Fókusz

Abortusz, vagy művi terhességmegszakítás? Bárhogy is használjuk a fogalmat, már a beavatkozás gondolatától is görcsbe rándul a gyomra a nőknek. Pedig évente a Zala Megyei Kórházban közel 700 lány és asszony esik át abortuszon kényszerből, vagy saját maga választva ezt a megoldást.

A mesterséges terhességmegszakítás folyamata az évek folyamán sokat változott. A korábbi gyakorlat során abortuszon átesett nők iszonyodva mesélik még ma is, milyen megalázó helyzetbe kerültek a terhességmegszakítást engedélyező bizottság előtt, majd több esetben előfordult, hogy a műtét után nem vállalhatott többé gyermeket az asszony. Mindez ma már a múlté. Bár most sem leányálom az abortusz, az eljárás módszerei finomultak, humánusabbá váltak az évek folyamán.
1992 óta új törvény szabályozza a beavatkozást, és annak velejáróit, sőt a terhességmegszakítás módszerei is fájdalommentesebbé váltak az orvostudomány fejlődésével.
- A Magyarországon ma hatályban lévő törvény alapjaiban más, mint a korábbi. Ez ugyanis már nem a terhesség-megszakítást szabályozza, hanem a magzat védelmét helyezi előtérbe - avat be a részletekbe dr. Horváth Tihamér, a megyei kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa. - A törvény - a meghatározott kereteken belül - az illető terhes hölgyre bízza, hogy szeretné-e megtartani a terhességét, vagy sem. A 12. terhességi hétig, bárkinek jogában áll megszakíttatni nem kívánt terhességét. Mindehhez nem kell sem orvosi indok, és - megalázó módon - bizottság elé sem kell állnia a nőnek. Egy úgynevezett Családvédelmi Szolgálat jött létre szerte az országban, ahol képzett védőnő szolgál felvilágosítással az abortusz mellett határozó hölgyeknek. A védőnőnek nem feladata lebeszélni döntéséről pácienseit, csupán a felmerülő kérdésekre ad választ, és felvilágosítja a terhes nőt a beavatkozás veszélyeiről, esetleges következményeiről, valamint ha szükséges, a fogamzásgátlás módszereiről. Mindezt természetesen egy nőgyógyászati vizsgálat előzi meg, ahol megállapításra kerül a terhesség, és annak előrehaladottsága, majd a nőgyógyász által kiadott igazolással mehet a "beteg" a Családvédelmi Szolgálathoz. A védőnő kiállít egy jegyzőkönyvet, és onnan jut át hozzánk a kórházba a terhességét megszakíttatni kívánó hölgy.
- Úgy tudom, térítés ellenében végezhető el az abortusz.
- Igen, díjat állapít meg az állam a terhességmegszakításért. Normál helyzetben 10 ezer forintot kell befizetnie az állam ezen célból elkülönített számlájára a páciensnek, de bizonyos esetekben ez az összeg csökkenhet, vagy lehet díjmentes is. Befolyásolhatják az abortusz díját az illető szociális körülményei. A művi terhességmegszakításra megállapított díjat csekken kell befizetnie a "beteg"-nek az állam felé, majd a befizetést igazoló szelvénnyel, és a védőnő által kiadott jegyzőkönyvvel érkezik hozzánk a páciens.
- Milyen esetekben engedélyezett a terhességmegszakítás akkor, ha meghaladta a terhesség a 12. hetet?
- A 12. hét után a terhesség 18. hetéig fiatalkorúak esetén, azaz 18 év alatti lányoknál engedélyezi a törvény az abortuszt, de csak a megyei intézetekben és szülői beleegyezéssel. Megszakítható a terhesség továbbá, ha kimutatható rendellenességet tapasztal az orvos a magzatnál, ha veszélyezteti a terhesség az anya életét, illetve a későbbiek folyamán is megszakítható a terhesség, ha bűncselekmény következtében lett terhes az illető hölgy.
- Milyen módszereket alkalmaznak ma a terhesség megszakításánál?
- Lényeges változások következtek be az utóbbi években az abortusz terén. Ma úgynevezett kíméletes terhesség-megszakítási módszereket alkalmaznak az orvosok. Ahhoz, hogy el tudjuk távolítani a nem kívánt terhességet a méhüregből, szükség van a méhszáj kitágítására. A méhszáj kitágítása első alkalommal terhes, vagy még nem szült nők esetében kétfajta módszerrel történik. Nem rövid idő alatt, erőszakos úton, hanem vagy a laminária, vagy gyógyszeres beavatkozás segítségével végezzük a beavatkozást. Az úgynevezett laminária nem más, mint egy pár milliméter vastag, és 5-6 centiméter hosszú tengeri moszatból készült pálcika. Ezt helyezzük be a méhszájba, majd az a nedvesség hatására egy nap alatt ujjnyi vastagságúra duzzad, és egyben a méhszájat is tágítja. Ennek az eljárásnak, vagy a hasonlóképpen működő gyógyszeres méhszájtágítás módszerének alkalmazásával elkerülhető a méhszáj izomzatának, rostjainak sérülése és szakadása.
- Beszéljünk kicsit a megyei statisztikáról! Évente hány nő fordul Önökhöz nem kívánt terhessége megszakítása céljából?
- Általában 700 körül mozog évente az abortuszon áteső nők száma itt a kórházban, ami lebontva napi két esetet jelent. Jó hír, hogy évről évre csökken valamelyest ez a szám. 1996-ban 705, 1997-ben 680, 1998-ban 675 terhességmegszakítást végeztünk, az idei év első tíz hónapjában pedig összesen 510 esetben jártunk el. Szomorú adat azonban, hogy egyre nagyobb számban szerepelnek pácienseink között a 19 éven aluliak. Idén eddig 35 fiatalkorú esetében végeztünk abortuszt. Mindez arra utal, hogy nincsenek kellőképpen felvilágosítva ez ügyben a fiatalok. Korán kezdik a szexuális életet, a rájuk leselkedő veszélyekről azonban nem rendelkeznek ismeretekkel. Holott egyre több, fiatalok számára is ajánlott, alacsony hormontartalmú fogamzásgátló tabletta kerül hazánkban is forgalomba. Hamarosan beindítjuk osztályunkon a tinédzserambulanciát, ahol bármikor választ kaphatnak a fogamzásgátlással és nőgyógyászati problémákkal kapcsolatos kérdéseikre a fiatalok. Bízunk benne, hogy sikerül ezzel a szolgáltatással lecsökkenteni az abortuszra jelentkező tinédzserek számát.
F. M.

