Esztergályhorváti sikere

Értékőrző hagyományápolás

A majdnem félezer lelkes Esztergályhorváti lendületesen épít közösséget és erejéhez mérten minden polgárját támogatja. Év közben takarékosan bánunk a központi költségvetésből szociális kiadásokra érkező forrással, így minden esztendőben jut településünknek pénze arra, hogy a fiatalokat, illetve idős és a rászoruló polgárjait segítse és megbecsülje – vázolta Brunner Tibor polgármester. Elöljáróban a rendezvények sikeréről faggattunk.

– A közösségépítő szüreti fesztivál után Szent Márton napja alkalmából rendeztük meg a II. Esztergályhorváti Márton napot. A lámpás felvonulást tartalmas és színvonalas műsorok követték. Az Esztergályhorváti Kulturális Csoport és a Bokréta Hagyományőrző Egyesület előadása után a liba napi lakoma következett! Megkóstoltuk a Cséry Gergő plébános által megáldott, a Gellért-hegy szőlős gazdáinak felajánlásaiból asztalainkra kerülő új borokat. E rendezvényen az aranykorú polgárainkat is köszöntöttük az idősek hónapja alkalmából. Minden támogató felajánlásért hálával tartozunk. Külön köszönjük Főtisztelendő Cséry Gergő atyának és dr. Milus Lajos jegyzőnek az aktív részvételt. Fontos, hogy efféle nagyon szép kezdeményezéssel megőrizzük és ápoljuk a hagyományainkat. A képviselő-testület kiemelt célja, hogy minél több alkalommal lehetőséget teremtsünk a közösségépítésre, nagy öröm, hogy lakóink ilyen nagy létszámban vesznek részt a programjainkon.

– Milyen támogatást nyújtanak?
– Az „Esztergályhorváti Ifjú Polgára” programban jövőre nő a támogatás. Eddig a születéstől a ballagásig összességében százezer forintot kaptak a helyi családok gyermekenként, a következő évtől viszont emelkedik az összeg. Két éve indult el a program – akkor még babakötvény néven –, amely az óta tovább gyarapodott, hogy minél szélesebb körben tudjuk támogatni azokat a szülőket is akik gyermeket vállalnak. A gyermekvállalás és -nevelés nem könnyű feladat: kihívás a szülőknek és a tágabb családnak egyaránt. Ezért minden segítség elkél, s nemcsak a közeli hozzátartozóktól, hanem a település részéről is. Születéskor negyvenezer, az óvodába lépéskor harmincezer, az iskolai évek kezdetén pedig ismét negyvenezer ezer forintot kapnak a szülők gyermekenként. Idén három ifjú született a településen, hamarosan őket és szüleiket is köszöntjük.

Több millió forintot osztunk szét karácsony előtt. Az év végén a település ifjú és idős polgárait és minden rászoruló kérelmezőt támogatunk. A szociális keretből fennmaradó összegből pedig szinte minden rászoruló kérelmező részesül több mint 12 ezer forint értékű támogatásban. Központi forrásból januárban további 57 család kap téli tüzelőt. A szállítás költségeit az önkormányzat állja. A főváros II. kerületével való testvértelepülési együttműködésünknek köszönhetően, minden, itt élő gyermek ötezer forint összegű személyre szóló ajándékot kap karácsonyra. A faluban az anyagi lehetőségek függvényében mindenkinek próbálunk segíteni.

– nemes –

vissza az elejére

Márokföld múltja és jelene

Márokföld lakossága az elmúlt 12 évben szinte megduplázódott. Az őrségi tájegység egyedisége vonzotta a betelepülőket a magyar-szlovén határ közelében fekvő kicsiny faluba. Szabó Istvánt, a települést 2010 óta vezető polgármestert is ez hozta ide anno. Az újonnan jöttek a falu történetére is kíváncsiak voltak.

A betelepülők számára fontos volt a gyökerekkel való megismerkedés, hogy valóban otthonuknak érezhessék a falut és a tájegységet, amiért el kezdték kutatni történetét. Kiderült, Márokföldé a legrégebbi adománylevél az Őrségben, ami egyértelművé tette azt is, hogy a három zalai kisfalu, Nemesnép, Márokföld és Szent-györgyvölgy igencsak szerves része az Őrségnek. Márokföldön található a legnagyobb sökfás temető, ami az egyik utolsó kultúremléke az őrségi református létezésnek. A fejfák a véletlennek köszönhetően maradtak fenn. A 32 kopjafára gúlába rakva találtam rá. Mindegyiket magam állítottam vissza, mondta el a polgármester, akivel a lenti Arany János Általános Iskolában beszélgettünk, ahol tanít.

