Gesztenyés nap Galambokon

Bár a „Gesztenyés nap” nevet viseli Galambok hagyományos programja, az idén sem merült ki a kedvelt termés kóstolásában. A program keretében ugyanis sokszínű kulturális kavalkád, számos bemutató várta az érdeklődőket a közösségi téren.

Szabó Tamás polgármestertől megtudtuk: az Együtt Galambokért Egyesület főszervezésében, pályázati támogatással, valamint az önkormányzat segítségével idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Gesztenyés napot, mely mára a térség egyik legnagyobb gasztrokulturális programjává nőtte ki magát. A program több mint másfél évtizede tulajdonképpen a zártkerti részen kezdődött, ahol a lakók, a nyugdíjasklub tagjai és a hagyományőrzők „saját körben”, a maguk szórakoztatására gesztenyét sütöttek, tette hozzá. Az összejövetelből idővel települési rendezvény vált, majd a térségből is egyre többen érkeztek. A pandémia alatt volt kényszerű szünet, de ez senkinek nem vette el a kedvét a folytatástól. Az elmúlt években arra törekedtünk, hogy a hagyományok őrzése mellett új elemeket is megjelentessünk a programban. Így hívtunk olyan előadókat, csoportokat is, akik modern műsorokat mutattak be. A rendezvény megnyitóján köszöntőt mondott Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője. Beszédében kiemelte a hagyományápolás és a közösségépítés szerepét, mondván: a Gesztenyés nap mindkettőt kiválóan szolgálja. Hozzátette: lényeges, hogy a rendezvényt folytassák, hiszen a hagyományokat a jövő érdekében meg kell ismertetni a gyermekekkel, fiatalokkal. A Gesztenyés napra a szervezők főzőversenyt hirdettek, a csapatok ételeit szakértő zsűri értékelte. A gasztronómiánál maradva, természetesen megjelentek a rendezvényen saját receptek alapján készített gesztenyés sütemények, különleges édességek is, a résztvevők nagy örömére, de szívesen kóstolták a gyermekek és felnőttek a frissen sült, még forró gesztenyét, valamint a masszát.
– Nem kétséges, a gesztenyét sütve és főzve, szinte minden formában mindenki szereti. A rendezvényen széles körű volt az effajta kínálat – fogalmazott a polgármester. – El kell mondanom, hogy térségünk ismert a gesztenyeterméséről. A településünkön és környékén ma is sok a szelídgesztenyefa. Megtalálhatók a zártkertekben, de Nagykanizsa felőli részen vadon is élnek példányok. A déli „oldalon” pedig gesztenyeültetvényeket is gondoztak régebben, nem csoda, hogy a termés az átlagnál is népszerűbb felénk. A Gesztenyés nap vendégeit kulturális csoportok bemutatói, kézművesek és őstermelők gazdag kínálatai várták, a gyermekek pedig érdekes foglalkozásokon vehettek részt. A nap sztárvendége Vastag Csaba énekes volt, aki nagyon szívesen vállalta a fellépést, már csak azért is, mert a felesége családja galamboki származású. Szabó Tamástól megtudtuk: a Gesztenyés napnak természetesen lesz folytatása, szeretnék, ha a program a jövőben még az ideinél is sokszínűbb, változatosabb lenne.

vissza az elejére

Szőlő- és szüretünnep Csonkahegyháton

Sürgés-forgás, lázas készülődés, önfeledt, vidám felvonulás. Ez jellemezte Csonkahegyhát idei, hagyományos szüreti felvonulását, melyet a község önkormányzata, valamint a Csonkahegyháti Faluvédő és Ifjúsági Egyesület szervezett. A menet – teherautók, traktorok, hintók bevonásával – a település központjából indulva járta körbe a falut, a résztvevők pedig több helyen táncos műsort adtak.

