Funkcionális térségek kapnak szerepet a területfejlesztésben

Bemutatták a TOP 100 kiadványt

A TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésű kiadványt mutatták be a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán. A zalaegerszegi Arany Bárány Hotelben megrendezett eseményen a területfejlesztési miniszter a hazai területfejlesztés új irányairól beszélt előadásában.

Dr. Navracsics Tibor azzal kezdte, hogy látszólag egységes fejlettségi szinten van az ország, de kilépve Budapestről rögtön szembesülünk különbségekkel. A minisztérium éppen ezért olyan területfejlesztési politikát kíván kialakítani, amely által csökkenthetők az országon belüli egyenlőtlenségek, húzta alá. Hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta 2020-ig egyedül csak Budapesten növekedett jelentős mértékben az egy főre jutó nemzeti össztermék, 129-ről 153 százalékra, amellyel a magyar főváros meghaladja az uniós átlagot. A legfejlettebb régiók közül Nyugat-Dunántúl, amelybe Zala is beletartozik, 2004-ben az uniós átlag 66 százalékát, míg 2020-ban 70 százalékát érte el csak.

A miniszter jelezte, hogy 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forintot hívhat le az ország az uniós kohéziós alapból. Kiemelte, ennek felhasználásában az a cél, hogy Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon. Ehhez olyan területfejlesztési politika szükséges, amely funkcionális térségeken, közigazgatási egységeken, városok agglomerációján alapul. Budapest mellett példaként említette Győr, Szombathely, illetve Veszprém, Várpalota, Székesfehérvár együttműködését, mint vidéki gazdasági alközpontokat, hozzátéve azt, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa környezetében is meg kell erősíteni a gazdaságot.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy a helyi gazdaság fellendítése érdekében a kereskedelmi és iparkamarával 2014-ben megkötött együttműködés eredményesnek bizonyult. Akkor 7,5 százalék volt a regisztrált munkanélküliek aránya, amely négyezer új munkahely létrejöttével már csak 2,6 százalék. A gazdaság fejlődését jól mutatja továbbá, hogy az elmúlt két ciklusban 3 milliárdról 5,5 milliárdra nőtt az iparűzési adóbevétel, ami 75 százalékos növekedésnek felel meg.

Zala gazdasága egészen más utat fog bejárni az elkövetkező évtizedekben, mint azok a térségek, amelyek már korábban léptek az újraiparosodás útjára. Ezt Kovács Dezső, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazta meg. Rámutatott arra is, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa még nem tartozik a jelentős gazdasági központnak számító városok sorába. Ebből adódóan a két város együttműködése elengedhetetlen, melyhez meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket.

A kereskedelmi és iparkamara, a NAV Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága és a Zalai hírlap idén 10. alkalommal jelentette meg a TOP 100 kiadványt. A benne foglaltak szerint 2021-ben a legnagyobb nettó árbevételt, 80,7 milliárd forintot a ZÁÉV Zrt. érte el. A második helyen végzett 46,2 milliárddal a Gartner Intertrans Hungária, harmadik lett a WHC Kft. 23 milliárdos árbevétellel.

A képen: Kovács Dezső, dr. Pál Attila, a vármegyei közgyűlés elnöke, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke dr. Navracsics Tibor, Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán,
Horváth A. Attila, a Zalai Hírlap főszerkesztője, dr. Sifter Rózsa főispán

Antal Lívia

vissza az elejére

Gazdaságfejlesztésért és a sport támogatásáért Díjakat adtak át

A legnagyobb adózókat köszöntötték

Zalaegerszeg önkormányzata a 2022. évi befizetett iparűzési adó alapján a legnagyobb adózókat köszöntötte a díszteremben. Az eseményen átadták a Zalaegerszeg Gazdaságfejlesztéséért, valamint a Sport mecénása díjakat. Ahogy az már lenni szokott 2014 óta, a nagyadózó gazdasági társaságok vezetői a város elmúlt egy évének gazdasági, kulturális és sportéletéről tájékoztatást kaptak a polgármester prezentációjából.

Az iparűzési adóbevétel 2021-ben 4,4 milliárd forint volt, amelyből a 25 legnagyobb adózó 2,9 milliárd forinttal vette ki részét. 2022-ben 5,4 milliárdra növekedett az iparűzési adóbevétel, amelyből 3 milliárd forint a nagyadózóknak köszönhető, mondta Balaicz Zoltán. A polgármester hozzátette, mindkét évben 55 százalékot tett ki részarányuk a teljes bevételben, ami azt jelzi, hogy stabilan lehet számítani rájuk. Köszönet illeti őket, hiszen amellett, hogy családok tízezreinek biztosítanak megélhetést, és segítik a város fejlesztési szándékainak megvalósítását, jelentős támogatásokat nyújtanak a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a sport valamint a civil szféra területén, hangsúlyozta.

A polgármester beszélt a háború valamint az energiaválság okán az önkormányzati intézményrendszert érintő nehézségekről, amely miatt 6,6 milliárd forinttal nő az áramra és a gázra fordított kiadásaik 2023-ban. Ebből is látszik, hogy van helye a befizetett iparűzési adónak. Mindazonáltal a város előrelátóan gondolkodott, mert energiatakarékossági intézkedésekre 18,5 milliárdot költött az elmúlt években, fűzte hozzá.