Az őrségi táj vonzása megmutatkozott abban is, hogy fiatal házaspárok, gyerekek, úgyszólván egy teljesen más generáció kezdte feltölteni a falut, miközben sajnos, időseink eltávoztak közülünk. Polgármesterségem elején, 2010-ben még csak 34-en lakták a községet, jelenleg közel 60-an. A lakosság döntő többsége ma már 50 év alatti . Szinte nincsen eladó ingatlan, minden háznak gondos gazdája van. Ez látszik az egyre több felújított épületen, mert a beköltözők a vidéki életmóddal az építészeti értékek megőrzését is vállalták. A kezdetekben a turizmus felé nyitottunk. A kalandparkon, a jurtaszálláson, a természetművészet parkon és a levendulás kerten át sok mindent létrehoztunk ennek jegyében.

Törekedtünk a falu infrastrukturális fejlesztésére is. A környéken Márokföldön építettük ki elsőként az optikai szálas internetet, valamint az időzített LED-es közvilágítást. Körültekintően gondolkodtunk az egyedi szennyvízkezelés megoldásában is: melyik az a település, ahol az embereknek egybehangzóan jó véleményük van a beépített berendezésről. Így jutottunk el a Vas megyei Apátistvánfalvára. Megkerestem a kivitelezőt, és a szerzett tapasztalatokra alapozott dokumentációval pályáztunk, és nyertünk. Az egyik legjobbnak tűnő technológiát választottuk, és októberben a kivitelező letelepítette a 25 egyedi szennyvíztisztító berendezést az ingatlanokhoz. A beruházás közel 100 millió forintos költségének döntő részét a pályázat fedezte, a fennmaradó lakossági önerő 60 százalékát önkormányzatunk biztosította! A lakossági hozzájárulás berendezésenként így mindössze 110–140 ezer forint volt háztartásonként. Energiaparkunk egy kedves „törzsvendége” segítségével, megújítottuk a park táblázását, azok szövegezését is, időjárásálló, mandala-gra-fikákkal kiegészített tetszetős kivitelű táblákat helyeztünk ki a pontokhoz, és új, szakmailag kifogástalan információs táblákat a bejárathoz.

A közösségi élet tekintetében együttműködünk Nemesnéppel és Szentgyörgyvölggyel. Felosztjuk egymás között a programokat. Saját rendezvényünk a közelgő karácsonyi vacsora és ajándékozás, amellyel tulajdonképpen elbúcsúzunk az évtől, mondta végül Szabó István polgármester.

– AL –

vissza az elejére

Az idősekre és az emlékek ápolására is gondolnak Pórszombaton

A közel 300 lelkes községben, Pórszombaton az elmúlt időszakban a közösségépítés került a középpontba. Tánczos László polgármester azon dolgozik, hogy az itt élők környezete és komfortérzete folyamatosan javuljon. Ahogy a vezető elmondta, nem csak a lelket, hanem az emlékeinket és a településünket is folyamatosan ápolni kell.

Október végén találkoztunk a faluban, amikor a 60 év felettieket és a már nyugdíjasokat várták a hagyományos szépkorúak ünnepségére a kultúrházban. A világjárványt követően Pórszombaton is nagy igény mutatkozott a közösségi életre. Ezen alkalommal is csordultig telt a terem, ahol a polgármester mellett Vigh László országgyűlési képviselő köszöntötte a szépkorúakat. Kiemelte, hogy egy közösség akkor aktív, ha minden tagja megtalálja a maga feladatát és a jelenlétével építi a közösséget. A köszöntőket követően színes kulturális műsor következett, melyben a helyi óvodások és iskolások készültek énekkel és táncos előadással az időseknek. Emellett a helyi asszonyok kórusa a Szépkorúak himnuszát adta elő. Fellépett még a Lenti Ádám Jenő Alapfokú Művészeti Iskola helyi furulyásai és fiatal táncosai, valamint a Göcseji Szegek Néptáncegyüttes vidám táncával adták meg a rendezvény alaphangját.