A Generali-Providencia Életvonal Személybiztosítási Szervezet egerszegi kirendeltségének vezetőjével, dr. Papp Judittal folytattuk az előző lapszámunkban megkezdett sorozatunkat.

- A kormány a tervek szerint a 2000. évben mintegy 30 százalékkal kívánja növelni azt a keretet, amely a lakásépítés, -vásárlás, a lakáshoz jutás elősegítését célozza - tájékoztatott a kirendeltségvezető. - Ez konkrétan oly módon realizálódna, hogy az ingatlanszerzési célú hitelek terhei csökkennének kamat- és tőketámogatás útján.
Majd így folytatta: a sokakat érdeklő kérdés: ki tud élni ezzel a lehetőséggel, ki tud megfelelni a bankok által előírt szigorú követelményrendszernek? Hiszen csak az juthat hozzá az előzőekben említett hitelekhez, azaz élhet a törvényesen biztosított kedvezményekkel, aki rendelkezik bizonyos saját erővel, illetve meg tud felelni a banki adósminősítési kritériumoknak.
A Generali-Providencia Életvonal Személybiztosítási Szervezet által ajánlott előtakarékossági rendszer a szükséges anyagi forrásokhoz való hozzájutást teszi könnyebbé, egyrészt úgy, hogy az ügyfél által előteremtett saját részhez további állami támogatást tud szerezni, másrészt az adósminősítési kritériumoknak is ily módon könnyebb megfelelni. Hiszen az előtakarékosság ismertté teszi az ügyfelet a bank előtt, ami a hitelfelvétel lehetőségét könnyíti.
- Az általunk kidolgozott programcsomag segítségével felvehető maximális összeg 10 millió forint, az előtakarékossági idő minimuma 2 év. Az Életvonal Személybiztosítási Szervezet munkatársai személyesen, vagy telefonon az ügyfelek rendelkezésre állnak, vállalják személyre, családokra szabott ajánlatok kidolgozását - mondta végezetül dr. Papp Judit.
Csupán ízelítő a lehetőségekből: aki 1999-ben elindul az előtakarékossággal, az már az idei évre is jogosult adókedvezmény igénybevételére.
Kirendeltségünk címe: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 6. fszt 11. Tel./fax: 311-100/14. sz. mellék.Információt a fenti címen, valamint a CIB Bank Zalaegerszegi Fiókjában is kaphatnak az érdeklődők.

