Nemesnép óvja táji környezetét

 

Elkészült Lenti város Fenntartható Energia- és Klímaakcióterve Egységben az erő!
 
 

Nagy István, Laczóné Gondár Andrea alpolgármester, Nagy Zoltán gépkezelõ, Németh Gabriella önkormányzati képviselõ  és Vigh LászlóNemesnép óvja táji környezetét

Korszerű közterület-karbantartó berendezéseket vásárolt Nemesnép önkormányzata a Magyar Falu Program jóvoltából. A szoknyás haranglábjáról híres kistelepülés így olyan eszközpark birtokába jutott, amellyel minden feladatot el tudnak végezni, ami csak adódik a fás ligetekkel borított közterületeken.

A mintegy 6 millió forintos támogatást önerővel egészítette ki a település önkormányzata, így összesen tizenhárom eszközt tudtak beszerezni, mondta Nagy István polgármester. Van köztük ágdaráló, amivel lakosságnak is segítenek majd a fametszések során keletkezett ágak, nyesedékek felszámolásában. A rönkhasító gépet is felhasználják közcélokra, amellyel idén már felkuglizták a tűzifát a szociálisan rászorultaknak. A három pontra felszerelhető árokásó a faültetésekben hasznos, a billenő pótkocsit a kátyúzások alkalmával tudják használni, de jó szolgálatot tesz a szociális tűzifa kiszállításában is. A közterületek karbantartásához többek között fűnyíró traktort, gyűjtős fűnyírót, mulcsozót, padkakaszát szereztek be. A képviselő-testület a gépek bérbeadását is fontolgatja, amelyből bevételhez juthatna az önkormányzat. A korszerű eszközparkkal mindenekelőtt még szebbé és gondozottabbá tudják tenni a települést, hangsúlyozta a polgármester.

Nemesnép turisztikai vonzerejét táji környezete és jellegzetes lakóépületei mellett az 1793-ban épített, fazsindelyes, szoknyás harangláb is adja. A polgármester elmondta, a falu legfőbb nevezetessége sok turistát vonzott a járvány előtt, akik szerencsére kezdenek visszatérni. Az önkormányzat ezért is tervezi a műemlék harangláb felújítását, környezetének rendbetételét új növényzet telepítésével, járda és világítás kiépítésével, padok kihelyezésével. Ennek érdekében a Leader-program turisztikai attrakciók fejlesztése kiírására nyújtanak be pályázatot. Nemesnépen tíz éve is, hogy bezárt a bolt. Szeretnének egy újat nyitni a Magyar Falu Program segítségével, hogy a lakosságnak és a turistáknak is legyen helyben ellátás. A közösségi ház belső rekonstrukciójára már benyújtották pályázatukat.

A villamos hálózat teljes körű felújítását végeznék el az energiatakarékosság érdekében, álmennyezetet alakítanánk ki az irodákban, kicserélnék a belső nyílászárókat és megújítanák a padlóburkolatot. Ugyancsak a Magyar Falu Programból tervezik a temetőben a járdahálózat bővítését, lámpatestek elhelyezését, a sövény pótlását és kerítés építését, továbbá egy belterületi út felújítását. A vidékfejlesztési programból egy külterületi utat tennének szilárd burkolatúvá. Az önkormányzat a falu infrastrukturális szintjét kívánja növelni ezekkel a pályázatokkal, bízva eredményességükben. Az egyedi szennyvíztisztítók telepítését már megvalósíthatják egy nyertes pályázatból, egy másik projektből pedig két faszerkezetű épületet állítanak fel, ahol a falugondnoki autó, a beszerzett kisgépeket és szerszámokat tárolhatják.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos méltatta a falu rendezettségét, kiemelve azt, hogy a Magyar Falu Programból elnyert gépek, eszközök nagy segítséget nyújtanak az önkormányzatoknak a közterületek gondozásában.

– AL –

vissza az elejére


Elkészült Lenti város Fenntartható Energia- és Klímaakcióterve

A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, valamint a horvátországi Muraközi Energetikai Ügynökség (MENEA) egy húsz hónapos projektet valósít meg 2022. február végéig. A projekt célja az energiahatékonyság megvalósítása, a megújuló energiaforrások felhasználása, azok használatának ösztönzése a köz- és a magánszférában egyaránt.

Az energiatervezésben és az éghajlatváltozás mérséklésében az önkormányzatok töltik be a fő szerepet, így a projekt során egy horvát és egy magyar határmenti területen működő önkormányzat számára Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) került kidolgozásra. Az önkormányzatok egy nyílt felhívásos pályázat során lettek kiválasztva, mely által Lenti és Mura-szerdahely számára készültek el az akciótervek.
Az akcióterv megoldást nyújt a túlzott energiafogyasztás csökkentésére, alternatívát mutat az energiafelhasználásban és segíti a jövőbeni beruházások tervezését, továbbá számos Európai Uniós pályázat esetében előnyt jelent, ha az önkormányzat már rendelkezik Akciótervvel. Hosszútávon csökken a település energiafelhasználása – a lakosság számára a rezsiköltség –, függetlenedik az energiaszolgáltatóktól és élhetőbb lakókörnyezet jöhet létre.
A projekt keretein belül számos sikeres határon átnyúló workshop került megrendezésre, ezáltal a horvát és magyar szakértők között szoros együttműködés alakult ki az éghajlatváltozás megállítása érdekében. A projektzáró rendezvénye Lentiben került megrendezésre 2022. február 16-án.