Tánczos László megkeresésünkre elmondta, hogy a település vezetése nagy gondot fordít a Pórszombaton található emlékművek ápolására.
– Az elmúlt években megújult a temető, az első világháborús emlékoszlopok, a hősi emlékmű is. A felújításokat nagyrész saját forrásból finanszíroztuk, de voltak lokálpatrióta felajánlások is és emellett a helyi emberek is sokat segítettek ezen helyek rendbetételében – tájékoztatott a polgármester.

A több mint harminc éve állított első és második világháborús helyi hősök tiszteletére emelt emlékmű a régi önkormányzati hivatalhoz tartozó területen állt sokáig, ez a terület funkcióját vesztette, és az emlékmű talapzata is felújításra szorult. Az öszszefogásnak hála a településen egy közparkot hoztak létre, az emlékmű elé térköves bejárót alakítottak ki, köré pedig fákat ültettek és virágos sétányt. Az emlékmű avatását december 10-én tartották a településen. Pórszombaton a nagy világégésben 64 helyi lakos vesztette életét, akiknek a nevét őrzi az utókornak az emlékmű.

vissza az elejére

Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület

Felkészülés a következő időszakra

A Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület dolgos napokkal zárja majd az esztendőt és kezdi meg az új évet. A 2014–2020-as LEADER Program lassan zárul, és az új KAP Stratégiai Terv szerint indul a 2023–2027-es ciklus programozása. Minderről dr. Csikós Andrea Dóra, a munkaszervezet vezetője adott tájékoztatást.

Az egyesületet alkotó önkormányzatok és a bejegyzett civil szervezetek még 2023. júniusáig tudnak támogatási kérelmet benyújtani a helyi fejlesztések támogatása felhívás keretében eszközök, gépek, beszerzésre rendezvények, fesztiválok szervezésére, továbbá épületek felújítására modernizálására energetikai korszerűsítésére. A pályázóknak azonban néhány szigorítással is számolniuk kell. Például a projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam 24 hónapról 12 hónapra csökken.

Azon beruházásoknál, ahol építési engedély kell, kizárólag a jogerős építési engedély birtokában nyújtható be a támogatási kérelem. Ennek hiányában érdemi vizsgálat, így hiánypótlás nélkül elutasításra kerül a projekt. A megpályázható keretösszeg mintegy 100 millió forint, amelyre 2,5 millió és 8 millió közötti összegben, 95 százalékos támogatás intenzitással lehet projektet benyújtani, jövő év júniusáig. Fontos tudnivaló, hogy 2025. június 30-ig a projektek záró kifizetési igényléseinek is be kell érkezni a kifizető ügynökséghez.

A pályázatok ügyintézése mellett a következő négy évre szóló Helyi Fejlesztési Stratégia első tervezetének is el kell készülni már rögtön az év elején, amelyet az Agrárminisztériummal való folyamatos egyeztetés mellett, az év közepére kell véglegesíteni. Most az új tervezés kezdetén a településeknek és az ott működő gazdasági és non profit szervezeteknek lehetőségük van egy másik LEADER csoporthoz való csatlakozásra is, a sikeresebb pályázás reményében. Az első pályázatok kiírására leghamarabb is 2024-től kerülhet sor.

A pályázatok megjelentetését gondos tervezési munka előzi meg, amely már ez év végén elkezdődik. A munkaszervezet munkáját a szubszidiaritás jegyében egy termelőkből és vállalkozókból, valamint egyesületi elnökökből, szükség szerint vidékfejlesztési szakemberekből álló Tervezés Koordináló Csoport segíti, akik részt vesznek a beérkező projektötletek értékelésben, fejlesztési javaslatok megfogalmazásában, a Helyi Fejlesztési Stratégia céljainak, intézkedéseinek, támogatható tevékenységeinek stb. meghatározásában.

A korábbi időszakhoz képest hasonló összegű pénzügyi keret és egyes eseteben akár kedvezőbb támogatás-intenzitás mellett a tervezés középpontjában a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági mikro és kivállalkozások fejlesztése, a települések épületeinek energetikai korszerűsítése, okos megoldások alkalmazásának támogatása, valamint a felsőrajki termelői és kézműves piac (képünkön) gazdasági potenciáljának növelése és a többi LEADER szervezettel való együttműködés áll majd.

vissza az elejére