A B.L. Agrokem Kft. tanfolyamot szervezett integrátori körének

Eredményes legyen a termesztés

Akeszthelyi székhelyű B.L. Agrokem Kft. idén 30. alkalommal szervezte meg téli felkészítő tanfolyamát az alsópáhoki Kolping Hotelben. A négy napos rendezvényen integrátori körének gazdálkodói a növényvédő szereket forgalmazó cégek ajánlásai mellett azokról a jogszabályi változásokról is hallhattak, amelyek újabb kihívások elé állítják a szántóföldi növénytermesztőket.

Erről Simonfalvi Elemér, a B.L. Agrokem Kft. ügyvezető igazgatója adott tájékoztatást. Úgy vélekedett, hatalmas változás előtt áll az agrárium, amelynek előszele volt a soha nem látott mértékű árrobbanás az élelmiszer alapanyagok és a takarmányok piacán, ami az inputárak jelentős emelkedését is maga után vonta.

- EU-s csatlakozásunk óta egyre jobban korlátozzák a növényvédő szerek felhasználását, most pedig elérkeztünk oda, hogy a földalapú támogatást a felhasznált növényvédő szer mennyiségéhez fogják meghatározni. Várhatóan négy kategória lesz kockázati besorolás alapján, amit pontoznak. Így bizonyos ponthatár fölött már nem szabad növényvédő szert használni, vagy a támogatást vonják meg. A szakma e mögött politikai döntést lát, amelynek hátterében az egyre nagyobb teret kapó zöld mozgalmak állnak. Elég egyes hatóanyagokra illetve növényvédő szerekre kitalálni, hogy káros az emberre vagy a környezetre, holott ezt vizsgálatok sokszor nem is bizonyítják. Viszont ezzel az állítással bizonyos szerek kivonását illetve a felhasználás csökkentését generálják.

Mindez hátrányosan befolyásolja a termelők jövedelmezőségét, hiszen például hatékony rovarölő szer már alig van a kezünkben, ami miatt nagymérvű rezisztencia alakulhat ki. A gombaölő szereknél a következő év lesz egy nagy választóvonal, mert a leghatékonyabb szercsoport egyike fog eltűnni a palettáról. Az Európai Unió célja, hogy 2030-ig a 2020. évi növényvédőszer-felhasználást illetve az ezáltal okozott környezeti és egészségügyi kockázatot 50 százalékkal csökkentse. Úgy véljük, a szerkivonás adja majd ennek a 25 százalékát, a másik 25 százalék pedig az ökogazdálkodás mértékének növelésével lesz meg. A probléma ezzel az, hogy a ma termesztett növények az elmúlt 50-60 év nemesítésének eredményei, amely a minél nagyobb hozamra és a minél jobb minőségre irányult. A betegség-ellenálló képességükre viszont nem, hiszen megfelelő kemikáliák álltak rendelkezésre. Ebből adódóan ezek a fajták nem fogják megállni helyüket az ökogaz-dálkodásban.

A biológiai növényvédelem irányába tolódik el a hangsúly, ami baktériumok és predátor (ragadozó) gombafajok alkalmazását jelenti bizonyos betegségek és kártevők ellen. A félelmünk az, hogy akár a baktérium, akár a gomba, mint biológiai készítmény nagy volumenű kijuttatása a szabad természetbe mutációt indíthat el. Nem beszélve arról, hogy egyes gomba- illetve baktériumfajok sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint az engedélyezett szerek esetleges hatóanyag-maradéka. Úgy véljük, sokkal nagyobb lesz az élelmiszerbiztonság kockázata, mint most a jó minőségű illetve az elegendő mennyiségű élelmiszerek tekintetében.

A szántóföldi növénytermesztőknek az integrált növényvédelem elveinek is meg kell felelniük. Vagyis nagyon körültekintően kell eljárni a növényvédő szerek használata során, amelyeket csak a legeslegindokoltabb esetben lehet kijuttatni, nyilván a meghatározott dózisban. Oda kell figyelni bizonyos növényvédő szerek korlátozására is, ami azt jelenti, hogy egy termesztési ciklusban hányszor lehet alkalmazni. Ennek az ellenőrizhetősége érdekében a NÉBIH által üzemeltetett elektronikus felületre kell a gazdálkodóknak felvinni egy adott növényvédő szer használatát a permetezés előtt, illetve a permetezéssel egy időben. Változás az is, hogy a növényorvosok, akik korábban ellenőrizték és aláírták a permetezési naplót, kikerülnek ebből a rendszerből. Viszont megnő a gazdálkodók felelőssége, hogy az azonnal látható és ellenőrizhető elektronikus dokumentumok a valóságot és a szakszerűséget tükrözzék.