,,A projekt az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 keretein belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.”

vissza az elejére


Dr. Novák LászlóEgységben az erő!

szakmai érdekképviseletet szeretne elérni
a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Országosan is egyedülálló oktatássorozatot indított februárban a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. Az egyesület, a tematikus oktatási napokon tájékoztató, ismeretterjesztő munkáját szeretné bemutatni a termelők körében. Zalaegerszegen, február 17-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara irodaépülete adott otthont az egyik ilyen rendezvénynek, ahol a szójatermesztés került fókuszba. Az előadások során a meghívott előadók a szója specifikus termőhelyéről, növényvédelmi kihívásairól, a szójatermesztés gyakorlati tapasztalatairól, a növénytermesztés eszköztáráról és gépesítési lehetőségeiről is beszámoltak.

Az eseményen részt vett a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület egyik alapítója dr. Novák László is, aki az egyesület tevékenységéről, célkitűzéseiről adott tájékoztatást.
– Ha visszatekintünk az időben, akkor elmondható, hogy 2015-től gyorsultak fel az események a szervezet körül. Ettől az évtől kezdve van ugyanis fehérjenövények termeléséhez kötött támogatás Magyarországon. Nyilvánvalóan voltak előzetes információk, a piaci résztvevők tudtak róla, hogy várhatóan lesz ilyen támogatás ennek megfelelően folyamatosan erősödött az egyesületi tevékenység annak érdekében, hogy minél jobban, dinamikusabban lehessen növelni hazánkban a fehérjenövények vetésterületét. Nyilván a kezdet mindig nehéz, először szinte csak szójabemutatókat szervezett az egyesület, de jelenleg már közel háromszáz tagot számlálunk – amely létszám szerencsére folyamatosan bővül – és folyamatosan erősödik az érdekképviseleti tevékenység – tekintett vissza a kezdetekre dr. Novák László.

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület tevékenysége elég sokrétű, ami az érdekképviselet mellett kiterjed a gazdálkodók fenntartható fejlődésének a támogatására is.
Jelen állás szerint két fókuszpontja van az egyesületünknek. Az egyik az oktatás, az ismeretátadás, amiért ezeket a rendezvényeket is tartjuk. A fehérnövények között kiemelkedően fontosak a pillangós növények. A pillangós növények közös jellemzője, hogy a kedvezőtlen környezeti hatásokra nagyon érzékenyen reagálnak. Érteni kell a növényhez, ismerni kell a sikeres termesztéstechnológia alapjait ahhoz, hogy valaki sikeres legyen. Nyilvánvalóan a külföldi szakismereteket is próbáljuk bevonzani, amerikai, európai szervezetekkel igyekszünk felvenni, illetve tartani a kapcsolatot, hiszen ők sok területen előttünk járnak. Nagyon fontos, hogy a nemzetközi tapasztalatokat nem egy az egyben szeretnénk átvenni, mivel ez nagy hiba lenne, hanem adaptáljuk az ismereteket, ide a magyar viszonyokra. A másik fókuszpontunk a közös érdekképviselet.

GMO-mentes országnak valljuk magunkat, alaptörvénybe is foglaltuk ezt, azonban behozzuk a brazil és amerikai szóját, ami GMO-s, és az állattenyésztésben ezt használjuk fel. Az egyesületben látunk lehetőséget arra, hogy a fehérnövényeket nagyobb területen termesszük Magyarországon. Nyilván teljes önellátásra nem törekedhetünk. Ha például csak a szóját néznénk, akár 100 ezer hektárig is lehetne növelni a területet, s akkor közel a szójaigény felét saját forrásból tudnánk biztosítani. A céljaink egyértelműen arra irányulnak, hogy jobb pozíciót hozzunk a termelési feltételekben, hogy jobb helyzetbe hozzuk ezeket a növényeket és természetesen a fehérjenövényeket termesztő termelőket. Folyamatosak az egyeztetések a minisztériummal is. Egyesületként közösen fellépve sikeresnek mondhatóak vagyunk a növényvédelem területén, hiszen több akut engedélyhiány miatt kialakult problémát tudtunk sikeres szükséghelyzeti kérelemmel orvosolni.

A jövőt illetően nem titkolt célunk az, hogy az Agrárminisztérium szakmaközi szervezetként elismerje az egyesületet. Ennek az egyik feltétele az lenne, hogy az ágazati szereplők kétharmadát be tudjuk vonzani a tagjaink közé. Ehhez tovább kellene növelnünk a taglétszámot közel 1000 főre úgy, hogy a termelői oldal markánsan megjelenjen a szervezetben. Innentől kezdve azonban már teljes értékű tárgyalópartnerekként tudná az egyesületet kezelni a szakminisztérium is. Tehát sokkal több dolgot egységesen fellépve, akár uniós döntési szintig is el lehetne vinni. Ez egy nagyon jó esély, egy nagyon jó lehetőség lenne mind az egyesület számára, mind a termelők számára. A lehető legtöbb fórumon ezért kívánjuk megszólítani a gazdákat és mellettük a civileket is, lépjenek be az egyesületbe, hogy közös fellépéssel nagyobb eredményeket érhessünk el. További információ: www.magyarszoja.hu.

vissza az elejére