak meg sorra, ahogy Hottón is. Az internet világában minden elérhetõ, így elmondható, hogy elõnnyé változott falun élni.

– liv –

vissza az elejére