Magyar Vöröskereszt

Véradás és a Pelikán-nap

Tavaly novembertől vezették be a Pelikán-napot, ami azt jelzi, hogy a kötelező, 56 napos kivárási idő letelt, és az e-mailben kiküldött értesítés napjától a donor újra jelentkezhet véradásra. Miért nevezték el ezt a napot a pelikánról, a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének igazgatójával folytatott beszélgetésünkből ez is kiderül.

A Vöröskereszt hagyományos feladata a véradás szervezése, a véradók toborzása, hogy minden vércsoportból megfelelő menynyiségben álljon rendelkezésre vérkészítmény, és ezért minden megyei szervezetnek éves tervet kell teljesítenie – mondta Baracskai Józsefné, a zalai szervezet igazgatója. – Az elmúlt évben összesen 10210 főt hívtunk be. Az év elején még a járvány, majd a meghűléses megbetegedések, ősztől pedig az energiaárak emelkedése vetette vissza a véradási kedvet, illetve szűkítette a kihelyezett véradások lehetőségét. Ennek ellenére közel 97 százalékot teljesítettünk. Havonta 700 és 900 közötti főt hívtunk véradásra. 2022-ben a véradók száma a 2021-es évhez viszonyítva 1294 fővel magasabb volt.

Komoly szervezőmunkára volt szükség ehhez az eredményhez, hiszen a kiesők helyett új helyszíneket kellett keresni, illetve egyes helyszíneket össze kellett vonni. Az mindenképpen említésre méltó, hogy több településen is sikerült feléleszteni a véradási kedvet. Évek óta számolnunk kell a lakosság elöregedésével. Zala 268 ezer lakosának 30 százaléka nyugdíjas, 18 százaléka gyerek, a közte lévő korosztály jöhet szóba. Ez csak részben igaz, mert egyre többen szenvednek valamilyen betegségben. Vért pedig csak egészséges ember adhat. Az egészségügy részéről egyre nagyobb igény mutatkozik az irányított véradások lebonyolítására is. Ekkor a műtétre kerülő személynek a műtét típusától függően bizonyos mennyiségű vért ad egy családtag, a beteg közvetlen környezetéből valaki, vagy a Vöröskereszt.

Idén is két alkalommal szervezünk véradóhetet, úgynevezett retro véradásokat Nagykanizsán és Zalaegerszegen. Nyáron azért, hogy a szabadságolások, nyaralások ideje alatt is megfelelő mennyiségű vérkészlet álljon rendelkezésre, illetve ugyanezzel a céllal hívjuk az önkéntes véradókat a karácsonyi ünnepek előtt. A zalai vöröskereszt minden véradónak egy kis tárgyi ajándékkal kedveskedik. Jó látni, hogy a települési alapszervezetek virslivel, lángossal, kürtős kaláccsal vagy éppen péksüteménnyel készülnek. A véradásnak ezért tanúsíthatunk közösségformáló erőt.

A lehajtott csőrével begyéből fiókáit etető pelikánról az a legenda született, hogy mellkasát felszakítva saját vérével táplálta kicsinyeit. A madár emiatt vált az önzetlen szeretet jelképévé, és így a Vöröskereszt, illetve a véradás egyik szimbólumává. Ki kell emelnünk dr. István Lajos (1922-2007) szombathelyi tudós-orvost, aki a világháborút követően megszervezte a magyar vérellátást, és hazánkban elsőként alapított önálló hematológiai osztályt. A szombathelyi vérellátó épületén ott van a pelikán, és tavaly március óta emléktáblája is. A pelikán a Magyar Vöröskereszt korábbi kongresszusaira készített plaketteken is megjelenik, nekünk is van egy ilyen, amely a harmadikra készült 1969-ben. A vízimadár pedig a tavaly ősszel bevezetett Pelikán-nappal egy új fogalmat kapott.