Zalaegerszeg történetének szomorú és kevésbé ismert eseménye, hogy 1945. április 10-13. között a bevonuló szovjet csapatok - máig sem tisztázott okból - zalaegerszegi fiatalokat gyűjtöttek össze, majd katonai "bíróság" ítélete alapján a Szovjetunióba hurcolták őket kényszermunkára.

Az elhurcoltak száma pontosan már nem állapítható meg, de a családok adatai alapján 34 személyt lehetett azonosítani. Többségük 15 és 20 év közötti fiatal fiú volt, néhány idősebb férfi és egy 19 éves lány is volt közöttük. Embertelen körülmények között dolgoztatták őket különböző táborokban 5-8 éven keresztül egymástól elszakítva. Az éheztetést, a zord időjárási körülményeket és a rendkívül nehéz munkát sokan nem bírták ki, így csak 16-an térhettek haza megbélyegzetten. Közülük négyen még ma is élnek. Az érintett családok egyike 1995 végén az elhurcoltak emlékének ápolására alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy egy méltó emlékmű állításával az elhurcoltak Zalaegerszegen is visszakaphassák becsületüket.
A "GULAG-fogságba" Elhurcoltak Alapítvány kéréssel fordult az önkormányzathoz. Jövő év áprilisában szeretnék felállítani az emlékművet, amelynek a becsült összege a felállítással együtt 1,2 millió forint. Az alapítvány rendelkezésére áll 800 ezer, ezért a város anyagi támogatását kérték. Jelezték azt is, hogy az elhurcolt fiatalok emlékművét a Kosztolányi utcában a Berzsenyi utca és a színház közötti szakaszon a jobb oldalt lévő széles, füves területen szeretnék elhelyezni. A kuratórium Polgár Jenő síremlékkészítő mester tervét találta a legmegfelelőbbnek.
A közgyűlés úgy döntött, hogy az alapítvány részére 250 ezer forint összegű pénzügyi támogatást nyújt az emlékmű felállításához. Egyúttal engedélyezi, hogy az alapítvány által kért helyszínen az emlékmű felállításra kerüljön.

"Zalaegerszeg kiemelkedő szerepet tulajdonít az idegenforgalom fejlesztésének. Mint minden más területen, itt is csak lassú és megfontolt lépésekkel érhető el eredmény. Fontos, hogy tisztában legyünk először is azokkal a területekkel, amelyeket fejleszteni kívánunk, legyenek megvalósítható terveink, másodszor pedig meg kell konkrétan határozni a feladatok végrehajtóit, a végrehajtás sorrendjét, határidejét és módját, valamint ki kell dolgozni ezzel párhuzamosan egy olyan marketingkoncepciót, mely hozzásegít ahhoz, hogy a jövőben elért eredményeink a piacon is megtalálják és megállják a helyüket" - olvashatjuk Zalaegerszeg első, közel 50 oldalas idegenforgalmi koncepciójának bevezetőjében.

