Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

Fenntarthatóan fennmaradni

Klímaváltozás, globális felmelegedés, klímakatasztrófa, szélsőséges időjárás. Fogalmak, amelyekkel egyre gyakrabban találkozunk, s amelyek – úgy tűnik – most már velünk maradnak. Cikksorozatunk megpróbál segítséget nyújtani az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Ebben az írásunkban a klímaváltozást közvetetten befolyásoló emberi magatartásformákról lesz szó.

Mindenki közlekedik

A XX. század második felétől napjainkig folyamatosan nő a motorizáció. Nem ritka a háztartásonkénti két személyautó sem. Az autóval való közlekedés a mobilitás mellett időbeni szabadságot ad a járművel utazóknak, ám minél több gépjármű termel kipufogógázt, az annál kedvezőtlenebb hatással van a klímaváltozásra. A városi tömegközlekedésben egyre több elektromos busz vesz részt. Akkor teszünk a klímaváltozás ellen, ha nem csak nézzük, hanem használjuk is őket. A kerékpárút-hálózat ma már lehetővé teszi, hogy szinte mindenhova el lehet jutni biciklivel. Legalább tavasztól őszig ne legyünk restek bringára pattanni!

Mennyit utazik a fokhagyma, míg az asztalunkra ér?

Az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátás a szállítás során keletkezik. A logisztikai láncok behálózzák a Földet, és egyre kevésbé jellemző már a szezonális élelmiszer-fogyasztás.
Elgondolkodtunk-e azon, hogy rendben lévő dolog-e télen friss szőlőt, paprikát, paradicsomot fogyasztani? Honnét érkeznek a boltokba ezek a termékek? Mennyit utaznak? Mennyi károsanyag kerül a levegőbe az élelmiszerek utaztatásával?  Csak egy példa arra, hogy hogyan befolyásolja az élelmiszer-fogyasztásunk az éghajlatot. A fokhagyma szállítása során, amíg Kínából Magyarországra ér, 1 kg fokhagymára 1,98 kg kibocsátott üvegházhatású gáz jut. Még rosszabb a helyzet, ha Dél-Afrikából származó szőlőt (2,24 kg ÜHG/1 kg szőlő), vagy chilei bort (1,99 kg ÜHG/1 üveg bor) veszünk. A kaliforniai aszalt szilva 1 kilogrammja 1,28 kg „gázt bocsát ki” a szállításából adódóan, amíg az asztalunkig ér.  (Forrás: https://mtvsz.hu/karbonkalkulator)

Fogyasszunk minél több helyi terméket, lehetőleg szezonálisan, amivel még a környékünkön élő termelőket is segíthetjük. Az élelmiszer-hulladékot, ha tehetjük, ne a kukába dobjuk, hanem építsünk vagy vásároljunk a kertbe, de akár az erkélyre háztartási komposztálót, amivel egy-két év alatt érett komposztot állíthatunk elő a virágládákba vagy a kertbe.
 

A lakást fűtjük vagy az utcát?

Számos felmérés igazolta, hogy az energiapazarlás leginkább az elavult energetikájú épületek – lakó- és közösségi ingatlanok – esetében érhető tetten. A megfelelő szigetelés, az ajtók, ablakok cseréje nyomán kevesebb lesz a mindennapi életvitelhez szükséges energiafelhasználás. Azaz kevesebb villamos áram, gáz, fa fogy, amivel az ezek előállítására fordított tevékenységek is csökkennek, csökkentve az előállítás környezetszennyező mértékét. Egy ház szigetelése, nyílászáróinak cseréje kétségkívül beruházásigényes, de tudnunk kell, hogy hosszú távon ez lehet a megoldás. A 2022–23-as energiaválság pontosan azt mutatta meg, hogy kialakulhatnak olyan helyzetek, háborús konfliktusok, amelyek alapjaiban írják felül az eddigi energiahasználatot.

Cikksorozatunk a Gébárti-tó és környékének rekreációs, szabadidős használatát elősegítő infrastruktúra kialakítása című, TOP-6.3.2.-15-ZL1-2016-00002 azonosító számú projekt keretében készült.