Integrátorként az a feladatunk, hogy felkészítsük partnereinket ezekre a kihívásokra, illetve megoldásokat kínáljunk. Most, hogy az egekben van a műtrágya ára, a magas terményárak mellett is nagy a kockázat. A korábbi években elkezdett precíziós szolgáltatásokkal tudunk segíteni a termelőknek. Ilyen a foto spektrális szolgáltatásunk, amivel a nitrogénhasznosulást vagy a stressz detektálását tudjuk végezni. Tehát nem várjuk meg, hogy kialakuljanak a szemmel látható hiánytünetek vagy fertőzések a növényen, hanem elébe megyünk a bajnak. A megelőzés már pedig mindig olcsóbb. Ez az együttműködés sokkal több kontakttal jár, mert a növényállomány szemlézését sűrűbben kell végezni, de ezáltal okszerűbbé is tehetőek a beavatkozások. Ebben a tekintetben nagy előrelépés lesz a drónos növényvédelem. Szabályozásáról szóló rendelet február 23-án lépett hatályba. Jelenleg azonban csak kevés növényvédő szer engedélyezett a drónos kijuttatásra. Annak érdekében, hogy az engedélyezett készítmények köre bővüljön, a gyártóknak és a forgalmazónak kellene mihamarabb lépni.
Örömünkre szolgál, hogy tanfolyam iránt nagy volt az érdeklődés. A termelők komolyan veszik az előttük álló feladatokat – amelyből az elmondottak alapján van is bőven –, hiszen közös érdekünk, hogy eredményes legyen termesztés.

Antal Lívia

vissza az elejére

Gabona Gazdák Mezőgazdasági Szövetkezete

Biztos háttérrel a termelők mögött

A Gabona Gazdák Termelői Csoport Szövetkezete azzal a céllal jött létre, hogy a termelőket közös érdekcsoportba tömörítve közös értékesítéssel hozza helyzetbe. Ennél fogva a kisebb termelőket nagyobb értékesítési szintre, míg a nagyobbakat még nagyobbra emelje. Az egységes minőség képezi ennek alapját, hiszen így lehet sokkal könynyebben és biztonságosabban piacra vinni a terményeket, mondta érdeklődésünkre Simonfalvi Elemér kereskedelmi vezető.

– Az államilag elismert szövetkezetünknek jelenleg 48 tagja van, többsége zalai. Bárki beléphet, aki az alapszabályunkat elfogadja, melyek közül a legfontosabb, hogy a tagoknak terményeik legalább 95 százalékát a szövetkezeten keresztül kell értékesíteniük. A szövetkezet tagjaival szemben nonprofit, vagyis nem képez árrést. A kifizetésekkel nem késlekedünk, sok esetben előre is fizetünk. Szövetkezetünk működését az Európai Unió támogatja évi 100 ezer euróval. Egyelőre csak elvileg, mert a magyar kormánytól még egyszer sem kaptuk meg, amivel nem vagyunk egyedül az országban. Szövetkezetünk ettől függetlenül működőképes, mert egy példaértékűen összekovácsolódott tagság áll mögötte. Előnyt jelent számukra az európai uniós szempontok szerinti működés is, ami plusz pontokat jelent pályázataiknál. A tárolók bérlésének díját sem hárítjuk át, továbbá átvállaljuk a be-kitárolás vagy a terményfertőtlenítés költségét.

– Milyen kihívásokat jelent az élelmiszer-árrobbanás?
– Az élelmiszer-árrobbanás következtében nagyon elszaladtak a terményárak. A termelőket ez az okból érinti kedvezőtlenül, mert egyes inputgyártók igyekeznek kihasználni ezt. Jelentős drágulás következett be a gépek, alkatrészek, a műtrágya piacán, nem beszélve a magas energiaárakról. A többségében külföldi növényvédő szereknél is infláció mértékű áremelés várható. A gazdák félelme az, mi történik akkor, ha jön egy rossz év, kevesebb termés lesz, illetve visszaesnek a terményárak. Vajon a magas inputárakkal mit tudnak majd kezdeni? A magas terményárak miatt kínlódik az állattenyésztés. Ha sokan felhagynak vele, takarmányfelesleg fog képződni, ami a terményárak zuhanásában köszön vissza. Ezek az aggodalmak

– Mit tud tenni a szövetkezet ez ellen?
– Szerencsére stabil felvevő piac áll mögöttünk. A felvásárolt termények nagy részét olyan tőkeerősebb mezőgazdasággal rendelkező országokba exportáljuk, mint Olaszország, Ausztria vagy Németország.

– Milyen fejlesztéseket terveznek?
– Zalaegerszegi telephelyünkön újabb tárolót vettünk bérbe, növelve a tárolókapacitást. Egy 120 millió forintos technológiai fejlesztést hajtunk végre, amely a betárolt termények minőségének megőrzését szolgálja. Mivel hoszszú távú tárolásra rendezkedtünk be, egy olyan számítógépes rendszert építünk be, ami többek között figyeli a hőmérsékletet, a páratartalmat. Gond esetén időben jelez, és így időben is lehet beavatkozni, amivel jelentősen csökkenthető a kockázat. A hosszabb ideig tartó tárolással, főleg a kukorica esetében pedig ki tudjuk várni a legkedvezőbb felvásárlási árat. A magas energiaárak miatt egy naperőmű beállítását is tervezzük, amivel az energiafogyasztás 80 százalékát tudjuk majd biztosítani.