A tanulmány a legutóbbi közgyűlésen került elfogadásra. A képviselő-testület arról is döntött, hogy a 2000-2005-ig terjedő időszakra készüljön megvalósíthatósági ütemterv, részletezve benne a jövő évi feladatokat, valamint írjanak ki pályázatot a marketingkoncepció készítésére.
A város önkormányzata tisztában van a turizmus gazdaságot és lakóhelyi környezetet formáló hatásával. Zalaegerszeg idegenforgalmát azonban csak a tágabb térség adottságaival együtt lehet elemezni. A megyei jogú város rendezési terve nagyon fontos gazdaságfejlesztési feladatként, a város fejlődése számára potenciális "húzóágazatként" jelöli meg az idegenforgalmat. A koncepció kiindulási alapja az volt, hogy a helyi érdekeknek az országosokkal való összehangolása mellett feltárja az idegenforgalmi értékeket, elemezze az idegenforgalmat, irányt mutasson a helyi fejlesztési tervek kialakításához.
Zala megyére az országosan kiemelt hat üdülőkörzetből a Balaton körzetének kisebb, de annál jelentősebb nyugati része esik, továbbá két másik, a "Göcsej"-i és a "Dél-Zala"-i üdülőkörzetek területe jelentős mértékben befedi a megye területét.
Zalaegerszeg és közvetlen vonzáskörzete nem tartozik az ország frekventált üdülőtérségeihez. Az idegenforgalom szerepe ma sokkal kisebb a város gazdasági életében, mint amilyen az országhatár és a Balaton közelsége alapján lehetne. Ennek egyik oka, hogy a nagy nemzetközi átmenő forgalmú utak elkerülik a várost, azaz nem esik Egerszeg idegenforgalmi folyosóba. A másik ok, hogy környezetében nincs olyan városi népesség, amely a régióban jelentős fogyasztói piacot jelenthetne. A város kevésbé használja ki a Balaton közelségéből adódó lehetőségeket, azt, hogy a Balatonon üdülőket a térségbe, akár csak kiránduló forgalomként is, néhány napra elcsábítsa. Egerszeg idegenforgalmának kínálatában jelentősek a természeti, illetve természetes vonzerők: a földrajzi fekvés, a csodálatos dombvidék és erdőterület, a Gébárti-tó környéke, TV-torony, Alsóerdő, Parkerdő, Csácsi arborétum, Zala-völgy, múzeumok, horgászati-vadászati-lovaglási lehetőségek a környéken... Fontos a kulturális vonzerő is, hiszen Zalaegerszeg kulturális életét gazdag, sokszínű, és zömében színvonalas tevékenységek alkotják. Ugyanakkor ez a vonzerő kevésbé érvényesül a város keretein kívül. Az aktív idegenforgalmi fejlesztés keretében egymás szolgálatába kell állítani a turisztikai és a kulturális tevékenységeket.
Sajnos, Zalaegerszegen az utóbbi években a szállásférőhely-kapacitás csökkenése volt a jellemző, ezzel a kínálattényezővel nem lehet dicsekedni. Teljesen hiányzik a város vendéglátásából a kemping, ami elindítója lehet az Egerszeget érintő nemzetközi turizmusnak. Az idegenforgalom zalaegerszegi szuprastruktúráját tekintve látni kell, hogy az sem a fogadófeltételek, sem a szervező- és marketingmunka tekintetében nem minősíthető pozitívnak. Az utazásszervezés, mint a kínálat fontos eleme hiányos, nem segíti a város idegenforgalmát. Bár jelenleg több utazási iroda működik Egerszegen, de fő tevékenységének valamennyi a kiutaztatást tartja. Csoportok megjelenése szinte kizárólag a külföldi irodák szervezésétől függ. A város alapvető idegenforgalmi hiányossága, hogy nincs megfelelően, szervezetten kínált programcsomagja. Jóllehet városnéző, egyházi, kulturális, sportprogramjai vannak, azok értékesítésében az irodák ritkán vesznek részt.
A koncepció leszögezi: a város döntéshozóinak világosan kell látniuk, mit is jelent a turizmus Egerszeg életében. Ez egy olyan gazdasági tevékenység, amelynek hatásai a gazdasági szférán jóval túlmutatnak, és jelentős mértékben képes befolyásolni a lakosság életminőségét. A zalaegerszegi idegenforgalom fő céljai tehát a turisták számának és tartózkodási idejének a növelése, a devizabevételek növelése, a költés ösztönzése a turisztikai kínálat bővítésével. Továbbá: Zalaegerszeg sajátos arculatának és imázsának a kialakítása, értékeinek bemutatása. A belföldi turizmus fellendítése.
A célok megvalósítása során kiemelt csoportok: termálprojekt, vízi- és fürdőturizmus, üzleti és rendezvényturizmus (konferenciaturizmus), ökoturizmus, ifjúsági turizmus, sport- és hobbiturizmus, kulturális turizmus. A város fejlesztése során a belső és a város környéki kerékpárutak kiépítésével közelebb kerülünk a természethez, az egészséges életmódhoz, sőt Zalaegerszeg a térségi túrák kiindulópontjává válhat. A Zala völgyében és a Válicka mentén megvalósul az ökoturizmus az ökopark, valamint a vadaspark kialakításával - fogalmaz a koncepció. A tervek megvalósításához természetesen szükséges a megfelelő szakmai háttér és a megfelelő marketingtevékenység.
A finanszírozási kérdésekről a tanulmány a következőket tartalmazza: Amennyiben Zalaegerszegen kialakul egy működőképes és folyamatos turizmus, célszerű az idegenforgalmi adó kivetésével a turizmus során felmerülő infrastrukturális kiadások egy részét fedezni. Az önkormányzatnak el kell ismernie azt, hogy az ebből az adóból származó bevétel arra szolgál, hogy a turizmus fogadási feltételeit karbantartsa és fejlessze. A város bevételei akkor növekednek, ha folyamatos fejlesztések történnek. Olyanok is, melyek hozzájárulnak és segítik a turizmus kínálatának színesítését. Az világos kell, hogy legyen: aki nem invesztál, az lemarad. Korunkban ez még inkább igaz, hiszen a turistákért vívott küzdelem a következő években még keményebb lesz.
- vadas -

