Drótos Gyöngyi zalaszántói múzeumában mutatja be a finom és dekoratív mézeskalácsait

„Egy csoda, és szeretetillata van”

A mézeskalács egy csoda, ráadásul szeretetillata van, maximálisan illik a karácsonyi ünnephez – mondja Drótos Gyöngyi, aki e mottó alapján nem csak készíti a díszes és finom süteményeket, hanem a Zalaszántón alapított és működtetett múzeumában be is mutatja őket.

– Nem megszokott módon, munkahelykeresés során kerültem kapcsolatba a mézeskaláccsal – idézte a kezdeteket, melyek tizenhat esztendőre nyúlnak vissza. – Több helyen is dolgoztam, neveltem a kislányom, szerettem volna olyan munkát, ami mellett több idő jut rá. Nem igazán jártam sikerrel, lépnem kellett. A hegyi birtokon, a pincében találtam öt kilogramm mézet, azon agyaltam, mit tudnék kezdeni vele. Így merült fel a mézeskalács ötlete, mint utolsó mentsvár. Aztán sorban jöttek az ötletek, folyamatosan olvastam, kutattam, miközben készültek a különböző formájú sütemények. Nagyon szeretem ezt a munkát, egyet azonban bevallok és felvállalok: a sütés részét nem kedvelem annyira, de nyilván nem lehet kihagyni a sorból. S hogy miként készül a mézeskalács? Elárulom, egy bevált, kiforrott receptem van. Kell hozzá 50 dkg méz, 12 dkg margarin, fél csomag őrölt fahéj, 1 és fél teáskanálnyi szódabikarbóna, 4 tojássárgája, 70–80 dkg liszt és 25 dkg porcukor. A mézet langyosítjuk, belekeverjük habverővel a kockára vágott margarint, porcukrot, ha hideg, a tojásokat és a végén a lisztet. Összenyomkodjuk, egy éjszakát pihentetjük. Másnap átgyúrjuk, megint hagyjuk egy órát pihenni. 3–4 milliméter vastagra nyújtjuk. Kiszaggatjuk, szilikonos sütőpapíron átkenjük kávé (mini) tejszínnel. 180–190 Celsius fokon megsütjük, ennek ideje 7–8 perc. Jó tanács: nem lehet otthagyni! A cukormáz elkészítése sem bonyolult. Müzlistálba két evőkanál tojásfehérjét teszünk, átszitált porcukorból annyit keverünk hozzá, hogy tejföl állagú legyen. Keresztet csinálunk a mázból a tál szélére, ha középen elterül, még cukor kell, ha megmarad egymáson a „zsinór”, akkor zacskóba vele, s kezdődhet a díszítés. Elárulom, a süteményhez a vegyes méz a legjobb. Annak idején egy idős méhész bácsi mondta nekem, hogy azért, mert az a legtartalmasabb, abba a méhek belehordanak mindent. Hogy a jó mézeskalácsnak mi a titka? Nos, első a jó méz, s az, hogy a receptet tartva mindent bele kell tenni pontosan. Nem szabad spórolni az alapanyagokkal.  A kezdéstől számítva gyorsan jött az ötlet, hogy az elkészült mézeskalácsokat be is kellene mutatni az érdeklődők számára. Felmerült a múzeum ötlete. A régi parasztházban kialakított kiállításon a klasszikus mézeskalácsoktól egészen a mai formákig találunk alkotásokat, gondosan és precízen készített és díszített süteményeket.
– Sorban jöttek hozzám az emberek, érdeklődve a mézeskalács készítéséről, annak hagyományairól. Ekkor gondoltam arra, hogy bemutatóteret kellene nyitnom, hiszen ott a teljes készletet és a munkálatokat is bemutathatom. A bemutatott sütemények száma egyre gyarapodott. Azt szoktam mondani, hogy aki ide bejön, az nem máshová, mint Mézeskalácsországba érkezik. A mézeskalácssütésnek is megvannak a maga trendjei. Vannak klasszikus, hagyományos formák, amiket mi is ismerhetünk gyerekkorunkból, vagy a nagymama konyhájából. Gondoljunk a tükrös mézeskalács szívekre, a házakra, a huszárokra, babákra. Kevesen tudják, de ezek a formák sokkal több jelentést hordoznak, mint gondolnánk. A mézeskalácsokat már a régi időkben is ajándékozásra szánták, és közvetítettek velük egy érzést, egy jókívánságot, minden darabnak megvolt a maga jelentése. Hozzá kell tenni, hogy a rómaiaktól származó mézeskalács szinte minden országban megtalálható, mindenütt készítik. Ebből a szempontból nem hungarikum. Ha azonban a mézeskalács huszárt említjük, az már lehet magyar különlegesség. Drótos Gyöngyi – aki a magyar mézeskalács kultúrtörténeti jelentőségének megőrzéséért, valamint a mézeskalácskészítés ápolását, továbbadását elhivatottan szolgáló munkája elismeréséért a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést is átvehette a Magyar Köztársaság elnökétől – azt mondja: az emberek már régebben is tudták, hogy a mézeskalács-ajándékozás nem más, mint a pillanat története.
– A sütemény ugyanis tönkremegy, de az ajándékozás apropója, az azzal átélt érzések egész életre szólóan megmaradnak. Aki a múzeumba betér, azt kivétel nélkül mindig kóstolóval fogadom. Csakis ezt követően mutatom be a gyűjteményt és mesélek a készítés, a hagyományok minden részletéről. A mézeskalács-készítésről ismertetőanyagokat szeretne készíteni Drótos Gyöngyi, külön a felnőtteknek, illetve a gyermekeknek. – Amióta készítem a mézeskalácsot, folyamatosan gyűjtöm az anyagokat, ennek eredményeként a felnőtteknek szóló rész anyaga el is készült. Nem kell nagy kötetekre gondolni, inkább olyan tájékoztatóra, melyeket jól tudnak használni, forgatni az emberek, a múzeumba látogatók. Szeretném folytatni ezt a munkát, óvodások és iskolások számára is be kívánom mutatni a mézeskalács-készítés tudnivalóit, rejtelmeit, természetesen játékosan, érdekesen, hogy legyen kedvük ezzel foglalkozni. Hogy ők is megtapasztalják: A mézeskalács egy csoda!
 

vissza az elejére