Az instrukciókat szokás szerint a kisbíró adta meg, ám előtte Vigh László, a térség országgyűlési képviselője mondott köszöntőt. Kiemelte: köszönet jár Csonkahegyhátnak, hogy szüreti felvonulást tartanak, hiszen azzal ápolják a magyar hagyományokat.
– Idézzük csak fel, hogy mit is ünnepelünk? Tavasz elején megmetsszük a szőlőt, hagyunk egy-két szemet, hogy jó legyen a termés. Aztán jó néhányszor permetezünk, kapálunk, megnyírjuk a tőkét, s figyelünk a növény minden egyes rezzenésére. Aztán ha a természet is úgy akarja, s a Jóisten is úgy dönt, következhet a betakarítás, a szüret, ami ennyi munka után nem csak örömteli perceket, hanem valóban egyfajta ünnepet jelent – hangsúlyozta. – A szüreti felvonulás pedig ennek a munkáknak a dicsőítése, annak, hogy a szőlőtermesztés sikeres volt, a termés bekerült a pincékbe, a hordókba. Ezért a rendezvényért, a szüret dicsőítéséért köszönet jár, hiszen ahol megtartják, ott őrzik a magyar hagyományokat, tisztelegnek az ősök kultúrája és egyben a szőlőművelők munkássága előtt. Külön öröm, hogy Csonkahegyháton minden korosztály felvonult a gyermekektől a nagyszülőkig. Ez jól mutatja a település lakosságának összetartását is. Szavait követően Kustán Gyula polgármester kívánt jó szórakozást mind a fellépőknek, mind a közönségnek.
– A hagyományos búcsú kikopott a rendezvények sorából, azt szinte már senki nem tartja. Nem úgy a látványos és vidám szüreti felvonulás, ami immár tizenkettő esztendeje kedvelt program Csonkahegyháton. 2012 óta részt vesznek rajta a felnőttek és gyermekek egyaránt – fogalmazott. – Az előkészületek már korábban elkezdődtek, dekorált szalmabálák hirdették, hogy a településen bizony felvonulás és mulatság várja a lakosságot és a vendégeket egyaránt. A kisbíró beszédét követően mindenki járműre pattant, majd a menet végigjárta a falu minden részét. Több helyen is műsort adtak a művészeti csoportok, köztük a Göcsej Szegek Néptáncegyüttes, a Kis Szegek Néptáncegyüttes, a Csöpp Szegek Néptáncegyüttes. Visszatérve a kiindulás ponthoz, következett az „össznépi” fesztivál, mely nagy sikert aratott a közönség körében. Fontos, hogy mindenki a legjobb tudása szerint készült a szüreti felvonulásra, ez a garancia arra, hogy egy rendezvény jól sikerüljön – tette hozzá Kustán Gyula. – Igyekeztünk, hogy változatos programot állítsunk össze, a helyi, illetve térségi csoportok mellé vendég előadókat is hívtunk. Idén Mrakovics Bernadett és Mrakovics Emil örökzöld slágereit hallgathatta a közönség. Nem maradt el a közös vacsora sem, mindenkit vendégül láttunk. Ezután műsort adott a helyi lányok-asszonyok alkotta Retro táncegyüttes, majd a vidám nap zárásaként indult a bál, aminek zenéjét a Fantasy Duó szolgáltatta.

vissza az elejére

Külterületi út újult meg Bödeházán

Felújították és ünnepélyesen átadták a forgalomnak a szlovén határhoz, a Riganyóci-hegyhez vezető külterületi utat Bödeházán. A beruházás – mely összesen mintegy 63 millió forintból valósult meg – nem csak az agrárvállalkozókat szolgálja, hanem a hagyományos Vasfüggöny-túra résztvevőit is.

Bedő Andrea, a közel ötvenfős kistelepülés polgármestere az átadás alkalmával elmondta: Bödeházán elég sok problémát okozott, hogy tönkrementek a külterületi utak, mégpedig anynyira, hogy a tulajdonosok a kátyúkkal teli szakaszokon már nem, vagy csak alig tudták megközelíteni a zártkerteket. A rossz, gyalogosan is szinte járhatatlan állapota miatt a népszerű Vasfüggöny-túra résztvevőinek is más utat kellett választaniuk.
– Az önkormányzat tisztában volt vele, hogy ezen a helyzeten változtatni kell, erre jó lehetőséget biztosított a kormány által indított Vidékfejlesztési Program – tette hozzá. – A külterületi utakra kiírt, VP6-7.2.1.1-21 számú, „Külterületi út fejlesztések Bödeházán” elnevezésű pályázat szerencsére sikeres volt, 58,04 millió forintot nyertünk, az önkormányzat ötszázalékos, 5,6 millió forintos önerőt biztosított a beruházáshoz. Igyekeztünk, hogy az utat a lehető legjobb minőségben újítsuk fel, ezért a kivitelező Zalaroad Kft. negyven centiméter mélyen megerősítette az alapot, az út pedig kétrétegű emulziós burkolatot kapott, s a padkát is kialakították. A szóban forgó külterületi szakasz egyébként összesen 1,2 kilométeren, egészen pontosan két részletben, egy nyolcszáz és egy négyszáz méteres hosszon újult meg. Előbbi négy, utóbbi 2,5 méter szélességű, tehát nem csak kisebb, hanem nagyobb méretű járművekkel is jól használható, az agrárvállalkozók pedig megígérték, hogy vigyáznak rá. Öröm az is, hogy a magyar–szlovén határon tartott koccintós túrát – mely tavaly több mint négyszáz résztvevőt vonzott – idén már az új úton tudjuk lebonyolítani. A szlovéniai Zsitkócról induló túrát egyébként idén december 30-án tartjuk, és szeretettel várunk rá mindenkit. Bedő Andreától megtudtuk: szeretnék, ha a Riganyóci-hegyhez vezető út belterületi részét is fel tudnák újítani, ehhez keresik az anyagi, pályázati lehetőségeket. Fontos tervnek tartotta ezt Vigh László, a térség országgyűlési képviselője is. Mint beszédében elmondta, nagyon sok kérés érkezett bel- és külterületi utak felújítására.
– Bödeháza felújított útja megkönnyíti a lakosság, a mezőgazdasági vállalkozók dolgát, s egyben a túrázók dolgát, akik a határon év végén koccintva emlékeznek a történelmi eseményekre. A Hetés Barátság Park egy csodálatos hely, a megemlékezés pedig minden alkalommal szép program – fogalmazott, hozzátéve: az útfelújítási program folytatódik, a várható gazdasági növekedésnek köszönhetően pedig a remények szerint újabb jelentős források jutnak a vidéknek, a falvaknak, így remélhetőleg Bödeházának is. Horváth Ferenc, a Szlovéniai Magyar Közösség országgyűlési képviselője az avatáson elmondott köszöntőjében hangsúlyozta: bízik benne, hogy a megújult útnak is köszönhetően a két ország, illetve a határ mentén található Hetés tájegység még több ponton kapcsolódik majd egymáshoz és működik együtt.

