vissza az elejére

Kötetben az egerszegi protestantizmus története

Hiányt pótló kiadvány született

A reformáció 500. évfordulója alkalmából jelent meg az a tanulmánykötet, mely a zalaegerszegi református és evangélikus gyülekezet történetét eleveníti fel, de fontos zalai protestáns személyek életrajzába is bepillantást nyerhetünk.

A Protestánsok Egerszegen című kiadványt dr. Gyimesi Endre történész, a zalai levéltár nyugalmazott igazgatója szerkesztette. A kötetet – melynek terveit Seres Péter fotóriporter készítette – a református templom Kálvin-termében mutatták be a közelmúltban. Az eseményen részt vett Balaicz Zoltán polgármester, aki összegzésképpen elmondta: az idei évben a megyeszékhely önkormányzata 25 millió forinttal támogatta azt, hogy a városban méltó módon ünnepelhessük meg az évfordulót. Annál is inkább, mert bár kis közösségekről van szó, az evangélikus és református gyülekezet tagjai mindig sokat tettek a közösségért, a város fejlődéséért. A támogatásból konferenciákat, szakmai napokat, kiállításokat szerveztek, de felavatásra került Farkas Ferenc szobrászművész Luther Mártonról készült szobra is. Az események sorába illik a mostani kötetbemutató is.

A polgármester szerint hiányt pótló mű született, hiszen eddig még nem jelent meg olyan kiadvány, ami a két gyülekezet mindennapjaiba, valamint a református és evangélikus templom építéstörténetébe nyújt bepillantást.
Az evangélikus gyülekezet történetét Jáni János írta és szerkesztette. A kötetbemutatón elmondta: az volt a cél, hogy kerüljenek elő a múltból mindazok, akik tettek valamit a gyülekezetért és példaképek lehetnek az utókor számára. Az evangélikus templom építéstörténetét dr. Kostyál László művészettörténész dolgozta fel, a református templom múltjáról pedig dr. Gyimesi Endre írt tanulmányt. A szerkesztő úgy látja, hogy a kiadvány egyik előnye az, hogy a múlt eseményein kívül az elmúlt tíz év történéseiből is felvillant néhány fotót. A református templom címeres üvegablakaival pedig külön is foglalkozik a könyv; Halász Imre írt tanulmányt a templom címereiről és egyházi jelképeiről.

A kötet szerzői között ott találjuk az MNL Zala Megyei Levéltárának több munkatársát is. A reformáció megjelenéséről és zalai elterjedéséről Bilkei Irén értekezik, a zalai protestáns személyek életrajzát pedig Erős Krisztina és dr. Paksy Zoltán dolgozta fel.
A könyv nemcsak a reformáció 500. évfordulója miatt fontos, hanem azért is, mert a város történetéből elevenít fel olyan momentumokat, melyek eddig még nem láttak ilyen összesített formában napvilágot. A rendezvényen Hodánics Péter református, és Zsugyel Kornél evangélikus lelkész köszönte meg, hogy a város támogatásával és közös összefogással létrejöhetett a kötet.

– pet –

vissza az elejére

vissza az elejére

a zala megyei közgyűlés üléséről

Főügyészi beszámoló, területrendezési terv

A testület november végi ülésén megemlékezett a pénzügyi bizottság nemrégiben elhunyt külső tagjáról, Laki Józsefről, aki több cikluson át dolgozott megyei közgyűlési tagként, illetve bizottsági tagként. Társadalmi megbízatásban 20 éven át töltött be polgármesteri tisztséget lakóhelyén, Kálócfán. A Zala Megyei Közgyűlés pénzügyi bizottsága új nem képviselő tagjává választották Laki Józsefnét, aki nyugdíjba vonulásáig a Zalabaksai Körjegyzőség körjegyzőjeként dolgozott, 2004-ben pedig címzetes főjegyzői címet kapott.

Dr. Kondákor Ferenc megyei főügyész a Zala Megyei Főügyészség működéséről adott tájékoztatást a grémiumnak, kiemelve, hogy Zala megye a bűnügyi fertőzöttséget tekintve rendszerint a 14-15. helyen szerepel a megyék rangsorában, ami jó eredménynek számít. Elmondta, hogy az utóbbi években csökkent a regisztrált bűncselekmények száma a megyében, s jellemzően a vagyon elleni bűncselekmények képviselik a legnagyobb arányt az össz-bűnözési adatokban. Felhívta a figyelmet, hogy az eljárások lefolytatásában jelentős változást hoz a 2018. július 1-én hatályba lépő új büntetőeljárási törvény, amely jelentősen növeli az előkészítő ülés jelentőségét és lehetővé teszi a beismerésben lévő vádlott elleni eljárás ebben a perszakaszban való befejezését, elejét véve a további, úgynevezett hagyományos tárgyalásnak. Az ügyészség közjogi szakága közérdekvédelmi szakterületével kapcsolatban elmondta, hogy az állampolgárok továbbra is fokozott bizalommal fordulnak az ügyészi szervekhez, és ügyeik határidőben történő, számukra kedvező és gyors elbírálását várják. Új elemként jelent meg, hogy egyre több ügyben az állampolgárok nem csak a közigazgatási szervek, hanem a bíróságok döntéseinek ügyészségi felülvizsgálatát is kérik, amire természetesen nincs jogi lehetőség.

Ezt követően a közgyűlés döntött Veszprém Megyei Jogú Város „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázatának támogatásáról, tekintettel arra, hogy annak tágabb vonzáskörzete Zala megye területét is érinti, ezáltal pedig kedvező lehetőségeket teremt a térség programokba való bekapcsolódására. A cím elnyerése esetén nem csak 2023-ban kell kiemelkedő kulturális programokkal előállnia a nyertesnek, hanem 2019-től kezdve kell olyan folyamatokat elindítania, amelyek a pályázatban is rögzített fejlődési pályára állítják a várost és vonzáskörzetét.
A grémium döntött arról, hogy az Országos Területrendezési Terv várhatóan ez évi elfogadását követően módosítani kívánja Zala Megye Területrendezési Tervét is, melynek tervezői munkáihoz igénybe kívánja venni a Miniszterelnökség által nyújtandó 20 millió forint összegű támogatást.
Jóváhagyta a testület 2018. évi belső ellenőrzési tervét, kis mértékben módosította 2017. évi költségvetését, melynek bevétel-kiadási főösszege így 639.987 ezer forintra változott, valamint elfogadta 2018. első félévi munkatervét.

vissza az elejére