Huszonegyedik alkalommal rendezte meg Gyermekkönyvhetek című rendezvénysorozatát a Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely. A Nemzeti Kulturális Alap és Zalaegerszeg város önkormányzatának támogatásával megvalósult programsorozatot Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója nyitotta meg november 22-én a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A megnyitót követően a kiskunhalasi Garabonciás Trió zenés-verses műsora szórakoztatta a kisiskolásokat.
- 1978-ban rendezték meg Magyarországon az első országos gyermekkönyvheteket. Azóta mi itt, Zala megyében az együttműködésnek és az anyagi támogatóknak köszönhetően minden évben folytatjuk a hagyományt - tájékoztatott Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója. - Ennek a rendezvénysorozatnak az a fő célja, hogy közelebb vigyük a gyerekeket az irodalomhoz, megkedveltessük velük a verseket, meséket, és a komolyabb regényeket. Ezen kitűntetett alkalomkor kifejezetten a gyerek olvasókhoz szólunk. Lehetőséget biztosítunk számukra, hogy a művek mellett megismerkedjenek az irodalom szereplőivel, azaz azok íróival, költőivel, előadóművészeivel is. Megpróbáljuk élménnyé varázsolni számukra az irodalmat.
A 21. zalai gyermekkönyvhetek rendezvénysorozat keretein belül több alkalommal került sor író-olvasó találkozókra, melyeken megismerkedhettek a gyerekek többek között Kósa Csabával, Marék Veronikával, Lévai Júliával és Cséby Gézával. De vendége volt a gyermekkönyvheteknek dr. Pénzes Bethen, a neves biológus és akvarista, vagy Lengyák István és Molnár Zoltán, akik papírvarázslataikkal, hajtogatásaikkal kápráztatták el a gyerekeket.
- Az iskolai nevelésnek köszönhetően gyakori látogatói a zalai gyerekek a könyvtáraknak. Folyamatosan igénybe veszik szolgáltatásainkat. Úgy tűnik, egyre inkább az ismeretközlő irodalmat kedvelik a gyerekek. Nem is elsősorban a kalandos útleírásokat keresik, hanem olyan könyveket választanak a könyvtárban, amelyek hobbijaikhoz kapcsolódnak. Így hadtörténeti, számítástechnikai, akvarisztikai és a kisállat-tenyésztéssel kapcsolatos irodalmat.
F. M.