A gazdaságfejlesztés elért eredményei között említette, hogy 2014 és 2022 között 4400 új munkahely jött létre Zalaegerszegen. Mint mondta, a ZalaZONE járműipari tesztpályának köszönhetően a kutatás-fejlesztés, az innováció is jelen van, és megnyilvánul olyan vállalatok betelepülésében, mint a Rheinmetall, az AVL és a Bocsh. Kiemelte, hogy a Flex a város legnagyobb munkáltatója, amely az elmúlt évben jelentős nagyságrendű logisztikai fejlesztést hajtott végre.

A Modern Városok Program és a TOP programra rátérve elmondta, hogy tavaly adták át az uszodát, ahol heti szinten 1600 gyermek részesül úszásoktatásban. Szóba hozta a Göcseji Múzeum, a Koronaszálló felújítását, a Mindszentyneum, a Göcseji Tudásközpont valamint az alsóerdei kalandpark létesítését. A tervezettek között említette egy fedett, négyévszakos játszótér megépítését. Az utak, járdák parkolók felújítása kapcsán a Kovács Károly Városépítő Program jelentőségét hangsúlyozta, amely 91 helyszínt érint a 15 milliárd forintos állami támogatásnak köszönhetően. Felsorolta, mely általános iskolák és technikumok újultak meg az elmúlt időszakban, hozzátéve azt, hogy végre megkezdődhetett a Zrínyi Miklós Gimnázium rekonstrukciója.

Balaicz Zoltán a város klímastratégiáját tárgyalva a biztonságos ivóvíz-ellátás és szennyvízkezelés fontosságát emelte ki. Az ezt szolgáló beruházások 28 helyszínt érintenek a városban. A klímastratégia legzöldebb eleme a faültetés. Közeleg a tízezres álomhatár, hiszen eddig 9330 új facsemetét ültettek el, a város 25 legnagyobb adózó vállalatának is köszönhetően, jelezte a polgármester.

Az ünnepség elismerések átadásával folytatódott. Elsőként a legnagyobb adózó vállalatok vezetői vehették át az oklevelet.
  A város közgyűlése rendeletet módosított. A Zalaegerszeg Innovációs Díja helyett egy új elismerési formát vezetett be, Zalaegerszeg Gazdaságfejlesztéséért Díj elnevezéssel, amelyben az ADA Nova Kft.-t és a Tornyos és Társa Kft.-t részesítette. A cégvezetők Budai Mihály festőművész Kőbe zárt álom valamint Kőbe zárt lélek című festményeit kapták ajándékba. A Sport mecénása díjat a Zala-Müllex Kft. érdemelte ki, és ezzel együtt Nemes László festőművész Zalai dombok című alkotását.

A képen: Bauer Arnold (Zala-Müllex Kft.), Balaicz Zoltán, Tornyos Péter (Tornyos és Társa Kft.), Lendvai Tamás (ADA Nova Kft.)

– AL –

vissza az elejére

Roadshow a geotermikus energiáról

Kiszámítható, olcsó erőforrás

A geotermikus energia alkalmazásának előnyeiről, jogi hátteréről és földtani vonatkozásairól esett szó a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) országos rendezvénysorozatának, első zalaegerszegi állomásán.

Hivatalvezetők, polgármesterek és vállalkozók vettek részt a díszteremben tartott rendezvényen, amelyen a hazai geotermikus energia térnyerését szolgáló intézkedésekről hallhattak. Mindenki számára fontos kérdés ez, hiszen az orosz–ukrán háborús konfliktus következtében kialakult energiaválság nem csak Európában, de hazánkban is súlyosan érinti a háztartásokat, az önkormányzatokat és a vállalkozásokat.

Gonda Bence, az SZTFH stratégiai elnökhelyettese szerint ez a helyzet felértékelte az olyan megújuló erőforrásokat, mint a geotermia, ami kiszámítható és olcsó energiaforrás. Mint mondta, amennyiben megvalósul a geotermikus beruházási program, akkor a geotermia aránya a jelenlegi 6-8 százalékról 25-30 százalékra növekedhet az évtized végére a magyar hőmixben. Ez a lakosság szempontjából a földgázalapú távhőművek részleges vagy teljes kiváltását jelenti, illetve a helyi termálvizes települési fűtésrendszerek elterjesztését. Dr. Fancsik Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat földtani igazgatója a termálvizek hasznosításáról beszélt, hozzátéve azt, hogy Zala kedvező természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik e tekintetben.

Nem árt időként egy betegség, mert az erősíti immunrendszerünket, fogalmazott Bali Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere, aki úgy vélte, a koronavírus-járvány majd az energiaválság kezelése is ilyen, ellenállóvá kell, hogy tegye a településeket. Ebben fontos szerep jut az alternatív megoldások alkalmazásának, mert ezek jelentik a jövőt a gáz és az elektromos áram kiváltásában a város önkormányzata számára is. Mint mondta, a közvilágításra évente 1,9 millió kilowattórát, a közintézményekre további 2 millió kilowattórát használnak el. A gázfogyasztás közel 200 ezer köbméter évente, amelyben nincsenek benne a városi cégek által üzemeltetett létesítmények. Az alpolgármester kiemelte, uniós és állami forrásokra számítanak, hiszen geotermia, biomassza, napelem felhasználásából álló komplex rendszerben gondolkodnak. A 2023-as költségvetésbe már betervezték azokat a kiadásokat, amelyeket tanulmányokra fordítanak a megvalósítás érdekében.

Antal Lívia

vissza az elejére