Antal Lívia

vissza az elejére

Kossuth Zsuzsanna Emléklap a legkiválóbbaknak

Ápolóként dolgozni igenis menő

Az ápoló ma is kulcsfigura, akitől támogatást, segítséget vár a rászoruló, fogalmazott köszöntőjében a Zala Megyei Szent Rafael Kórház főigazgatója a magyar ápolók napja alkalmából rendezett ünnepségén, amelyen három szakdolgozó tevékenységét ismerték el Kossuth Zsuzsanna Emléklappal.

Dr. med. habil. Gasztonyi Beáta PhD történelmi párhuzamot vont annak okán, hogy az idén 175 éves kórház alapítása egybeesik az 1848/49-es magyar forradalommal és szabadságharccal, nemkülönben az ápolás és az orvostudomány fejlődésével. Mint mondta, akkor a tüdőgyulladás még az életerős emberek számára is életveszélyt jelentett. Az ápolók sokszor egymástól lesték el a teendőket, vagy tapasztalataikra, ösztöneikre támaszkodtak. Eltelt 175 év, a tudás gazdagodott, hiszen napjaink ápolóinak képzettsége messze túlmutat az elődöknél. A lélek igényei viszont nem változtak, az ápolótól ma is támogatást, segítséget vár a rászoruló. Határozottan és rendkívüli odafigyeléssel végzik feladataikat, és mindig a győztes oldalra kívánják átsegíteni a betegeket. Jó ügyért küzdeni mindig népszerű. Nem véletlen, hogy közkedvelt téma az ápolás és a gyógyítás. A főigazgató példaként említette a kórházsorozatokat, amelyek rávilágítanak arra is, hogy ápolóként dolgozni igenis menő. Tetteik értéke becsülendő, ezért köszönet illeti a munkájukat, hangsúlyozta végül

A Magyar Országgyűlés 2014-ben nyilvánította február 19-ét – Kossuth Zsuzsanna születésnek évfordulóját – a magyar ápolók napjává. Az első magyar főápolónő 70 tábori kórházat szervezett felszereléssel, ápolónőkkel a szabadságharc idején. Figyelmet fordított a sebesültek lelkiállapotára, nem tett különbséget, ugyanúgy gondozta az osztrák hadifoglyokat, mint a magyar sebesülteket. Kossuth Lajos húgának életútját Dancs Jenő ápolási igazgató ismertette. Kossuth Zsuzsanna a magyar nőkhöz intézett felhívását Varga Szabó Veronika, az Intenzív terápiás osztály orvos-írnoka olvasta fel.

Az ünnepség a Zala Megyei Szent Rafael Kórház által adományozott Kossuth Zsuzsa Emléklap átadásával folytatódott. Az elismerésben idén is hárman részesültek: Kerkai Edit, a Gyermekosztály PIC részlegének ápolója. A felsőfokú csecsemő- és gyermekápolói képesítéssel rendelkező kolléga a koraszülött-mentőszállításban is részt vesz. Passné Horváth Piroska, a kardiológiai osztály asszisztense. Humánus, igényes és megbízható ápolóként tudományos előadással reprezentálja szakmai tudását és a kardiológiai osztály munkáját. Tálosi Ferencné gyógyszerellátási szakasszisztens, aki magas színvonalon, példamutató precizitással látja el feladatait a kórház gyógyszertári központjában.

Millei Rózsa, a szívsebészet diplomás ápolója Magyar Ápolási Egyesület országos vezetőségének Elismerő Díszoklevelét vehette át Boros Károlynétől, a szervezet zalai vezetőjétől. A budapesti ünnepségen ugyanebben a kitüntetésben részesült Kovács Ildikó, az II-es belgyógyászat vezető ápolója.
A rendezvényen a Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskola növendékei muzsikáltak.

A képen elöl: dr. Gasztonyi Beáa, Kerkai Edit, Tálosi Ferencné, Millei Rózsa, Boros Károlyné, hátsó sor: Passné Horváth Piroska, Kovács Ildikó, Dancs Jenő

– liv –

vissza az elejére