– Hogy állnak most a terményfelvásárlási árak?
– Minimális visszaesés tapasztalható az őszhöz képest. A kukorica ára most 90 ezer forint tonnánként, a takarmánybúza 100 ezer, a repce 300 ezer, a napraforgó és a szója is 210-220 ezer forint tonnánként. Az új kötéseknél, tehát az új termésű növények esetében a takarmánybúza 85-90 ezer forint, a kukorica 75 ezer, az árpa 76 ezer, a repce 220-230 ezer, a napraforgó 200 ezer forint tonnánként most februárban. A malmi búza és a takarmánybúza között most nincs akkora árkülönbség, ami korábban volt. Viszont azt is tudni kell, hogy a mostani inputárakkal egy 3-3,5 tonnát megcélzó repcetechnológia költsége megközelíti az 500 ezer forintot hektáronként. Ebből kitűnik, az eredményességért komoly harcot kell vívnia a termelőknek.

– AL –

vissza az elejére

bővül a mura–dráva eurorégió

Az együttműködés előnyeiről

Számos új előírást tartalmaz a 43/2010. FVM rendelet tavaly december közepén hatályba lépett módosítása, amely a növényvédelemre is hatással van. Kötelezővé vált többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása, az elektronikus permetezési napló vezetése, valamint módosult a növényvédelmi szolgáltatás meghatározása is.

A B.L. Agrokem Kft. téli szakmai tanfolyamán a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának szakemberei mellett dr. Varga Zsolt, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Zala Megye Szervezetének elnöke is tájékoztatta a termelőket.

Fogalmi pontosítást vezettek be a növényvédelmi szolgáltatás tekintetében, ami a növényvédő szerek kijuttatása mellett már a szakirányításra is vonatkozik. Ez alapján a szolgáltatás körébe tartozik a növényvédelmi előrejelzés, a károsító-megfigyelés, valamint a növényorvosi vény kiállítása is. Ezért a termelőknek az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen a velük szerződésben álló, a terület növényvédelmi szakirányításáért felelős növényorvosról, növényorvosokról is nyilatkozniuk kell.
A jogszabály-módosítás szerint a fehér vagy zöld könyvvel rendelkező termelőknek, akik jogosultak az I-es és II-es kategóriába tartozó permetező szerek felhasználására, az újonnan kiállított könyvekben a FELIR azonosítót is szerepeltetniük kell, ami a NÉBIH honlapján érhető el.
A termelőknek eddig is volt lehetőségük az integrált növényvédelmi technológiák szerint végezni tevékenységüket, amelynek alkalmazása a jogszabály-módosítással kötelezővé vált. Lényeges változás az is, hogy a növényvédő szeres kezelésekről vezetett permetezési naplót idén július 1-elsejétől a NÉBIH elektronikus felületén kell vezetni. A nyilvántartásban a csávázott vetőmag vetését is meg kell jelentetni az alkalmazott csávázó szer feltüntetésével. A permetezést a munkavégzést megelőzően vagy azzal egyidejűleg kell rögzíteni a naplóban.

Dr. Varga Zsolt a növény-orvosi kamara idei képzéseiről tájékoztatta a termelőket. A fehér és zöld könyvek lejáratára vonatkozó veszélyhelyzeti törvény ugyanis megváltozott, vagyis 2022. június 30-ával lejárnak, ezért azokat addig meg kell újítani a növényvédőszer-vásárlási engedéllyel rendelkezőknek. A növényorvosi kamara meghosszabbításuk érdekében nyolcórás továbbképzést szervez. Zalaegerszegen február 22-én már elindult. Nagykanizsán március 2-án, míg Keszthelyen március 10-én indulnak az egy-egy héten át tartó tanfolyamok.
A zöld könyv megszerzésére irányuló, támogatott 80 órás képzést eddig a Nemzeti Agrárkamara (NAK) végezte. Idei évben az oktatás jogosultsága visszakerül a növényorvosi kamarához, ezért február 28-i jelentkezési határidővel hirdették meg a 80 órás tanfolyamot, amelyet minimum 20 fő jelentkezése esetén indítanak. A 40 órás mérnök továbbképzést november végére, december elejére tervezik a zalai növényorvosok számára.
Dr. Varga Zsolt felhívta a figyelmet az egyes hatóanyagok kivonásának közelgő határidejére, valamint a lejárt szavatosságú, történelmi növényvédő szerek összegyűjtésére, amelynek május vége a határideje, és amelyeket az országos szervezet által megbízott cég szállít majd el.

– liv –

vissza az elejére