rangos elismerésben részesült Tóth csaba

Minden, ami a vadászattal kapcsolatos...

A keszthelyi Festetics-kastélyhoz tartozó Vadászati Múzeum vezetője, Tóth Csaba Ph.D. amellett, hogy folyamatosan fejleszti a létesítmény bemutatóit, részt vett a Vadászati Világkiállítás szervezésében, aktív, vezető feladatot vállal a szakmai oktatásban. Munkásságáért, a tatabányai országos vadásznapon az Agrárminisztérium, az Országos Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint a Nimród vadászújság által alapított Magyar Természeti-Vadászati Örökségért érdemkeresztet vehette át.

– Már gyermekkoromban kialakult a szoros kapcsolat a természettel, minden időmet rovargyűjtésre fordítottam, a vadászatot az egyetem alatt Zsoár Kálmán tanárom, atyai jóbarátom szerettette meg velem – idézte a kezdeteket, elárulva: már egyetemistaként vadásztársasági tag lett, a diplomamunkáját vadgazdálkodásból írta, majd a Gazdász Vadásztársaság kampusz oktatási és kutatási célú, különleges rendeltetésű vadászterületének fővadásza és szakmai vezetője lett, miközben az egyetemen vadbiológiát tanított. – Bekapcsolódtam a megyei vadászvizsga szakbizottság tevékenységébe. A gímszarvas agancsfejlődése témát kutatva kezdtem a doktori tanulmányaimat (a zalai gímszarvas, illetve dunántúli gímszarvas azóta is az első számú kedvencem). A címet 2009-ben Summa cum laude minősítéssel szereztem meg. Ebben az időszakban került Tóth Csaba látókörébe a keszthelyi Vadászati Múzeum létesítése. 2007 óta vezeti az intézményt. Mondja, hogy a munkájában azóta is egymásra épül a gyakorlati szakma és a múzeumi élet. A Dunántúl vadászati fellegvárának aposztrofálják a múzeumot, melynek látogatottsága kiváló: 80 és 100 ezer fő közötti évente.
– A munkámban fontos tényező volt, hogy a Vadászati Múzeum kialakításában gyakorlatilag szabad kezet kaptam. Elsőként a Windisch-Grätz trófeái kerültek hozzánk, aztán érkezett Dózsa György gyűjteménye. A Vadászati Múzeum gerincét az intézmény egyik alapítójának, Hidvégi Bélának a gyűjteménye adja. A gyűjtemény kétezer négyzetméteren öt kontinens több mint 300 vadászható vadját mutatja be teljes életnagyságban, eredeti élőhelyüket növényekkel és hangokkal megjelenítve a diorámákban. Ez a múzeum leglátogatottabb része. Pályázati sikerből két újabb szárnnyal tudtuk bővíteni múzeumunkat a 2021 őszi budapesti Vadászati Világkiállítás megnyitójára. Az egyik ázsiai hegyvidéket, a másik afrikai élőhelyet mutat be.A Vadászati Világkiállítás egyik legsikeresebb terme a trófeaterem volt, amelynek berendezését szakmai vezetőként Tóth Csaba irányította. A rendezvény trófeagyűjteményének kialakításához a Festetics-trófeaszemle adott nagy gyakorlatot, annak kicsinyített másaként. A Vadászati Iskola alapítójaként és vezetőjeként az oktatás szívügye, sokat tesz azért, hogy képzett vadászok kerüljenek ki az „iskolapadból”. Szakmai irányítóként, tervezőként számos múzeum és gyűjtemény létrejöttét irányította. Köztük a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Vadászati Múzeumét, a sümegi Afrika Múzeumét, valamint a csákberényi Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumét. A mai napig 39 hazai és 14 külföldi publikációja jelent meg, munkatársa a Nimród vadászújságnak is, emellett több kötetnek szerzője, társszerzője. Feldolgozta a Vadászati Múzeum történetét, a könyv a Vadászati Világkiállításra készült. Korábban átvehette a Hubertusz Kereszt arany fokozatát és a Festetics Kulturális Örökség díjat. Nagy megtiszteltetésnek, elismerésnek érzi a nemrég átvett Magyar Természeti-Vadászati Örökségért érdemkeresztet, amit zalaiként elsőként kapott meg.

vissza az elejére

Turi Török Tibor 1956-os köztéri alkotását leplezték le Milánóban

Forradalom domborművön

Olaszország Lombardia tartományának első 1956-os emlékművét avatták fel Milánó központjában, a Viale Ungheria körúton október 23-án. A köztéri alkotást keszthelyi szobrászművész, Turi Török Tibor készítette.