vissza az elejére

„Legfaluk” mutatkoztak be, köztük Márokföld

Márokföld vonzerejéhez nem férhet kétség. A számos különleges értékkel bíró kis faluban rendszeresen szerveznek programokat, köztük érdeklődésre számot tartó témájú történelmi előadásokat. A Hídépítők program keretében nemrég Szentgyörgyvölgy és Nemesnép társaságában mutatkozott be Márokföld.

– Nyolc esztendeje hagyomány a településünkön, hogy minden évben augusztus 20-a alkalmából történelmi előadásokat szervezünk azzal a céllal, hogy mindenki értesülhessen a legújabb, érdekes kutatási eredményekről, szemléletekről, történelemmel kapcsolatos véleményekről – fogalmazott Szabó István polgármester. – Így volt ez az idén is, Szántai Lajos művelődéstörténész „Szent István király uralkodása a kereszténység és az ősvallás kérdéseinek tükrében”, Pap Gábor művészettörténész pedig „A bölcsesség házat épít magának” címmel tartott értékes előadást. Az érdeklődésről mindent elmond, hogy Márokföld hatvanfős falu, a rendezvényen pedig mintegy százhetvenen vettek részt, kivetítőt is be kellett állítanunk. Örömteli, hogy nem csak helyből érkeznek az előadásokra, hanem a szomszédos és jóval távolabbi településekről is, A hagyomány folytatódik, a jövőbeni tervek között egyebek mellett az szerepel, hogy az érdeklődők a középkori időeltolódásról hallhatnak majd előadást.
– Ezeknek az előadásoknak, valamint az azokat követő személyes beszélgetési lehetőségeknek mindig varázsa van, a történelmet kedvelő emberek szeretik, ha találkozhatnak azokkal a kutatókkal, akikről hallottak, illetve a könyveiket, tanulmányaikat olvasták. Minden alkalommal rengeteg a kérdés, az emberek érdeklődnek az elhangzottakról – mondta, hozzátéve: Szent István napját méltón ünnepelték, s megszentelték az új kenyeret is. Szabó István elmondta: a „Hídépítők – A könyv híd, a könyvtár összeköt” program keretében három község, Nemesnép, Szentgyörgyvölgy és Márokföld mutatkozott be a Lenti Városi Könyvtárban. A rendezvény célja a hagyományőrzés is volt, művészeti kiállítás, zenei előadás és kulturális műsor egyaránt szerepelt a programban. A polgármester összefoglalóan azt hangsúlyozta, hogy mindhárom település egyfajta „legfalu”, egyaránt szerves részei Zalának, illetve az Őrségnek.
– Nemesnépen található a legnagyobb őrségi harangláb, Szentgyörgyvölgyön az Őrség legnagyobb református temploma. Márokföld pedig azért „leg”, mert a községben található a leggazdagabb fa fejfás (sökfás) temetője, ami a református kultúra szerves része. A másik elsősége, különlegessége Márokföldnek egy 1325 környékén kiállított adománylevél, ami az őrségi települések közt a legősibb. Szabó István a falu látványosságairól is szólt, köztük az éppen megújítás alatt álló levendulásról, az energiaparkról, a tündérkertről, a haranglábról, de arról is, hogy a különböző fejlesztéseknek és a jó közösségnek, programoknak is köszönhetően az utóbbi másfél évtizedben majdnem megkétszereződött a falu lakosságszáma.

vissza az elejére