Csiszár Jenő milánói főkonzul, dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Turi Török Tibor szobrászművész

A dombormű avatóünnepségén jelen volt Emmanuel Conte városi tanácsnok, Csiszár Jenő milánói főkonzul, nyolc ország külképviseleti vezetője, valamint a magyar származású, az olaszországi kortárs költészet kiemelkedő alakja, a 90 éves Tomaso Kemeny. Dr. Szili Katalin, a miniszterelnök főtanácsadója ünnepi beszédében – méltatva Turi Török Tibor alkotását – kiemelte az olasz és a magyar nép történelmi időkre visszanyúló barátságát, az 1956-os forradalmat követő szolidaritást. A rohamosan változó világgal kapcsolatosan beszélt az értékekről, így az otthon, a szolidaritás, valamint az európai kultúra alapértékeiről. Elmondta: október 23. a szabadság napja, 1956-ban azon a napon egységbe forrt a nemzet. A szabadságvágy, a szabadság eszménye kovácsolta eggyé, és a hazugságokra, megfélemlítésre épített rendszer elsöprésének vágya. Turi Török Tibor Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett Podmaniczky-díjas szobrászművész elmondta: a Milánó szívében elhelyezett emlékmű felavatását mintegy négyéves munka, előkészítés előzte meg. Akik ebben részt vettek, mindannyian úgy gondolták, hogy hiányt pótolnak, hiszen Lombardia tartományban ez idáig nem volt 1956-os emlékmű, köztéri alkotás.
– Klasszikus alkotásról van szó, az erkölcsi értékeket szem előtt tartva szerénységgel próbáltam ábrázolni az 1956-os eseményeket, illetve egészen pontosan azok kezdetét és végét – fogalmazott a szobrászművész. – A dombormű a két sarkalatos pontot ábrázolja, a bal oldalán az euforikus állapotban ünneplő, vonuló forradalmi tömeg látható, a jobbon pedig a Corvin köz tragikus és szomorú eseményei, a csüggedés. Úgy gondolom, hogy az alkotás méltó emléket állít az 1956-os eseményeknek. Az elkészítését szívesen és örömmel vállaltam, hiszen a magyar és az olasz nép sorsa számos ponton kapcsolódik – mondta Turi Török Tibor, akinek a Kárpát-hazában összesen mintegy 180 történelmi köztéri alkotása áll, de megtalálhatók szobrai, domborművei Lengyelországban és Törökországban is. Az ünnepség végén dr. Szili Katalin és Csiszár Jenő a város vezetőivel közösen leplezte le az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító domborművet.

vissza az elejére

Az idős embereket köszöntötte Teskándon az önkormányzat

Tiszteljük és becsüljük a szépkorúakat!

Nekünk, fiatalabbaknak és az önkormányzatnak feladatunk és kötelességünk, hogy méltóságteljes öregkora, helye és szerepe legyen községünkben minden idősödő embernek – fogalmazott Sipos László, Teskánd polgármestere a településen megtartott Idősek napi ünnepségen.

A polgármester a hagyományos programmal kapcsolatosan elmondta: a rendezvényen mintegy százharminc szépkorú lakót köszöntöttek. Szívhez szóló műsort adtak az óvodások, majd Sipos László beszédében hangsúlyozta: az idősek napja nem lehet soha csak egynapos ünnep, a figyelem kijár mindennap, és nem is csak családi szinten.
– Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az idősebb embereket tiszteljük, becsüljük! Lehet a fiatal ügyes, fogékony az újra. Egyben soha nem lesz jobb az időseknél. A tapasztalataiban. Ezért kell, hogy meghallgassuk a tapasztalt időseket, elfogadjuk véleményüket – tette hozzá. – A lényeg pedig, hogy az kerüljön előtérbe, ami számít és ami igazán értékes, a szeretnitudás, a türelem, a megértés a személyes kapcsolatok és a közösség. Köszöntötte a szépkorúakat Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, miniszteri biztos is, kiemelve az idős emberek megbecsülésének, tiszteletének fontosságát. Az önkormányzat által szervezett, a jelenlévők körében kedvelt kvíz után a Zalaszentmihályi Nótakör adott nagysikerű műsort, majd vacsorával vendégelték meg a résztvevőket. Az ünnepség végén a szépkorúaknak – egyebek között vitaminokat tartalmazó – egészségcsomaggal kedveskedett az önkormányzat. Sipos László polgármester lapunk érdeklődésére elmondta: az elmúlt hétvégén a rendezvénytéren termelői és gasztronómiai programot tartottak, az év hátralévő részében pedig még több rendezvényt terveznek. Így a tervek szerint megrendezik a Vállalkozók találkozóját, melynek a beszélgetésen kívül célja, hogy az újak is bemutatkozhassanak, illetve információkat biztosítsanak a résztvevők számára. Teskánd önkormányzata készül a karácsonyra is, az ünnep előtti időszakban a helyi templomban koncertet tartanak, s nem marad el az újévi köszöntő sem. A polgármester az idei esztendőről szólva kiemelte, hogy bár a gazdasági válság hatásai érződtek, s kevesebb pályázatot írtak ki, a felelősségteljes gazdálkodásnak köszönhetően sikerült megvalósítaniuk a kitűzött céljaikat.
– Az energiaárak emelkedésének kezelése mellett a pályázatokhoz szükséges önerőt is tudtuk biztosítani. Ennek köszönhetően készült el többek között a rendezvénytér, s az új urnafal. A környezetvédelem jegyében, annak fontosságát hangsúlyozva meg tudtuk nyitni a településünk zöldhulladék-lerakóját, amit szívesen és fegyelmezetten használnak a lakók. Számos tervünk van még, melyek – várva a lehetőségeket, forrásokat – az előkészítés fázisában állnak. Teskánd életében fontosak a hagyományos programok is, a közösségépítés érdekében igyekszünk, hogy azokat minél színesebb műsorokkal, helyi előadók, csoportok bevonásával tartsuk meg – fűzte hozzá Sipos László.

vissza az elejére